Csütörtök óta tölthető le a 9.04-es verzió üres CD-re égethető telepítője az Ubuntu hivatalos honlapjáról, illetve a Szoftverbázisról is. Az utóbbi oldalon ingyenes CD-író alkalmazást is lehet találni a képfájl kiírásához, erre a feladatra például az ImgBurn is tökéletesen alkalmas.
CD-ről tesztelhető, Windows mellé is telepíthető
Nem csak az átlagfelhasználók, de a profibb PC-bűvölők számára is könnyebbséget jelent, hogy az Ubuntut pofonegyszerű telepíteni, és minden különösebb probléma nélkül felkúszik a meglévő Windows (vagy más operációs rendszer) mellé. Ehhez mindössze a telepítőlemezen lévő wubi.exe fájlt kell megnyitni, bár a legtöbb PC-n automatikusan el is indul a szoftver. Gyakorlatilag ugyanúgy feltelepül, mint bármely szokványos alkalmazás, mindössze egy felhasználói nevet és jelszót, valamint azt kell megadni, mekkora helyet foglalhat le a winchesteren saját maga számára.
Az Ubuntu automatikusan feltelepíti magát, így a számítógép újraindításakor már kiválasztható, hogy a Windowst vagy a Linuxot szeretné-e elindítani a tulajdonos. Nem kell félni, ha az előbbit eltávolítják, ezt az indítási menüt is automatikusan törli, nem marad nyoma a gépen. Természetesen teljesen szűz gépre is lehet telepíteni az Ubuntut a telepítőlemezről indítva, fontosabb lehetőség azonban, hogy installáció nélkül is kipróbálható a rendszer, ekkor mindössze az a hátrány éri a felhasználót, hogy a menük és a szoftverek egy része nem magyarul kommunikál, míg feltelepítve igen.
A fejlesztők közlése szerint az új Ubuntu gyorsabban indul elődjénél, ez valószínűleg igaz lehet, tesztgépünkön 27 másodperces átlaggal startolt, bár a tisztességesen karbantartott Windows XP-nk is elindult 30-40 másodperc alatt ugyanezen a konfiguráción.
Minden az alapcsomag része, ami kellhet
Egyből megy a wifi és a mobilnet
A Linuxok használatának egyik gyenge pontja szokott lenni a wifi használata, sokszor ezt nem, vagy nem megfelelően támogatják a nyílt forráskódú operációs rendszerek eddigi tapasztalataink. Nos, ezen a téren a 9-es Ubuntunak egyáltalán nem kell szégyenkeznie, tesztünk során rögtön, már az első indításkor használni tudtuk a wifit egy Lenovo T400-as laptopon, és tesztelőnk USB-s mobilinternetes modemét is rögtön felismerte, feldobott egy varázslót, ahol csak az országot és a szolgáltatót kellett kiválasztani, és már működött is a net. A mobilnetes varázsló egyébként már korábbi verziókban is elérhető volt, de azokban rossz beállítás szerepelt például a T-Mobile szolgáltatásánál, ezt szerencsére azóta javították.
Minimális fennakadást jelentett a telepítés során, hogy valamiért a magyar nyelvű változat esetében olasz területi beállításokat és billentyűkiosztást használt a 9-es verzió, szerencsére ezeket egyszerűen módosítani lehetett magyarra a Rendszer menüpont Beállítások pontja alatt.
A dupla monitort kezelte, a 3D-effekteket nem
Már 2007 óta elérhetők az Ubuntu egyébként elég kiforrott, gusztusos kezelőfelületéhez a Windows Vistához hasonló, sőt, talán még extrémebbnek is tekinthető 3D-s effektusok. Tesztelésre használt asztali tesztgépünkben az egyik legújabb ATI videokártya lakozik, mely játszi könnyedséggel megbirkózott volna ezekkel, ám többszöri próbálkozásra sem sikerült ezt a funkciót belőnünk, mivel a gyári ATI illesztőprogramok aktiválásakor (Rendszer, Adminisztráció, Eszközmeghajtók) mindig egy jókora fagyás volt a jutalmunk. Valószínűleg mostanra már az ubuntusok sem tartják fontosnak a csupán látványt, nem pedig praktikusságot szolgáló extrát, az operációs rendszer bemutatóoldalán sem emelik ki annak meglétét.
Szerencsére a monitor beállítása is elég barátságosan van megoldva az Ubuntuban, ezt a Beállítások/Kijelző menüpontban lehet elérni, és a Windowshoz hasonlóan működik. Laptopunk felbontását még kézzel kellett megadni, az asztali gépen viszont már eleve helyesen indult a Linux, és zökkenőmentesen kezelt egyszerre két monitort is. Számos témát lehet emellett ráhúzni a menürendszerre, ezek között a Rendszer/Beállítások menü Megjelenés pontjában lehet válogatni, a mi tippünk a DarkRoom nevű sötét változat. Ugyanitt, a Vizuális effektek fül alatt lehet egyébként a fentebb említett háromdimenziós extrákat is bekapcsolni, ha valakinek ezek hiányoznak a boldogságához.
A mobilinternetet is egyszerű lett beállítani
Minden benne van, amire szükség lehet
Összességében a 9-es Ubuntu egy átlagfelhasználó számára is érdekes funkciókat nem igazán tartalmaz, bár a benne lévő alkalmazásokból - például a Firefox böngészőből vagy az OpenOffice irodai programcsomagból - az elérhető legfrissebb változat került az operációs rendszerbe, ezekről részletesen az Ubuntu.hu oldalon lehet olvasni.
Fontos megjegyezni, hogy az Ubuntu a Windowstól eltérően gyakorlatilag minden alkalmazást tartalmaz, amire egy átlagos felhasználónak szükséges lehet. Böngészésre alapesetben a Firefox szolgál, chatelni a remek Pidgin-nel lehet (ezzel az összes ismert hálózatra csatlakozhatunk ICQ-tól az Messengerig). Optikai lemezek írását a Brasero végzi el, a Winampot pedig a Rhythmbox helyettesíti.
Médialejátszásra az azonos néven elérhető (Alkalmazások/Hang és videó/Médialejátszó)Totem alkalmazás szolgál. Ez egy klassz, automata feliratletöltő bővítménnyel is rendelkezik, csupán aktiválni kell a Szerkesztés, Bővítmények pont alatt, a Feliratletöltő funkciót kipipálva.
Néhány apróság az induláshoz
Jogi problémák elkerülése végett az Ubuntuban alapból nem találhatók olyan alkalmazások, amelyek forráskódját nem tették szabadon elérhetővé - viszont az átlagfelhasználónak bizony szüksége lehet rájuk. Szerencsére pár pillanat alatt egyszerűen telepíteni lehet ezeket is az Alkalmazások, Hozzáadás/eltávolítás menün keresztül.
Itt első lépésben a Megjelenítés: felirat mellett kell kiválasztani a Minden elérhető alkalmazás-t, majd a keresőmezőbe beírni: Flash. A találati listán vagy a Macromedia Flash bővítmény-t, vagy az Swdec Flash lejátszó-t kell kipipálni, ezek telepítése után a YouTube és hasonló videómegosztó oldalak is működni fognak. Ha már itt jár a felhasználó, érdemes pipát tenni még a GStreamer ffmpeg videobővítmény, illetve az Ubuntu korlátozott extrák mellé is, esetleg felrakni a VLC Player-t is. PDF fájlok olvasásához a keresőmezőbe a pdf szót kell begépelni, majd kipipálni az xpdf alkalmazást. Ezt követően csak a Változtatások alkalmazása gombra kell kattintani, és a kiválasztott programokat automatikusan letölti és telepíti az Ubuntu.
Ha valakit zavar, hogy a PC bekapcsolásakor mindig be kell gépelnie jelszavát, azt a Rendszer/Adminisztráció/Bejelentkező ablak alatt tudja módosítani: itt a Biztonság fülre kattintva az Automatikus bejelentkezés engedélyezése opciót kell kipipálni, és beírni a telepítéskor megadott felhasználónevet.
Saját program végzi a letöltést és a telepítést
Atombiztos rendszer PC-gyilkosoknak
Mint azt már egy éve alaposan kifejtettük, egy jól beállított Ubuntu Linux kimondottan alkalmas alapvető internetezésre, nagymama, szülő, barátnő gépére érdemes telepíteni. Egyrészt azért, mert teljesen ingyenes, másrészt nem is nagyon tudják a kezdő felhasználók szétbarbárolni, mint mondjuk egy Windowst, amelyre még vírusirtót, tűzfalat is kell telepíteni. A netbookok tulajdonosainak az Ubuntu Netbook Remix változatával érdemes próbát tenniük (ezt USB-ről is lehet telepíteni), a kis teljesítményű számítógépekre pedig a kevésbé tetszetős, de kisebb erőforrásigényű Xubuntu változatot érdemes kipróbálniuk.
A kilences verzió különösebben látványos újítást nem hozott, cserébe viszont ha különösebb extrém beavatkozás nem éri, ez az Ubuntu is tisztességesen végzi a dolgát, automatikusan frissíti a telepített alkalmazásokat, így használói nem fogják telepítőjét azzal zaklatni, hogy újból javítsák meg számítógépüket. Hiányoljuk viszont, hogy nem érhető el hozzá olyan könnyen használható szoftverkatalógus, mint amilyet a pár hete bemutatott, tizenöt másodperc alatt induló - igaz, fizetős - Presto Linux mellé hoztak létre: ez jelentősen megkönnyítené a kezdő felhasználók dolgát.