Háborús bűnöket engednek a videojátékok

Lövöldözős, háborús videojátékokat vizsgált két svájci emberjogi szervezet: munkájuk során kiderült, a legtöbb programban olyasmit is büntetlenül követhetnek el a játékosok - például civilek legyilkolását vagy ész nélkül lerombolni házakat- , amely a való életben háborús bűnnek számítana. Szakértők szerint a lövöldözős játékoknak jobban kellene tükrözniük a valóságot, és például büntetnie a szükségtelen erőszakot.

A BBC beszámolója szerint a Trial és a Pro Juventute nevű svájci emberjogi szervezetek munkatársai jogászok bevonásával húsz korábban, illetve mostanság megjelent háborús és lövöldözős játékot vizsgáltak meg. Ezek közt egyebek mellett a 24 című sorozat játékváltozata, a Call of Duty két epizódja, a Battlefield: Bad Company, és a Far Cry második része is megtalálható volt.

Sokszor lehet büntetlenül gyilkolni

A vizsgálat során azt elemezték, hogy az adott játékban lehetséges-e háborús bűnök elkövetése, például civilek legyilkolásáért, foglyok kínzásáért, s ha igen, éri-e ezért valamilyen retorzió a játékost, azaz interpretálták-e beléjük valamilyen módon a harctéren érvényes emberjogi törvényeket, például a genfi törvények betartását.

A közelmúltban ugyanis komoly botrányt kavart, hogy a Call of Duty című háborús játék Modern Warfare 2 című epizódjában terroristák közé beépülő játékosnak egy orosz repülőtéren ártatlan embereket kell - pontosabban lehet - gyilkolnia, bár a misszió végén mindenképpen őt is megölik a történet szerint.

A Call of Duty: Modern Warfare 2 terroristás jelenete megosztja az embereket

Kreatív módon kellene száműzni a felesleges erőszakot

A szervezetek azért a videojátékok esetében vizsgálták a jelenséget, mert ezekben interaktivitásuk miatt a valóság és a kitaláció jobban egybemosódik, mint a filmek esetében. A tesztek során egyebek mellett azt vizsgálták, miként kezeli a játék azt, amikor a játékos egy magát már megadó ellenfelet meggyilkol, esetleg védett épületeket (templomokat, mecseteket) kezd pusztítani, vagy teljesen indokolatlan rombolásba kezd. Optimális esetben ugyanis a civilek gyilkolását a játékok szankcionálják, azt pedig extra pontokkal jutalmazzák, ha a játékos a lehető legkevesebb kárt okozva éri el célját.

Az emberjogi szervezetek szerint hibás az a gyakorlat, hogy a játékok jelentős része azt az üzenetet közvetíti, hogy a harctéren mindent meg lehet tenni, hogy a játékosok döntő többsége valószínűleg sosem kényszerül majd hasonlókat átélni élőben. A háborús bűnöket virtuálisan elkövetőket egyetlen játékprogramban sem szabadna nyertesnek kihirdetni a missziók végén még akkor sem, ha a történet azt sugallja, a végcél, vagy a terroristák elleni harc érdekében minden megengedett.

Ugyanakkor a szervezetek nem a játékprogramok cenzúrázását követelik, hanem azt kérik a játékok készítőitől, kiadóiktól, kreatív módon építsék be a videojátékokba az emberi jogi szabályokat, azaz szankcionálják az értelmetlen erőszak alkalmazását a programokban.