A tervek szerint akár 10-30 állami játékfejlesztő céget alapítanának abból a 15 milliárd jüanból (3 ezer milliárd forintból), amit a kínai kormány szán három város, Peking (Beijing), Sanghaj és Kuangcsou (Guangzhoui) játékfejlesztésének támogatására. A kormány elképzelései szerint az elkövetkező öt évben akár száz játékprogramot is fejleszthetnek az állami játékipari vállalatok.
A kormány "befektetése" annak a koncepciónak a része, amivel a szocialista Kína vezetése a játékipar felé fordult. Az állam ugyanis egyszerre bátorítja és szabályozza is a játékpiacot, míg örül a fejlesztéseknek - sőt, kezdeményezője volt a kínai Linux disztribúció, a Red Flag (vörös zászló) fejlesztésének is -, nagyon is kezében tartja a játékpiacot: óvja a gyermekeket az erőszakos játékoktól, és olyan dilemmákat próbál megoldani, mint az, hogy harcolhatnak-e egymással a játékbeli karakterek.
A kínai internetezők száma hamarosan megközelíti az amerikaiakét: míg az ázsiai országban 100, az egyesült államokban 185 milliónyian kapcsolódnak a világhálóra. Részben ezért is terjednek gyorsan az internetet is igényló játékok, s nem véletlen az is, hogy a World of Warcraftot Kínában is megjelentették. Nem véletlen, hogy az egyre inkább megnyíló kínai játékpiac minden nyugati és ázsiai fejlesztő és befektető álma.
ITTK-Infinit