Eltűnt Rejtő, visszajön József Attila

Néhány napja levetette a Kossuth kiadó Rejtő Jenő hangoskönyvetit a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) polcairól - december végén azonban visszakerülhetnek József Attila művei, mert megszűnik a szerzői jogvédettség. Helycserék a virtuális világban.

Két éve tűnt el József Attila az internet magyar szegletéből, mikor egy örökös - vélhetően ráeszmélve, hogy még két év van hátra a szerzői jogi védettségből (illetve az ilyen címen beszedhető jogdíjakból) -, letiltatta a költő összegyűjtött műveinek további közzétételét az elektronikus könyvtár oldalain. Nem sokkal később ugyanígy járt Weöres Sándor is - legalábbis a MEK-en őrzött művei, melyeket egy ügyvédi iroda vetetett le a könyvtárral. A napokban pedig Rejtő Jenő műveiből vakoknak készített hangoskönyvet távolíttatták el a MEK-kel, mondván: új hangoskönyv jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, a fent lévő ingyenes változatnak tehát mennie kell (a szöveges változatok - vagyis Rejtő regényei - egyelőre még elérhetők).

Jön József Attila és Juhász Gyula

Jó hír ugyanakkor, hogy József Attila halála után épp idén telik le a 70 éves jogvédettséget biztosító időszak, így 2008. január 1-től műveit bárki szabadon közölheti - visszakerülhetnek hát a versek a MEK-re is. Szintén "szabaddá" válnak Juhász Gyula és Hubay Jenő művei is - bár a zeneszerző esetében ez leginkább csak a kottákra vonatkozik, az előadott művek esetében maguknak az előadóknak a jogait is figyelembe kell venni. Továbbá tavaly óta közölhetők jogdíjfizetés nélkül Maxim Gorkij és Kosztolányi Dezső művei is (Gorkij esetében a fordítók jogvédettsége miatt a magyar kiadások némelyike nem kerülhet fel a netre).

A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy bárki, akinek vállalkozó kedve és pénze van rá, könyvet adhat ki, vagy akár csak a honlapján is közölhet írásokat a már nem védett szerzők műveiből. Ugyanez vonatkozik a Magyar Elektronikus Könyvtárra is, amely nem élvez többletjogokat, azaz elvileg itt is csak akkor lehetne közzétenni a digitalizált változatot, ha már a jogvédettség lejár. Amíg tart a szerzői jogi védelem - ami hazánkban a szerző, vagy előadók halála utáni 70 éves időszakot jelent - addig csak a jogokat birtoklók engedélyével használható fel a mű. A jogok birtokosa sokszor magánszemély (például az örökös), de lehet egy alapítvány, vagy más szervezet (jogkezelő) is. Ezt az engedélyt gyakran azonban csak valamilyen ellentételezésért adják meg.

Nyakatekert helyzet

A MEK működési elve szerint nem fizet azért, ha valaki bedigitalizálja a műveket, de nem is kér pénzt a közzétételért sem. Az Országos Széchényi Könyvtár szerény költségvetésű osztályaként működő MEK-re nem jellemző, hogy szerző örökösének fizessen, így inkább eltávolítják - vagy eleve közzé sem teszik - a jogvédett műveket. A MEK saját szabályai szerint a gyűjtőkörükbe tartozó műveket (a II. világháború előtti magyar és világirodalom) próbálják szolgáltatni. Ez már kódolja a szerzői jogi problémákat, hiszen 2008. január 1-től csak azok a művek lehetnének fenn, amelyek szerzője vagy szerzői 1937-ben, vagy azelőtt elhunytak - vagyis a hetven éves védettség már lejárt -, ám nyilvánvaló, hogy sok szerző esetében ez nem lehet kizárólagos szempont.

A helyzetet bonyolítja - és e tekintetben messze nem csak a legnagyobb hazai elektronikus könyvtár érintett, hanem valamennyi netes bibliotéka -, hogy néhány évvel ezelőtt még létezett közös jogkezelés, azaz egyetlen jogvédő szervezettel megállapodva lehetett a szerzők műveit szolgáltatni. Mióta ez megszűnt, az örökösökkel külön-külön kell megállapodásra jutni. A MEK oldalain is számos szerzőtől származó mű található, melyek még a közös jogkezelés idejében kerültek fel az internetre, s azóta sem vették le őket - bár jóváhagyásuk sincs a szerzői jogok birtokosaitól.

Értesít, majd eltávolít

Magyarországon is ismert az értesítési-eltávolítási eljárás (notice-and-takedown), mely azt jelenti, hogy ha egy tartalomszolgáltató oldalán olyan művet tesznek közzé, amely sérti valakinek az érdekeit, akkor a tartalomszolgáltató az értesítés után el kell, hogy távolítsa az internetről az érintett alkotást. Ezt követi a MEK is, ezért lehetséges egyáltalán, hogy olyan műveket szolgáltatnak, amelyek jogvédettek ugyan, de még senki nem szólt az eltávolításuk érdekében, és ezért is kelt nagy hullámokat az irodalom olyan nagyjai műveinek eltűnése a MEK-ről, mint József Attila, vagy Weöres Sándor.

Azonban ez a szabály elsősorban azokat a nagy tartalomszolgáltatókat védi, amelyek például ingyen adnak tárhelyet, és nem ellenőrizhetik a hozzájuk nap mint nap felkerülő gigabájtnyi mennyiségű tartalmat. Az elektronikus könyvtárak azonban nem ilyenek, hiszen oldalaikon csak ellenőrzött anyagok jelennek meg, tehát a netre kerülő tartalom mindig ellenőrzött.

Nagyvonalú szerzők

Bodó Balázs médiakutató, a Creative Commons mozgalom hazai aktivistája szerint a jelenlegi törvényi adottságok merevek Úgy véli, a szabály ugyan nem vonatkozik az elektronikus könyvtárakra de normateremtő lenne, ha az internetes közgyűjtemények következetesen az értesítési-eltávolítási eljárás szerint publikálnák a szerzők műveit.

66 író a DIA oldalán

Moldován István, az OSZK MEK osztálya vezetőjének tapasztalatai szerint a szerzők engedékenyebbek műveik internetes közzétételével kapcsolatban, ám a szerzői jogok birtokosai - gyakorta az örökösök - meglehetősen aggályoskodók. Mindemellett Moldován hangsúlyozta, hogy annyi tapasztalatuk még nincs, amennyi alapján egyértelműen ki lehetne jelenteni, hogy kik engedékenyek és kik nem - inkább csak benyomásait összegezte.

Méltatlan az internet

Míg például Radnóti Miklós özvegye, az idős Gyarmati Fanni az internetet méltatlan közegnek érezte férje műveinek közlésére, Német László lányai kifejezetten bátorították a MEK-et, hogy az író művei is felkerüljenek a könyvtár virtuális polcaira. Makai Ádám - József Attila nevelőapjának leszármazottja - mint írtuk már -, két éve levetette a szerző műveit. Móra Ferenc unokája azonban (bár ebben az esetben a jogvédettség is lejárt), maga szorgalmazta, hogy az író Hannibál feltámasztása című könyvének eredeti kézirata alapján készített elektronikus változat - melyben helyreállították az eredeti kéziratnak megfelelően az ötvenes évek cenzorának javításait - ismét felkerüljön a világhálóra.

Amíg a világ- és magyar irodalom klasszikusanak internetes közölhetőségével kapcsolatos jogviták nem csitulnak, alternatív megoldásokkal kell beérni. József Attila műveit például egy kanadai szerveren publikálták, mivel az észak-amerikai országban a szerzői jogvédelem 50 év után lejár. A MEK oldalain is találni számos, még jogvédett művet, sorsuk azonban bizonytalan, lekerülhetnek egyik pillanatról a másikra is. A Digitális Irodalmi Akadémia - mely 66 magyar költő és író teljes életművét szolgáltatja a még élő alkotóknak, vagy örököseinek fizet tisztes összeget a digitális közlésért - mindaddig, amíg a költségvetésben biztosítanak erre pénzt a fenntartó Neumann János Digitális Könyvtárnak.