Dharmendra Modha, az IBM kognitív számítási részlegének vezetője szerint a társaság a öt nagy egyetemének kutatóival közösen már kidolgozták az emberi agy működését szimulálását biztosító, összetett algoritmust. Bár manapság szuperszámítógépeket használnak például repülőgépek tervezéséhez, a klímaváltozás hatásainak modellezéséhez, a jelenlegi legfeljettebb komputerek sem képesek az emberi agyhoz hasonló gondolkozásra, vagy érzelmek kifejezésére, vagy érvelésre, pedig ezek a képességek jól használhatók lennének egyebek mellett gazdasági vagy egészségügyi területeken.
Egyelőre csak a macska agyát tudják szimulálni
A fejlesztőket az amerikai védelmi minisztérium kutatásokért felelős részlege, a DARPA is leszerződtette, az ezt követő egy év alatt pedig két jelentős mérföldkövet is elért a projekt - számolt be Modha a CNetnek. A már elkészült fejlesztések alkalmazásával az IBM szakértői egy 144 terabájt memóriával, és közel 150 ezer processzorral szerelt, nagyteljesítményű szuperszámítógépen jelenleg egy macska agyának gondolkodásért felelős részét voltak képesek szimulálni - számolt be az AP hírügynökség.
Egy 2006-os kísérlet során hasonló szimuláció során kutatók még csupán egy egér agykérgének 40 százalékát, egy évvel később egy patkány agyának teljes működését szimulálták a kutatók, ám az emberi agy esetében még nagyobb teljesítményű szuperszámítógéppel is csak 1 százalékot tudtak modellezni a kutatók.
Ráadásul az IBM és az egyetemek tudósai által végzett virtuális kísérlet során a szuperszámítógép százszor lassabban reagált, mint ahogy egy valódi macska agya működik. Mindez nem azt jelenti, hogy robotmacskákat akarnának fejleszteni az IBM-nél, azonban a digitális modellezéssel a kutatók megfejthetik az állat agyának bonyolult működését.
Sokat segíthet az agy modellezése
Modha nyilatkozatai szerint a szimulációk során szerzett tapasztalatok nyomán a későbbiekben olyan számítógépeket lehet majd megalkotni, amelyek nem csupán konkrét utasításokkal lehet vezérelni, képesek kezelni a kétértelműséget, vagy felismerni mondjuk egy cég logóját egy elmosódott képen. Végső soron a cél egy olyan komputer megalkotása, amely tud látni, tapintani, hallani vagy szagolni, így szerzett tapasztalatai pedig döntéseit is befolyásolják.
Az agyhoz hasonló működés elsajátításával szakértők szerint a nagy mennyiségű információk feldolgozásával is hamarabb végezhetnek majd a jövő számítógépei. Modha a CNetnek úgy nyilatkozott, ha Moore törvénye továbbra is tartja magát (eszerint a számítógépekben használatos lapkák teljesítménye kétévente megduplázódik), nagyjából egy évtizeden belül válhat valóra az ember teljes agyműködésének szimulációja.