Házkutatás a német Wikileaks-nél

Kedden a rendőrség házkutatást tartott Theodor Reppénél, a német Wikileaks domén tulajdonosánál. A Wikileaks tájékoztatása szerint a rendőrök azt mondták Reppének, hogy az oldaláról a Wikileaksre mutató linkek miatt tettek nála látogatást, míg a hivatalos iratok szerint a házkutatás célja "pornográf anyagok terjesztésére" vonatkozó bizonyítékok keresése volt. A Wikileaks természetesen nem szolgáltat pornográf anyagokat, az oldal adminisztrátorai úgy gondolják, hogy a kutatás valódi oka az oldalra mostanában felkerült egyik dokumentum lehetett.

A kifogásolt dokumentum Ausztrália állítólagos titkos internetes feketelistája, melyen bőséggel vannak gyermekpornográfiát tartalmazó oldalakra mutató linkek is. Reppe elmondása szerint a rendőrök kérték tőle a Wikileaks.de doménhez kapcsolódó belépési adatokat is.

A Wikileaks a házkutatást a németországi "gyermekpornográfia körüli szociális hisztéria" tünetének tulajdonítja. Azt állítják, hogy a rendőrök megszegték a törvényt, amikor nem közölte Reppével a jogait, és hamisan tüntették fel a dokumentumokban, hogy a házkutatás Reppe beleegyezésével zajlott, méghozzá tanú jelenléte nélkül. A házkutatás egyébként sem a Wikileaks.de, sem más domén működését nem érintette, de szerdán az oldal nem volt elérhető, mert megnövekedett forgalom miatt összeomlott.

Bizonytalan a cenzorlista forrása

Ausztrália kommunikációs- és médiahatósága (Australian Communications and Media Authority - ACMA) tagadta, hogy a publikált lista valódi lenne. Az ACMA állítása szerint a feketelistájukon 1061 oldal található, míg a Wikileaks listáján 2300 URL szerepel. Colin Jacobs, a polgári szabadságjogok védelmével foglalkozó Electronic Frontiers Australia tagja szerint az eltérés oka az lehet, hogy valamelyik internetszolgáltató - mellyel a kormányszervnek nyilvánvalóan meg kellett osztania a feketelistát - saját adatbázisába olvasztotta a kormányzati listát, és a Wikileakshez már ez jutott el.

Az ACMA azonban később elismerte, hogy a 2300 elem "hasonló" az ő listájukhoz. Az URL-ek alapján - természetesen nem kattintgattuk végig azokat - úgy tűnik, hogy a legtöbb oldal gyerekpornográfiát tartalmaz, de legális pornográfiával vagy online fogadással foglalkozó oldalak is belekerültek - csakúgy, mint néhány MySpace lap és hétköznapi üzleti site

Többen nem szeretik a titokwikit

Nehéz egyetlen jelzővel leírni a Wikileaks.org-ot. A Wikipédiához és a Wikimedia Alapítványhoz hasonló csengésű neve ellenére sincs semmi köze; az oldal kormányokra, cégekre és egyházakra nézve kényelmetlen információk kiszivárogtatását tűzte zászlajára. 2006-os beindítása óta a Wikileaks adatbázisa 1,2 millió dokumentumra hízott, a lap felépítése pedig olyan, hogy a dokumentumok szerzőinek igyekszik teljes anonimitást biztosítani számos technológia - például a MediaWiki, Freenet, Tor, és PGP - felhasználásával. A Wikileaksen megjelenő anyagok hitelességét megítélni nem a mi feladatunk, de tény, hogy svájci bankárok mellett például a mormon és a szcientológiai egyház is megpróbálta már bezáratni az oldalt.

Az oldal Svédországban van bejegyezve, ahol szigorú törvények védik az újságírókat attól, hogy ki kelljen szolgáltatniuk forrásaikat. Ez most különösen kapóra jön most, mivel az ACMA kilátásba helyezte, hogy jogi lépéseket tesz a feketelista kiszivárogtatója ellen, ha sikerül azonosítani az illetőt.