Egy évig barátkozhat az új Windowszal

A Microsoft kedden bárki számára elérhetővé tette a Windows 7 majdnem végleges verzióját: a tesztelésre szánt, angol nyelvű változatot 2010 júniusáig lehet használni. A Windows 7 újdonságait már többször bemutattuk, így ezúttal csak dióhéjban vesszük sorra a béta változatnál fejlettebb RC-kiadás újdonságait.

Kedden tette letölthetővé honlapján a Microsoft a Windows 7 "release candidate" (RC) változatát. Mit jelent az idegen elnevezés? Egy olyan fejlesztési stádiumot, amikor egy program már minden olyan funkciót tartalmaz, amely a boltokba kerülő végleges verzióban is megtalálható, ám még lehetnek benne hibák, azaz nem működik tökéletesen. Egy RC verziójú operációs rendszer már alkalmas arra, hogy a gyártók illesztőprogramokat vagy alkalmazásokat fejlesszenek rá, próbáink során a Windows 7 majdnem kész változata sem produkált már komolyabb problémákat (valamiért nem akarta megnyitni a .doc fájlokat, plusz párszor összeomlott az Internet Explorer 8).

A letöltéshez a Windows 7 angol nyelvű honlapját kell felkeresni, ahonnan az angol, német, spanyol és francia verziók mellett japán kiadásban is elérhető az új operációs rendszer próbaverziója, melynek letöltéséhez egy Windows Live azonosító létrehozására is szükség van, a célra tehát a Live Messengerben használatos felhasználói név is megfelelő. A DVD-re írható képfájl letöltése mellett egy termékkulcsot is be kell szerezni a szájton, ennek hiányában ugyanis a próbaverzió csak korlátozott ideig használható, aktiválást követően azonban egészen 2010. június 1-jéig működőképes marad a rendszer, ám 2010 márciusától már azzal sarkallja majd használóját a végleges verzióra való átállásra, hogy kétóránként kikapcsolja a PC-t. Továbbra sem ajánljuk a mindennapokban használt rendszer helyére feltelepíteni (ehhez egyébként egy darab üres DVD-re is szükség van) - mégiscsak egy nem végleges verziójú alkalmazásról van szó.

Gyorsan települ, lomhán indul

Mint azt a béta verziók esetében is tapasztaltuk, a Win7-et sokkal gyorsabban lehet telepíteni, mint egy XP-t, eleve nem kérdez túl sok paramétert a felhasználótól, és maga a folyamat is gyorsabb: nagyjából 20-25 perc alatt végez is egy átlagos gép a telepítéssel. Kevésbé voltunk elégedettek a rendszerstart tempójával, ez még mindig lassabb az XP-nél, de a Vistánál is, ráadásul a Win7-esünkre egyetlen chatkliensen kívül egyéb programot még nem telepítettünk, mégis 10-15 másodperccel lemaradva kullogott elődei után bekapcsolásakor - ezen javítani kellene.

Beválik az új Tálca

Illesztőprogramot a Windows 7 RC változatának telepítéséhez meglepő módon nem is kellett telepítenünk, bár nem laptopon, hanem szabványosabb komponenseket tartalmazó asztali PC-ken teszteltük az új verziót. Már legutóbb szóltunk a jócskán megújult, helytakarékosabb Tálcáról, a korábbi verzióhoz képest ezt is tovább csiszolták: szabadon lehet rakosgatni benne az értesítési felület ikonjait, de a csíkszerű felület egyéb részeire is lehet gombokat dokkolni, jobb egérgombbal az ikonokra kattintva pedig közvetlenül előhívhatók az alkalmazás saját funkciói (pl. az Explorer esetében az új böngészőlap nyitása is megoldható így).

Alapesetben teljesen száműzve vannak róla a szövegek, az egyes programok ablakainak ikonjait pedig csoportosítja a Windows - persze hasonlóra az XP is képes volt, de a Win7 esetében mindezt tényleg lehet is használni. Ez annak köszönhető, hogy ha egy ikon fölé visszük az egérkurzort, rögtön megjelenik felette az összes megnyitott ablak (például a felkeresett weboldalak) miniatűr előnézeti képe - ezek felett elhúzva a kurzort pedig rögtön a megfelelő ablakra vált a Windows. A megnyitott programok között egyébként a Windows gomb+szám kombinációval is lehet váltogatni, amivel azt a mozdulatot is meg lehet spórolni, amíg az ember megfogja az egeret.

Az új Tálca az előnézeti képernyővel (még több kép)

Elhelyezhető még a Tálcán egy olyan gomb, amelyről közvetlenül el lehet érni bármelyik meghajtó akármelyik mappájában lévő fájlt, illetve a Vezérlőpultot és hasonló funkciókat. Mindent egybevetve az új felület elnyerte a tetszésünket, bár egy teljesen kezdő felhasználó valószínűleg frászt kap majd tőle - szerencsére a régihez hasonló egyszerű módba is vissza lehet kapcsolni. Már előző cikkünkben is említettük, hogy az Asztal megjelenítése gomb most az óra mellé, az ellenkező oldalra költözött, és egy téglalap alakú gombbá alakult át, ez eleinte meglehetősen szokatlan, de némi gyakorlás után már praktikusabbnak találtuk a régi megoldásnál. Érdemes egyébként az alaphelyzetben a képernyő alján lévő Tálcát álló helyzetűre átpakolni az egérrel, a szélesvásznú monitorokon ez - nekünk - praktikusabbnak tűnt.

A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektettek a grafikus felület testreszabhatóságára: eleve egy sor témából lehet választani, a háttérképek is jóval izgalmasabbak mint korábban - és több is van belőlük -, ráadásul a színeket maga a felhasználó is egyszerűen átállíthatja. Eddig csak külön segédprogrammal volt elérhető, a Windows 7 azonban már maga is alapból lehetővé teszi a háttérképek automata cserélgetését

Külön ablakban fut a régi Windows

A jelenlegi verziót, a Vistát számos kritika érte amiatt, hogy bár elérhető volt benne egyes régi programok futtatásához egy kompatibilitási mód nevű funkció, számos XP-re írt szoftver nem működött rajta, mivel a két operációs rendszer felépítése jócskán eltér egymástól. Ez például kisvállalatok esetében lehet kritikus, hiszen új szoftverre váltani rendkívül költséges lehet, sokan ezért inkább megmaradtak az XP-nél. A Win7 esetében a Microsoft már más megközelítést alkalmaz: a Windows 7 drágább (Professional és Ultimate) változataihoz ingyenesen elérhető lesz egy olyan kiegészítő (a Windows XP Mode vagy Virtual Windows XP nevű alkalmazás), amely egy virtuális Windows XP futtatását teszi lehetővé a Win7-es rendszeren belül, ezáltal orvosolva csaknem minden problémát, amelyet a régi szoftverek futtatása okozhat - bár ez az alkalmazás sem biztosít 100 százalékos kompatibilitást.

Így fut az XP a Win7-en belül (még több kép)

Nem biztos, hogy pöccre indul az XP

Bár az első sajtóhírek nagyon bíztatók voltak, később kissé árnyaltabb lett a helyzet, mert kiderült, csak a virtualizációs technológiát támogató processzorokkal, és legalább két gigabájt memóriával szerelt konfiguráción működtethető a saját ablakban megnyíló virtuális XP. Annak ellenére, hogy az előbbi feltételeknek a legtöbb új számítógép már megfelel (talán csak a legolcsóbb, Celeron, Sempron lapkákkal szerelt típusok nem), azért nem zökkenőmentes a használata.

Esetünkben például a vadonatúj, négymagos Intel processzorral, rengeteg memóriával és minden egyéb földi jóval megáldott szupergépen egész egyszerűen nem volt hajlandó elindulni a virtuális PC, mert a program kiírta, hogy a gép BIOS-ában nincs bekapcsolva a virtualizáció opció. Az MSI által gyártott alaplap beállításai közt hiába kerestük ezt a funkciót, valószínűleg a BIOS frissítésével megoldható lehetett volna a probléma, de ehhez meg egy floppymeghajtóra lett volna szükség, ami épp nem volt kéznél. Régebbi, Pentium D processzoros gépünkön ugyanez pöccre indult, a virtuális gép két telepítőfájlja gond nélkül felkúszott, egyedül azt kellett kézzel beállítani, hogy a gép-a-gépben XP melyik hálózati csatolót használja. Fontos még megemlíteni, hogy az emulált XP nem igazán alkalmas játékok, multimédiás programok futtatására, a virtualizáció jelenleg inkább csak irodai szoftverek használatát teszi lehetővé - ezt maga a Microsoft közölte az új funkció premierjén.

Dögös háttereket cserélget a Win7(még több kép)

Otthoni zenék a távolban is

Egyelőre kevés gyakorlati hasznát látjuk annak a lehetőségnek, amelyet a Win7-ben debütáló Windows Media Player 12-es verziója kínál. Az egyelőre Remote Media Streaming néven ismert funkció lehetővé teszi, hogy a merevlemezen lévő médiafájlokat az interneten keresztül másik PC-re sugározzák (streameljék) át. A kapcsolatot titkosítás és a mindkét oldalon feltelepítendő segédprogram védi a behatolóktól. Mindez rendben is van, csak épp egyelőre azt a szituációt keressük, amikor erre szükség lehet: egyrész még nincs mindenhol nagysebességű feltöltést biztosító optikai hálózat, másrészt ki az, aki folyamatosan működtetni akarná a gépét csak azért, hogy elérje rajta lévő zenéit?

Tetszik, csak induljon fürgébben

A korábbi verziók után meglepően üresnek tűnik a Windows 7 a segédprogramok terén, az új verzióban ugyanis már a Messenger sincs benne, a Movie Maker, a Vistából ismert Photo Gallery képnézegető, de még a levelezőprogram is hiányzik belőle: ha ezek neveire rákeresünk, a rendszer rögtön a Live.com letöltéseire irányítja a felhasználót, ahonnan opcionális letöltésként lehet beszerezni a hiányzó szoftvereket - cserébe viszont mindig a legfrissebb verziót kapja meg a számítógéptulajdonos.

Megfelelő hardver hiányában még nem tudtuk kipróbálni a Windows 7 által biztosított multitouch-támogatást: ez lehetővé teszi a rendszer vezérlését az iPhone-hoz hasonlóan, több ujjal a képernyőt tapogatva. Az igazat megvallva még jó is lehet, bár így próbálatlanul még kissé nehezen tudjuk elképzelni, ahogyan ujjal tapogatunk egy monitort, de lehet, hogy már tíz perc alatt megszűnik majd gátlásunk. Összességében a Windows 7 barátságosabbnak tűnik a Vistánál már csak azért is, mert az eszközök utóbbira írt illesztőprogramjait a Win7-tel is használni lehet, azaz az utóbbi két évben vásárolt számítógépek vagy egyéb ketyerék esetén nincs sok esély arra, hogy inkompatibilitás miatt bármi hiba jelentkezzen, ami a Vista premierjekor bizony megkeserítette a felhasználók életét. Egyelőre csak a lomha indulása miatt tudjuk kritizálni.