Japánban többen neteznek mobilon, mint asztali gépen

Japánban 2006 óta többen neteznek a telefonjukon, mint asztali számítógépen. Az ország három legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója évente 100 új 3G-vel felszerelt telefont jelentet meg a kínálatában. Összegzés.

Az összegzés apropóját az adta, hogy japán legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, az NTT DoCoMo a héten bejelentette, hogy jövőre már nem lehet előfizetni a korábbi 2G-s szolgáltatásokra, mivel a 3G-s ügyfelek száma elérte azt a kritikus szintet, amelynél a cég már csak a harmadik generációs, úgynevezett FOMA-szolgáltatásokra fog koncentrálni.

Igaz, hogy tavaly több mint egymilliárd mobiltelefont adtak el a gyártók világszerte, ennek ellenére azonban Európában és az USA-ban a mobilinternet még mindig gyerekcipőben jár. Ugyanakkor Japánban - hihetetlenül hangzik, de igaz - 2006 óta többen neteznek a telefonjukon keresztül, mint az asztali számítógépükön. A mobilinternet népszerűségét a következő pontokhoz kötik: egyrészt könnyen hozzáférhetővé váltak az olyan okostelefonok, amelyek testre szabott szolgáltatásokkal várják a felhasználókat. Fontos tényező, hogy számos technológiától tartó előfizető első webes élményét telefonon keresztül éli meg, és a hálózat is széles körben elérhető. Fontos szempont az operátorok és a tartalomszolgáltatók közötti szoros üzleti viszony is, és a viszonylag alapos szabályozási környezet is sokat segített annak idején a mobilinternet elterjedésének.

A növekedés három katalizátorának az egyre fejlettebb telefonokat, a sokféle tartalmat és a növekvő felhasználói igényt tekintik. Jelenleg Japánban 90 millió 3G-képes telefon van forgalomban, ami a népesség 70%-át jelenti. Ezzel szemben az Egyesül Államokban ez az arány csak 23.8%, és Európában mindössze 11.1%. Az is érdekes, hogy az amerikai előfizetők miért csak 15.6%-a használja a mobiltelefonját internetezésre.

Japán három legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, a KDDI, a SoftBank és a piacvezető NTT DoCoMo éves szinten 100 új 3G-vel felszerelt telefont jelentet meg a kínálatában, és ezek egytől egyig fel vannak szerelve a legújabb vásárlócsalogató funkciókkal. A japán felhasználók már természetesnek veszik, hogy a telefonjukkal fizetnek a boltban, buszjegyet vesznek a pályaudvaron, egészségügyi adatokat juttatnak el az orvosukhoz, szótáraznak, tévét néznek, könyvet olvasnak vagy zenét hallgatnak. Az NTT DoCoMo idén júniusban bevezette új, otthoni felhasználóknak szánt szolgáltatását, amellyel 54 Mbit/sec-os letöltési sebesség mellett a telefonnal wifin keresztül lehet megtekinteni mobiltelefonra optimalizált tartalmakat.

Az okostelefonok elterjedése lehet az egyik oka, hogy számos japán felhasználó nem vásárol asztali számítógépet vagy laptopot, mert bőven kielégíti az igényeit egy modernebb mobil is. Japánban például nem írnak az emberek sms-t, de előszeretettel küldözgetnek e-maileket a telefonjuk segítségével.

A japán mobilinternet kezdetét az NTT DoCoMo által 1999-ben bemutatott i-mode-technológiához kötik, ami nagymértékben hasonlít az európai wapra. A kezdetben rendkívül egyszerű tartalmak megjelenítésére alkalmas felület ma már jóval összetettebb, látványosabb és könnyebben használható is lett. A legtöbb i-mode képes telefonok például külön funkciógombot kapott ez a szolgáltatás, amelynek megnyomásával a felhasználó azonnal online. Az egyes szolgáltatók elindították saját mobilinternetet-megoldásukat, ami például a KDDI esetében EZweb névre hallgat. Ezek a megoldások valahol a HTML és más protokollok között vannak félúton, de az egyes szolgáltatók elfizetői nem tudják igénybe venni más operátorok hasonló megoldásait, és mindez nem SIM-kártya alapján történő szűréssel történik - mint például Magyarországon, a Vodafone esetében - hanem egész egyszerűen az adott technológia nem működik más telefonon.

Japánban a mobilinternet elterjedésében rendkívül fontos szerepet játszik a kormányzat politikája. Például a szolgáltatóknak 2001 óta egyszer sem kellett fizetniük a sávszélesség birtoklásáért, miközben Angliában és Németországban 58 és 78 milliárd dollárt fizettek az operátorok a licenszdíjakért. A japán kormány inkább a gyors elterjedés és fejlődés mellett döntött, mintsem hogy korlátozta volna a szolgáltatások elterjedését. Ennek meg is lett az eredménye: a Belügy- és Kommunikációs Minisztérium közötti, telefonon keresztül végrehajtott üzletkötések értéke például 2007-ben elérte a 106 milliárd dollárt, amelyből a mobilkereskedelem 67 milliárd, a tartalomletöltés pedig 39 milliárd dollárt jelent. Csak a tavalyi zeneletöltés 10,2 milliárd dollár volt.

A fejlődés ennek megfelelően nem áll meg: az NTT DoCoMo már most bejelentette, hogy 2009-ben kereskedelmi szinten is elindítja a jelenleg tesztelés alatt álló negyedik generációs mobilhálózatokat, melyeket Super 3G-nek neveznek.