A cég most piacra dobott lejátszói 940 dollárnak (vagyis körülbelül 210 ezer forintnak) megfelelő összeget kóstálnak, és a Toshiba 6-700 ezer darabot tervez eladni belőlük az elkövetkezendő egy éven belül. A képünkön is látható HD-XA1 modellt áprilisban az Egyesült Államokban is forgalomba hozzák, ott valamivel olcsóbb, 800 dollár (176 ezer forint) körüli áron. A japán gyártó körülbelül egy hónap múlva kezdi meg a HD DVD-vel ellátott PC-k, illetve számítógépbe szerelhető meghajtók árusítását is, Európában azonban valószínűleg karácsonyig kell még várni a premierre.
Siettetett premier
Ugyan a formátumot nagy felbontású filmekhez találták ki, az első, most bemutatott modell képes lejátszani a hagyományos DVD-lemezeket is. Írni viszont semmilyen korongra nem tud a készülék, és winchestere sincs, vagyis nem lehet vele rögzíteni a tévéműsorokat. A gyártó a HD-XA1 bejelentése során azt is közölte, hogy a készülék egyelőre nem tudja kezelni a HD DVD-k interaktív funkcióit, ezt a hiányosságot később szoftverfrissítéssel orvosolják.
A vásárlóknak egyelőre a nagy felbontású filmekre is várniuk kell, mivel azokat csak április közepén hozzák forgalomba Japánban. Az új formátum megjelenésére mindenesetre így is sokat kellett várni: a Toshiba tavaly nyáron még arra készült, hogy karácsonyra, vagy legkésőbb januárra már a boltokban lesznek az eszközök a szigetországban.
Felráznák a piacot
Az új, nagy felbontású filmek és műsorok tárolására alkalmas formátum megjelentetésétől a lassuló házimozi-piac fellendülését várják a gyártók. A következő generációs DVD-lemezek miatt viszont inkább élénk piaci versengés kirobbanása várható: hamarosan debütál ugyanis a Sony által kifejlesztett Blu-ray szabvány is, amely ugyan nagyobb kapacitású, (15-30 gigabájt helyett 25-50 gigabájtot képes tárolni), de valamivel drágább is lesz. Az első Blu-ray lejátszók az Egyesült Államokban várhatóan május végén jelennek majd meg, valamivel 1000 dollár (220 ezer forint) fölötti áron, és azt még nem lehet tudni, hogy világ többi régiójában mikor kezdik meg az eszközök árusítását.
A Toshiba HD-XA1 bemutatója Tokióban
A két formátum egyesítéséről mintegy 3 éven át próbáltak megegyezni a gyártók, sikertelenül. A szórakoztatóelektronikai iparágban érdekelt cégekbők így két nagy tábor alakult ki attól függően, hogy melyik szabványt támogatják: filmstúdiók közül például a Universal és a Warner, az informatikai cégek közül az Indel és a Microsoft a HD DVD mellett tette le voksát. A Sony Blu-ray formátumát a 20th Century Fox, az Apple, a Dell és a Hewlett-Packard választotta.
Blu-ray: buktagyanús?
A két formátum versengését valószínűleg a vásárlók pénztárcája bánja majd, hiszen eddig egyedül az LG jelentette be, hogy olyan lejátszót is megjelentet, amely mindkét formátumot támogatja majd. A mostani versengés máris nagyban emlékeztet a Beta és a VHS-szabvány 25 évvel ezelőtti küzdelmére. Az akkor videoformátum-háború kapcsoán is sokan emlegetik fel, hogy akkor is a Sony maradt alul a jobb minőségű, de drága Beta szabvánnyal, amelynek utódja ugyan elterjedt a profi stúdiótechnikában, de az otthoni eszközök piacáról kiszorult.
Más bukott Sony-terméket is láttunk már azóta: a MiniDiscnek ugyan nem volt vetélytársa, de az apró, védőtokban elhelyezett írható CD-korongokat alkalmazó technológia mára szinte teljesen visszaszorult a stúdiókba, és nem váltotta le a hagyományos CD-lemezt. Most pedig úgy néz ki, a japán gyártó a PSP hordozható játékkonzolhoz kifejlesztett UMD-lemezekkel fürdött be a filmpiacon. Ugyan a kiadók lelkesen fogadták, és két hónap alatt több mint kétszáz filmet adtak ki a miniatűr DVD-re, a fogyasztók lelkesedése mostanra alábbhagyott. Ennek oka pedig már ismerős: ez a technológia is túl drágának bizonyult.