Google, iWiW, MSN: internet a hétköznapi életben

Kikeresem a Google-lal, bejelölöm az iWiW-en, üzenek neki MSN-en, megnézem a YouTube-on, felhívom Skype-on: egész sor internetes alkalmazás lopta be magát a mindennapi életünkbe.

Már biztos fent van a YouTube-on! - a videomegosztók

Mi ez? Biztosan ön is kattintott már olyan, weboldalba ágyazott videóra, amelyből egy állókép, a rajta elhelyezett "lejátszás" gomb, valamint az alatta elhelyezett vízszintes csík, számláló és hangerőszabályzó volt látható. Ilyenkor nagy valószínűséggel a YouTube-ot, vagy más webes videomegosztót használt (az [origo] hasábjain például házi szolgáltatásunkkal, a Videával találkozhat még).

Ezek a szájtok egy központi szerveren tárolják a feltöltött klipeket, filmeket, amelyeket bármilyen weboldalban el lehet helyezni, és onnan le lehet játszani úgy, hogy a videó másolgatására nincs szükség. A feltöltött videó linkjét is el lehet küldeni másnak (ami feleslegessé teszi a videofájlok e-mailben való csatolását), és a saját oldalukon kommentálni, vagy egy felhasználói fiók regisztrálása után gyűjtögetni is lehet őket.

Miért futott be? Könnyen kezelhető és látványos - ez már két olyan érv a videomegosztó mellett, ami garantálja a sikert. A hiperlinkek lehetővé tették, hogy a felhasználók birtokba vegyék az interneten a szöveges oldalakat, az mp3 révén nagyban küldözgethetik egymásnak a zenét, a netes fotótárak a képek keresését teszik lehetővé - a videomegosztók révén pedig a mozgóképet "tehetjük magunkévá". A YouTube és klónjai eleve a webre szabott, miniatűr ablakban mutatják a feltöltött filmet, ami így könnyen elfér egy oldalon, és a mérete is kisebb (bár már van lehetőség a teljes képernyős lejátszásra is). A központi szerveren való tárolás és a beágyazás lehetősége megint csak az internetes adatforgalommal spórol, a hozzászólás és a regisztráció lehetősége pedig a közösségi élményt garantálja.

Mindenkinek jár a tizenöt perc hírnév

Az igazán jó webes videó rövid: a feltölthető felvételek hosszát a szolgáltatók eleve limitálják, de manapság ki is nézne meg pár percesnél hosszabb klipeket? A videomegosztókon éppen ezért rövid műsorrészletek, házi videók, zenei videók és mozgóképes naplót író videobloggerek bejegyzései terjednek leginkább, amelyeknek, tegyük hozzá, legnagyobb része nem a feltöltő tulajdona. A jogtulajdonos filmstúdiók és tévétársaságok szerint ez kalózkodás, a jogászok és jogvédők számára a digitális technológia legújabb kihívása - az egyszeri felhasználó számára pedig végeérhetetlen szórakozás forrása.

Érdekességek:

• A YouTube igazi webkettes sikertörténet. A szájtot a PayPal online fizetési rendszer három volt munkatársa, Chad Hurley, Steve Chen és Jawed Karim hozta létre 2005-ben, és a legenda szerint ők is egy garázsban kezdték a vállalkozást. A YouTube.com webcímet februárban jegyezték be, és maga az oldal ugyanazon év őszén indult el, hogy nem sokkal ez után már több millió dolláros befektetési tőkét vonzzon magához. A videomegosztó 2006-ban az egyik leggyorsabban növekedő webszájt lett, hogy azután októberben a Google 1,65 milliárd dollárért vásárolja fel.
• A videomegosztókkal kapcsolatos legnagyobb kihívás a szerzői jogvédelem kérdése. Rengeteg filmrészlet, tévésorozat-epizód vagy tévéműsor terjed rajtuk keresztül, amelyek gyártói kétféle stratégiát folytatnak: vagy perelik a YouTube-ot, és levetetik róla a tartalmakat (ami igazából sziszifuszi küzdelem), hogy azután egyesek saját videomegosztót hozzanak létre a netező közönség igényeinek kielégítésére, vagy megegyeznek a céggel a tartalmaik terjesztésének feltételeiről. Ennek keretében rendszerint van, amit ingyen átengednek, mást pedig csak pénzért nézhetnek a videomegosztón a netezők. A pereskedők táborát a Music Televisiont is birtokló Viacom, míg a kiegyezők táborát a CBS, az NBC és a BBC televíziók gyarapítják.

Skype: telefon a neten ingyen, vagy olcsóbban

Mi ez? A Skype segítségével ingyen lehet telefonálni két számítógép között, és hagyományos - vonalas vagy mobil - számokat is olcsóbban lehet vele hívni. Mindehhez egy letölthető kliensszoftverre és egy regisztrációra van szükség, ha pedig a fizetős szolgáltatást szeretnénk igénybe venni, ahhoz fel kell tölteni egy lebeszélhető egyenleget.

Skype: telefon helyett a neten

A telefonálás, vagyis a hanghívás mellett a Skype-on keresztül lehet IM-ezni, vagyis szöveges üzentet küldeni, és akár webkamerás képátvitelre is van lehetőség. Sőt, a szoftver már nem csak PC-n, hanem mobiltelefonon, PDA-n is használható. A Skype-függők ma már olyan telefonkészüléket is vásárolhatnak, amelyet a számítógépre csatlakoztatva kényelmesebben beszélhetnek, vagy akár az otthoni vezeték nélküli telefont is kiválthatják vele.

Miért futott be? Ingyen van, vagy olcsóbb, mint a rendes telefon, tehát megéri, ha már úgyis ott az internet - ez már elég volt a szolgáltatás sikeréhez. A Skype tökéletes példája annak, amikor egy új technológiára épülő profi innováció egyszerűbbé tesz valami hétköznapi dolgot - és ez által lesz hihetetlenül sikeres.

A szoftver fejlesztését 2002-ben kezdte meg két fiatal skandináv programozó, Janus Friis és Niklas Zennström, akik korábban a Kazaa fájlcserélővel tették le a névjegyüket az asztalra. A vállalkozás már abban az évben jelentős tőkebefektetésre tett szert, és 2003 augusztusában indult el nyilvánosan. A rendszer alapjául szolgáló fájlcserélő-technológia a jó minőségű hanghíváshoz szükséges nagy mennyiségű adat hatékony továbbítását segíti. A céget 2005-ben az Ebay online aukciósház vásárolta fel 1,9 milliárd eurónak megfelelő áron, és jelenleg majdnem 250 millió regisztrált felhasználója van világszerte.

Érdekességek:

• 2005-ben az [origo] volt kiadója, a T-Online és a T-Com közös vállalkozásban fejlesztett ki egy hazai IP-telefon-szolgáltatást, amelyet Klipnek neveztek el. Ez jelenleg a Freemail alól is elérhető.
• A Skype fejlesztői jelenleg azon munkálkodnak, hogy a fájlcserélő-technológia révén a telefónia után a televíziózást is megreformálják a Joost nevű internetes tévészoftverrel.