Ismét törhető az Enigma

Újjáépítették az Alan Turing által tervezett második világháborús kódtörő gépet a brit kriptográfia régi fellegvárában. A tizenhárom év alatt összerakott szerkezet holnap debütál - adta hírül a Register.

Az Alan Turing és Gordon Welchman által tervezett kódtörő berendezést a British Tabulator Machine Company gyártotta a világháború alatt. A "bombákból" összesen 210 darab készült, munkájuk a Register becslése szerint két évvel rövidítette le a világháborút. Az elkészült példányokat a háború végével szétszedték. Létezésük, a Lorenz rejtjel feltöréséhez használt - és nagyrészt szintén elpusztított - Colossus számítógépekhez hasonlóan a hetvenes évekig szigorú titoknak számított.

A mostani újáépítést az tette lehetővé, hogy a hetvenes években előkerültek a nagy, vasból készült könyvesszekrényre emlékeztető kódtörő masina tervei. A John Harper által vezetett projekt elkészültekor megkapta az Institution of Mechanical Engineers gépészmérnöki szervezet Mérnöki Örökség-díját is. A masinát március 24-én mutatják be a nagyközönségnek.

Nincs többé mentsége azoknak, aki csak azért halogatták a brit kriptográfia jeles helyének meglátogatását, mert ott nem lehetett megnézni a világháború megnyeréséhez nagyban hozzájáruló Turing-féle "bombát". A kódtörés múzeumában az Enigma mellett számos kódolós érdekesség is megtekinthető.

Lengyel matematikus, német kém

A britek bombája a Marian Rejewski kriptográfus által tervezett korábbi Enigma-törő berendezés után kapta a nevét. A lengyel kriptográfus volt az első, aki a németek által megfejthetetlennek tartott berendezéssel titkosított üzeneteket megfejtette. A Rejewski megoldását alkalmazó berendezések az időzített bombákat idéző jellegzetes ketyegő hangjuk után kapták a "bomba" nevet. A kriptográfus a világháború alatt végigjárta egész Európát, Lengyelország megszállása után Franciaországban folytatta a német kódok feltörését, Franciaország eleste után pedig hatalmas, Gibraltárt is érintő kerülővel Nagy-Britanniába menekült. A szövetségesekért végzett hatalmas munkájáról 1967-ben beszélhetett először.

Frissen elkészült világháborús csúcstechnológia

Az Enigma feltöréséhez nem csak zseniális matematikusok, hanem a kémek munkája is hozzájárult. A titkosítóberendezést alkotó, tetszőleges sorrendben összerakható titkosítótárcsák belső huzalozását egy honfitársai ellen fordult némettől, Hans-Thilo Schmidttől szerezték meg a szövetségesek.

Romantikus régi vasak

Nem a Turing-féle "bomba" az egyetlen kódtörő szerkezet, amit lelkes amatőrök újjáépítettek. 2007 telén a Colossus II kódtörő számítógépének reprodukcióját készítették el rajongók és szakértők a Bletchley Parkban. A gép elkészültekor versenyt is hirdettek, kipróbálva, hogy a modern eszközökkel felszerelt amatőr kódtörők vagy a régi célszámítógép boldogul-e gyorsabban a Lorentz SZ42-es rejtjellel. A versenyt végül - a történelem iróniájaként - egy bonni diák, Joachim Schueth nyerte meg.

Enigma: négy tárcsa, több ezer rejtjel

Emellett létezik modern verzió az ókori görögök mechanikus számítógépéből, az antikytherai mechanizmusból. Sőt a XIX. század neves tudósának, Charles Babbage-nek 1991-ig csak tervekben létező mechanikus számítógépéből is készítettek üzemképes verziókat a tudósok, igaz, ebből nincs példány a brit kriptográfiai múzeumban.