Amerika büntetheti a kínai netcenzúrát

Megtiltaná az amerikai internetes vállalatoknak az internet cenzúrázását egy kongresszusi törvényjavaslat, amelyet a Google, a Yahoo és a Microsoft és Cisco meghallgatása után született.

Chris Smith republikánus képviselő február 16-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely öt év börtönt és kétmillió dolláros pénzbírságot helyez kilátásba az internetet cenzúrázó nagyvállalatok vezetőinek - adta hírül a Boston.com. A Global Online Freedom Act értelmében az amerikai nagyvállalatok nem üzemeltethetnék szervereiket olyan országban, amely korlátozza az internetes tartalmakhoz való hozzáférést, megtiltaná számukra a tartalomszűrést, és azt, hogy kiadják a felhasználók adatait a külföldi hatóságoknak. Emiatt a sértettek be is perelhetnék az érintett szolgáltatót.

Indexen a cenzúrázó országok

Külön tiltanák az amerikai kormány által üzemeltetett, .gov domain alatt publikált oldalak szűrésére, aminek jelentőségét az adja, hogy az Amerika Hangja és a Szabad Ázsia híroldalai is ide tartoznak. Az internetet cenzúrázó, amerikai cégek számára tiltott országok listáját egy kormányhivatal állítaná össze. A szigorírás elsősorban a Google, a Yahoo és a Microsoft és Cisco Systems kínai tevékenységét érintené: ezeket a nagyvállalatokat február 15-én idézte be először a kongresszus külügyi bizottsága, hogy számon kérje rajtuk, miért engednek a kommunista kormányzat nyomásának, de csak a héten, a külügyi bizottság második ülésén jelentek meg.

"Szégyellnivaló, milyen visszataszító lépéseket tettek Kínában" - mondta a meghallgatáson Tom Lantos demokrata vezető a CNN beszámolója szerint. "Egyszerűen nem értem, hogy alhatnak nyugodtan a vállalataik vezetői". A vállalatok képviselői beismerték, hogy a profit érdekében segítik a kínai internet-cenzúrát, de hajlandóak lennének valamilyen egységes szabályozásra. A cégvezetők Chris Smith törvényjavaslatáról, amelyet több demokrata képviselő is támogat, még nem nyilatkoztak.

Karikatúra a kínai Google-ról

Nagy Fal

Washington most emelte fel szavát először az IT-cégek kínai tevékenységével kapcsolatban. Az internetes nagyvállalatok a világ legnagyobb (jelenleg 110 millió fős) és leggyorsabban növekedő online piacán való jelenlét érdekében feláldozták anyaországuk alkotmányos elveit, és csorbítják a vélemény- és szólásszabadságot. A kommunista országból a legtöbb külföldi híroldal elérhetetlen, de cenzúrázzák a bloggereket és webes fórumokat is, a harmincezer főt számláló netrendőrség pedig akár le is tartóztathatja azokat, akik nem kívánatos témákról - például az 1989-es Tienanmen-téren történt vérengzésről vagy akár a demokráciáról - tesznek közzé információt. A kongresszusi meghallgatáson kiemelték Shi Tao ügyét is, akit a Yahoo kínai leányvállalatának segítségével tartóztattak le, és ítéltek tízéves börtönre. Az hírek szerint rajta kívül már egy másik emberi jogi aktivistát is a netes cég juttatott a hatóságok kezére.

A szükséges rossz

A négy internetes vállalat képviselői továbbra is kitartanak amellett, hogy a fentiekhez hasonló együttműködés elengedhetetlen a világ legjelentősebb piacán való jelenléthez, bár a Yahoo alelnöke, Michael Callahan beismerte, elkeserítette őket, hogy meg kell felelniük a kínai törvényeknek. A cégek viszont ennek ellenére is hisznek benne, hogy korlátozott feltételekkel még mindig jobb jelen lenni Kínában, mint sehogy, hiszen aki ott lemarad, behozhatatlan hátrányba kerül versenytársaival, vagy akár a kínai konkurenciával szemben - mint ahogy a Google keresőpiacának nagy részét a pekingi Baidu szerezte meg.

A nyugati nagyvállalatok eddig példás egységben léptek fel a kínai kalózfilm- és szoftveripar ellen, hiszen az ország a hamisítók paradicsoma is egyben. A szólásszabadság és a cenzúra ügyében eddig mindenki mosta kezeit, a kongresszusi nyomás hatására azonban előjöttek saját ötleteikkel, és egységes normákat szeretnének a kínai terjeszkedéshez. A Microsoft szívesen hagyná az amerikai kormányra ennek szabályozását, a Google szerint pedig a két ország kereskedelmi megállapodásaiba is bele lehetne foglalni a szükséges normákat. A Yahoo szerint érdemes lenne az IT-cégeknek és a kormánynak is egységesen reagálnia a kínai igényekre.

Kína nem enged

Ha viszont a Smith-féle javaslat változatlan formában lép életbe, akkor az amerikai internetes vállalatok kiszorulnak a kínai piacról, Peking ugyanis egyértelművé tette: az IT-cégek vagy betartják az ottani törvényeket, vagy repülnek. A pekingi vezetés végső esetben saját, a világhálótól teljesen elszigetelt internetet is kiépítene az ország lakosai számára. "Teljesen természetes, ha egy ország törvényes keretek között szabályozza az internet használatát, és fejlődését egészséges úton irányítja." - nyilatkozta az ügyben Qin Gang, Kína külügyi szővivője.