Az NFM honlapján publikált Digitális Megújulás Cselekvési Tervben a lakosság esetében a legfontosabb feladatnak a digitális írástudatlanság felszámolását, illetve a széles sávú szolgáltatások bárki számára való elérhetőségét emelik ki. Vállalkozások esetében az innováció bővítése és a versenyképesség növelése kulcsfontosságú, a kormányzati területen pedig a minél kevesebb papírt elhasználó, egyszerű ügyintézést kínáló e-közigazgatás valódi megteremtését tűzte ki célul az állam.
A válságadó ellenére több lakásba akar széles sávot a kormány
Bár a nagyvárosokban élők már jutányos áron férhetnek hozzá akár száz megabitnél is gyorsabb internethez, a széles sávú kapcsolatok kisebb lélekszámú településeken sokszor nem vagy csak nagyon drágán férhetőek hozzá, így az itt élők ezen a területen komoly hátrányba kerülnek.
A kormány tervei szerint 2013-ra minden magyarországi háztartásban és vállalkozásban elérhetőnek kell lennie legalább alapszintű széles sávú kapcsolatnak, amelynek paramétereit 2 megabites le-, és fél megabites feltöltési sebességben állapították meg. Ilyen szolgáltatások jelenleg a magyar otthonok 94 százaléka számára érhetők el, ami egyébként megfelel az európai átlagnak. 2014-re az átlagos magyar háztartásokban már legalább 10 Mbps-os letöltési sebességű netkapcsolatoknak kell működnie - olvasható a cselekvési tervben.
Azt, hogy a gyors internet az egész országban elérhető legyen, többféleképpen meg lehet valósítani: akár a föld alatt futó optikai hálózatok fejlesztésével, bővítésével vagy új generációs mobilinternetes szolgáltatások beindításával. A kommunikációs hálózatok létesítését az ezek kiépítésére vonatkozó szabályok enyhítésével akarja könnyíteni az állam, emellett uniós támogatásokból fedezné a létesítés költségét olyan térségekben, ahol a nemrég komoly összegű válságadóval is sújtott távközlési szolgáltatóknak egyébként nem lenne kifizetődő a kapacitásbővítés.
Szabad sávok kellenek az új generációs mobilnethez
A legkisebb településekig még EU-s támogatással sem lenne kifizetődő gerinchálózatokat kiépíteni, ezeket a térségeket az LTE nevű következő generációs mobilinternetes technológia segítségével lehet ellátni a vezetékessel azonos sebességű internettel. A HSDPA utódjának tekintett mobilinternetes technológiát nagyvárosokban a szolgáltatók a következő években elindíthatják, ám ahhoz, hogy nagyobb vidéki területeket is le lehessen fedni vele, azoknak a frekvenciáknak a felszabadulására van szükség, amelyeket jelenleg az analóg tévéadások sugárzására használnak.
Az előző kormány ütemterve szerint 2011 végén került volna sor az antennával fogható analóg televíziórendszer lekapcsolására, ám a hét elején elfogadott médiatörvényben foglalt módosítások akár 2015-ig is megengedik a digitális technológiára való átállás elhalasztását. Az analóg sávok felszabadításának szükségességét egyébként ez a cselekvési terv is hangsúlyozza, sőt, ennek mielőbbi végrehajtását is sürgeti.
A cselekvési tervben kiemelik a földfelszíni sugárzású s így ugyancsak antennával fogható digitális televízió előnyeit, mivel azon keresztül jobb minőség mellett több csatornát lehet elérhetővé tenni. Az újabb tévék alkalmasak a digitális adások vételére, a régebbi típusokhoz viszont dekóder egységre van szükség. Stratégiája szerint a kormány a rászorulóknak a jövőben tetőantennák felszerelésével és ingyenes dekóderekkel biztosítaná a tévézés lehetőségét.
Több informatikusra és magyar szoftverre van szükség
Részben átképzések révén enyhítené a kormány az informatikai szakemberek számában mutatkozó hiányt, emellett ösztönző programokkal tenné vonzóbbá az információtechnológiával kapcsolatos egyetemi képzéseket. Emellett a jövőben a közoktatásban is nagyobb hangsúlyt kap az informatika, mivel a tanulmányaikat befejező diákok többsége olyan munkahelyre kerül majd, ahol számítógépet is kell használnia.
Emellett a hazai szoftvergyártást és exportot is fel kívánják élénkíteni, mivel ez a szektor a hazai gazdasági bővülés kitörési pontjának számít. A stratégiában külön kiemelik a nyílt forráskódú és a mobilos fejlesztések fontosságát, de ezek támogatásának részletei még kidolgozás alatt állnak.
Kevesebb papírlevelet akarnak a közigazgatásban
Habár az internetes vásárlások száma évi 30-40 százalékkal növekszik, ez a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csupán 1 százalékát jelenti. Mivel a gyarapodás jelenleg is dinamikus, a kormány ezt a szektort elsősorban megfelelő, a változásokhoz igazodó, folyamatosan frissített szabályozással kívánja támogatni, ami egyben azt is elősegíti, hogy az állampolgárok jobban megbízzanak az online vásárterekben.
A közigazgatásban elsősorban a papíralapú levelezés visszaszorítása a cél, ám a kommunikáció elektronikus útra terelése teljesen új infrastruktúrát igényel. Az e-ügyintézési szolgáltatások használatára ösztönözne a kormány mindenkit: elképzelhető, hogy a személyi igazolvány igénylése esetén automatikusan regisztrálnák az állampolgárokat a Ügyfélkapura. A Kormányzati Portált biztosan továbbfejlesztik, ugyancsak a papírmentes ügyintézés jegyében, e-fizetési megoldással és prémium szolgáltatásokkal bővítve.
Elektronikus jeggyel tömegközlekedhetünk majd
A tömegközlekedést elektronikus jegyrendszer bevezetésével akarja támogatni az állam, amely a nem fizető utasok számának jelentős csökkenését eredményezné. Az intelligens kártyán alapuló fizetés sokkal komfortosabbá tenné az utazást, és segítségével akár országos tarifaközösséget is ki lehetne alakítani. A bevezetését célzó konkrét akciótervek még ugyancsak kidolgozás alatt állnak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkársága hazánk digitális felzárkóztatását célzó cselekvési tervének vitairatát októberben hozta nyilvánosságra, arra vonatkozóan több száz civil szervezet, vállalkozás és magánszemély küldte el észrevételeit. Az állam információtechnológiai szektorra vonatkozó stratégiáját tartalmazó tervezet számos egyéb területre, például a távmunka fejlesztésére, a kulturális örökség digitális megőrzésére vagy akár az űrkutatás támogatására vonatkozólag is tartalmaz információkat, ezekkel az [origo] a későbbiekben foglalkozik majd részletesen.