Ha minden e-mail cím mögött egy-egy felhasználó lenne, elmondhatnánk: az ország lakosságának a harmada rendelkezik freemailes címmel. Mivel azonban minden bizonnyal nem így van (bár ezt a rendszer nem vizsgálja), hiszen egy-egy internetező akárhány e-mail címet regisztrálhat, ezért "csak" azt mondhatjuk: hárommillió működő címet szolgál ki a Freemail. Felmérésből készült statisztikák persze vannak: ezek szerint 1,5 - 1,7 millióan használják a levelezőrendszert. Mivel ha valaki három hónapig nem nézi meg, hogy jött-e levele, a postafiók automatikusan megszűnik, ezért a hárommilliós szám élő címeket jelöl, hiszen a magukra hagyott fiókok törlődnek.
Nagyobb a forgalom, mint a postán
Ez az egy levelezőszolgáltatás önmagában nagyobb forgalmat bonyolít, mint az egész Magyar Posta: míg a nagymúltú intézményre naponta 2-3 millió küldeményt bíznak a feladók, a Freemail szerverein befelé 5 millió, kifelé körülbelül 800 ezer elektronikus levél halad át - s ebben nem szerepelnek a kiszűrt kéretlen levelek és vírusok, melyek száma megdöbbentően magas: 7 millió nap mint nap. A hatalmas levélmennyiséget jelenleg egy 60 szerverből álló hálózat szolgálja ki, melyekből 18 csak a szűrést és kézbesítést végzi.
A növekedés ütemére jellemző, hogy 2000 januárjában - hét évvel ezelőtt - még 250 ezer felhasználót tartottak számon, az egymilliomodik regisztráció 2002 júniusára esett, a kétmilliomodik tavaly februárban történt, s egy év sem telt el, mire a hárommilliomodik e-mailező választotta a Freemailt (ez alatt a kevesebb, mint egy év alatt persze több, mint egymillió regisztráció történt, hiszen időközben naponta szűnnek meg postafiókok).
A [freemail]-t 1997-ben hozta létre a Soros Alapítvány kulturális és kommunikációs központja (a későbbi C3). A kezdeményezés azt célozta, hogy minél többen rendelkezzenek e-mail címmel - a ma már megmosolyogtató cél egyáltalán nem volt rossz gondolat az internetezés kezdeti időszakában. Jellemző az érdeklődésre, hogy a [freemail] nyitását követő három évben naponta átlagosan 200 új címet regisztráltak az internetezők - ma a napi regisztrációk száma meghaladja a négyezret. A nonprofit szolgáltatást két évvel később, 1999-ben vette át az akkori Matávnet (később Axelero, ma T-Online), s lett az [origo] szolgáltatásává.