Sorra alakulnak a fájlcserélő pártok

A közelmúltban alakult meg Svédországban az internetes fájlcserélés híveinek pártja, amelynek hamarosan ötezer tagja lett - júniusban pedig francia és amerikai kalózpártok is alakultak - adta hírül a Népszabadság internetes lapja.

A politikailag viszonylag súlytalan, ám az internetezők szabad letöltésének, másolgatásának, fájlcseréjének egyre erősödő igényét jól tükröző mozgalmak programjainak középpontjában, a szerzői jogi szabályok megváltoztatásának szándéka áll. Míg az egyik oldalon professzionális kommunikációs háttérrel, jó kormányzati és hatósági kapcsolatokkal a szerzői jogvédők sorakoznak, a másikon az egyszeri felhasználók aktívabb tagjai tartanak gyülekezőt.

A Piratpartiet nevű, svéd kalózpárt, a NOL Metazinja szerint a 2001-es szerzői jogi irányelvek megváltoztatását, és az Európai Unió azon direktívájának eltörlését tűzte ki halálfejes zászlajára, mely az internetes forgalmi adatok minél szabadabb kiadását (gyakorlatilag a hatóságok internet feletti teljes kontrollját) engedélyezte.

A svédek után pedig, egy hónappal ezelőtt megalakult, a nevében szintén a kalózságot hangsúlyozó Pirate Party of America, amelyet a georgiai egyetem egyik PhD hallgatója hozott létre, majd nem sokkal később létrejött a Parti Pirate Français (PPF - Francia Kalózpárt) is. Valójában a franciáknak van egy kis előnyük a többiek előtt, mivel ott már a törvényhozás alsóháza is felismerte, hogy valamit tenni kell a felhasználók igényeinek törvényes mederben tartásáért, ezért egy átalánydíjas megoldást javasoltak, miszerint havi fix összegért, az internetezők hozzáférhetnek az addig tiltott (vagyis csak boltban megvásárolható) művek ingyenes változataihoz. A javaslatból ugyan nem lett törvény, de a rezgő léc jól mutatja, hogy a (francia) politika is meghallgatja a felhasználói óhajokat.

Hazánkban egy, a média-támogatottságot kihasználni nem tudó, gyakorlatilag tavaly óta nem működő társaság, a Maci (Másolható Javakat Fogyasztók Érdekeit Védő Civil Szervezet) az egyetlen, amely felvállalná az internetezők érdekeinek védelmét. A magyar törvényhozás pedig egyelőre, egyetlen szerzői jogi szabálymódosítással reagált az évek óta tapasztalt jelenségre: ennek értelmében, január óta már nem csak a tollal, papíron aláírt szerződések érvényesek, hanem az interneten elfogadottak is. Igaz, ezzel egy komoly elvi jelentőségű változásnak a lehetőségét teremtették meg: elindulhatott a Creative Commons, ami a minden jog fenntartva helyett, a néhány jog fenntartva elvét követve, szabadabb felhasználást engedélyez alkotónak, közönségnek egyaránt.