E-felkészültség: hazánk a középmezőnyben

Az idén is Dánia a legjobban felkészült ország a világon az elektronikus-digitális üzleti és kormányzati szolgáltatások infrastruktúrájában, míg Magyarország a vizsgált mezőny közepén tart, bár pontszáma kissé romlott - derül ki egy tanulmányból.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2005-ös "E-readiness" - "E-felkészültségi" - listán száz különböző mennyiségi és minőségi kritériumot sorolt összesen hat kategória alá, kialakítva a 65 legnagyobb gazdaság sorrendjét.

A megszerezhető 10 pontból az első helyezett Dánia 8,74 pontot kapott a tavalyi 8,28 után, amely egyébként akkor szintén elegendő volt az első helyhez. A legnagyobb előrelépést a 2004-es listához képest azonban az Egyesült Államok, Svájc és Szlovákia érte el. Az idei rangsor második helyezettje, az Egyesült Államok tavaly még a hatodik helyen állt, míg Svájc a tizedik helyről lépett előre idén a negyedikre, Szlovákia pedig a 39.-ről a 34.-re.

"Lassan fejlődő" a hazai e-kormányzat

Magyarország a tavalyi e-felkészültségi listához hasonlóan az idén is a 30. helyre került, bár hazánk pontszáma valamelyest csökkent, 6,22-ről 6,07-re. Az általános e-felkészültség kérdésében Magyarországot a szerdán kiadott összeállítás nem tárgyalja külön, de az EIU tavaly szeptemberben, az új és leendő EU-tagokról külön kiadott hasonló felmérésében azt írta, hogy Magyarország az e-kormányzat területén "a lassan fejlődők közé tartozik".

A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség 14 tagállama közül Magyarország a most kiadott új, globális listán a negyedik helyen van a tavalyi harmadik után, mert a 2005-ös listán a tavalyi negyedik Szlovénia a második helyre jött fel, a harmadik helyre szorítva a 2004-ben második Csehországot is. A térségi listán az első - csakúgy, mint tavaly - Észtország, amely a teljes, 65-ös rangsorban a 26., 6,32 ponttal a megszerezhető tízből.

Csekély számú e-kormányzati rendszer

Az EIU 27 oldalas felmérése megállapítja, hogy a kelet-európai új EU-tagállamok közül néhány már meghonosított fejlett e-kormányzati rendszereket. A cég Észtországot, Csehországot, Szlovéniát és Lengyelországot említi meg, amelyekben már elektronikus vám- és adóbevallási, valamint beszerzési portálok "könnyítik az üzleti vezetők életét". A kelet-európai EU-térségben azonban az internethasználóknak átlagosan alig 10 százaléka vállalkozott valaha is beszerzésre a világhálón; e térségben a hitelkártyacsalás vagy az attól való félelem az egyik fő akadálya az e-kereskedelem elterjedésének - áll az EIU szerdán kiadott elemzésében.

A londoni gazdaságkutató központ jelentése szerint ugyanakkor egy magyar fejlesztésű szoftver révén, amelyet úttörő módon a legnagyobb magyar hitelkártya-kibocsátó, az OTP Bank már évekkel ezelőtt bevezetett, a fogyasztók sms-ben kaphatnak értesítést minden alkalommal, amikor kártyájuk használatban volt. Az EIU szerint a most már a térség egészének bankjai által használt szolgáltatásnak tulajdonítható, hogy növekszik a hitelkártya-használat Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban. Ez a szoftver ritka példája az exportképes térségbeli e-felkészültségi termékeknek: a megoldást átvette a Mastercard, amely bejelentette, hogy a szolgáltatást nyugat-európai, majd ázsiai és észak-amerikai ügyfeleinek is hozzáférhetővé teszi - áll az EIU szerdán kiadott londoni elemzésében.