A több mint 12 ezer résztvevő bevonásával készített pán-európai felmérés feltárja, hogy a fiatalok milyen személyes adatokat adnak meg a weboldalakon, hogyan chatelnek, miként kezelik az e-maileket, illetve a veszélyeket rejtő programokat és webhelyeket. A válaszadók, különösen a 10-18 évesek a felmérés szerint óvatosan állnak az azonnali üzenetküldő (messenger) szolgáltatás használatához: 56 százalékuk elutasítja a számukra ismeretlenektől érkező meghívásokat.
Az adataikra nem vigyáznak
Ugyanakkor az összes válaszadó 56 százaléka teljes körű leírást ad magáról az új barátokkal való kapcsolat kialakítására szolgáló közösségi oldalakon és szükség szerint magánéleti részletekkel is szolgál. Amennyiben online játékot kínáló webhelyen regisztrációt kérnek, akkor a többségük (53 százalék) a valódi személyes adatait adja meg, és csupán 36 százalékuk használ ilyenkor hamis, fiktív adatokat. A fiatalok 73 százaléka viszont tesz valamilyen óvintézkedést, amikor találkozóra megy egy interneten szerzett új ismerőssel. Ugyanakkor a 14-17 évesek körében gyakrabban fordul elő ez a fajta találkozás, így ők fokozottabban érintettek ennek veszélyeiben is.
A felmérésben résztvevők többsége azonban nyitott arra, hogy többet tudjon meg a biztonságos internethasználatról: 53 százalékuk állítja azt, hogy odafigyel, ha tanárja a biztonságról beszél és ezáltal a magatartásán is változtat. Mindössze 24 százalék vallotta azt, hogy nem figyel a tanárjára, mivel úgyis mindennapos internethasználó. A felmérés tanulsága szerint a 15-17 éves korcsoport a legveszélyeztetettebb, ezért a biztonságos internetezés módszereit az ő körükben szükséges a leginkább tudatosítani.
Vásárlás főleg szülői engedéllyel
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része - 44 százaléka - nem törődik az ismerősöktől e-mailben kapott szexuális vagy erőszakos tartalmú képekkel, több mint egyharmaduk (36 százalék) azonban szól erről a szüleinek. Az ilyen inzultust főleg a fiatalabbak tárgyalják meg a szülőkkel, az idősebbek kevésbé: míg a tízévesek 60 százaléka hozza szóba az eseteket, addig a 17 éveseknek már csak kevesebb, mint 30 százaléka. A tíz év felettiek 35 százaléka tovább is küldi a képeket barátainak, ha szórakoztatónak találja azokat.
Az online vásárlások fizetési módszereire vonatkozó kérdésre a válaszadók 83 százaléka azt mondta, hogy szüleitől kér engedélyt a bankkártyás fizetésre. A tíz év alattiak egyötöde viszont azt válaszolta, hogy engedély nélkül használja fel erre szülei hitelkártyáját. Ugyanennyien (20 százalék) hamis adatokat adnak meg ilyenkor, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a tíz év alattiak nem fogták fel a kérdés komolyságát. Erre abból lehet következtetni, hogy az arányszámok hirtelen 9 és 12 százalékra, majd 2 és 10 százalékra csökkenek a 11 és a 16 évesek körében.
Az erőszakos sms-ezőktől szabadulnának
A válaszadók fele megpróbál leiratkozni a szolgáltatásról, ha például egy ingyenes csengőhang letöltését követően gyakran kéretlen sms-eket kap és az egyenlege emiatt vészesen csökkenni kezd. Több mint egyharmaduk (36 százalék) ilyenkor mobilszámot vált és jelzi a panaszát a szolgáltatónak. A tízévesek mintegy 30 százaléka azonban nem tudja, mit tegyen ilyen esetben, majd ez az arány az életkor előrehaladtával csökken, ám a 18 évesnél idősebbeknek is még a 16 százaléka tanácstalannak mondta magát.
Összességében a felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok közül a 15-17 éves korcsoport intenzívebben használja a digitális technológia áldásait, ám ezzel egyben nagyobb kockázatot is vállalnak más korcsoportoknál. A biztonságos internetezés tudatosításának ezért elsősorban erre a korosztályra kell összpontosítania, különös tekintettel a közösségi oldalak használatában rejlő veszélyekre.