Nintendo 3DS: IMAX-mozi egereknek

Megreformálja a hordozható videojátékokat a parányi, de térhatású képernyővel rendelkező Nintendo 3DS? A japán cég új kütyüjének ugyan nincs közvetlen riválisa, de az egyre jobban elterjedő okostelefonokkal szemben 3D-s képességeivel együtt is elvérezhet.

Míg anno a Wii-t szinte minden ismerős ki akarta próbálni, a 3DS csak a videojáték-mániás barátok érdeklődését keltette fel. Ez valószínűleg annak az eredménye, hogy a 3D-képernyők előnyeivel már évek óta bombázzák az embereket a tévégyártók a bevásárlóközpontokban, a technológia egész egyszerűen elvesztette a varázsát. Noha voltak olyan beszámolók, amelyek szerint előfordul, hogy valaki nem látja térhatásúnak a 3DS képét, tesztalanyaink közül mindenki képes volt erre, egyedül egyikük jelezte, hogy csak szabad szemmel tudja élvezni a 3D-t, szemüvegben nem.

Azon még a szakértők is vitatkoznak, hogy a Nintendo 3DS képernyője árt vagy épp használ a szemnek, a gyártó maga mindenesetre hat évnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlja a térhatású látványt, a többieknek félóránként tartott szünetet javasol. Tesztelőink ebből az egészből annyit tapasztaltak, hogy hamarabb kifárad a szemük, mint amikor a tévét vagy a monitort bámulják.

Így működik a Nintendo 3DS

Mire jó a 3D?

A térhatású nézetnek van némi hátulütője: csak megfelelő szögből nézve érzékelhető a virtuális mélység, ha ebből kicsit is elmozdulunk, elvész az illúzió. Ezt szinte összes tesztelő frusztrálónak találta, de némi gyakorlás után megbékélt vele. A DS-hez képest jóval szebb lett a grafika: míg az előző modellhez nem lehetett egyetlen valamire való autóversenyes vagy lövöldözős játékot sem találni, a 3DS esetében nincs ok panaszra még akkor sem, ha a látvány nem közelíti meg az Xbox 360 vagy a Playstation 3 színvonalát.

Az extrát az jelenti, hogy mindennek van mélysége, ennek mértékét az LCD melletti csúszkával lehet szabályozni, ezzel akár teljesen ki is kapcsolható a 3D-mód. A térhatás jól érvényesült a Pilotwings Resort című repülős játékban, bár csak a közel eső objektumok esetén, a távoli házak és fák úgy festenek, mintha egyetlen síkra lapították volna ki őket.

A Pilotwings Resortban lehet a legjobban élvezni a 3D-t

Nem sok hasznát lehet venni a Street Fighter 3D-ben a térhatásnak, ezt bekapcsolva az egész játék úgy fest, mint egy kihajtogathatós mesekönyv. Nem csoda, hogy kisiskolás tesztelőnk stikában ki is kapcsolta a zavaró térhatást, és a megszokott módon folytatta a csihipuhit addig, míg észre nem vettük, hogy a programot 12 évesnél idősebbeknek ajánlják. A harmadik játék a Nintenogs + Cats kutya- és macskaszimulátor, ebben talán a labda dobálásakor jött jól a 3D, egyébként nem sokat számított. Összességében a tesztelők - beleértve a gyerekeket is - úgy találták, hogy a 3D-mód nem sokat ad a játékélményhez, az a játék, ami jó, anélkül is élvezetes, ami pedig nem, az hiába térhatású, akkor sem fog vele a kutya sem játszani.

A való világba beépülő játékok

Korábbi cikkünkben már bemutattuk a Nintendo kiterjesztett valóságot (augmented reality, amikor egy kijelzőn keveredik a kamera által mutatott valóság és a játékgrafika) használó játékait, amelyek alapból megtalálhatóak a készüléken. A "varázskártyát" (a grafika beállítását segítő papírlap) és a kézikonzol két lencsés digitális kameráját használó játékok hátteréül valódi objektumok szolgálnak: az egyik játékban a konyhapult vagy a kanapé horgásztóvá alakul, egy másikban sárkányfej tör fel az íróasztal lapjából. Az élmény lebilincselő, mert a tereptárgyak tényleg úgy festenek, mintha a bútorból nőttek volna ki.

Az augmentált valóság sokkal izgalmasabb, mint a 3D-képernyő - a ketyere mozgásérzékelővel is rendelkezik, így a játékokat ugyanolyan természetesen lehet irányítani, mint mondjuk egy Wii-s programot. A való világot a virtuális valósággal egybemosó játékokban nagyon sok lehetőség rejlik, remélhetőleg ezeket a Nintendo nem hagyja kiaknázatlanul.

A valóság találkozása a virtuális világgal

Mivel a 3DS wifin keresztül képes az internet elérésére is, online szoftverbolt és böngésző is lesz hozzá, ezeket azonban csak májusban teszi közzé a Nintendo. A zsebkonzolokon 3D-s rövidfilmeket és sportösszefoglalókat is lehet majd nézni, egyelőre ezek sem elérhetőek, viszont a dupla optikával használó beépített digitális kamera térhatású fotózásra jól bevált - persze a fotókat csak magán az eszközön lehet visszanézni. Az akkumulátor teljesítménye jelentősen csökkent az elődmodell tudásához viszonyítva, az akár nyolc órán át nyúzható DS-hez képest a 3DS feleannyi idő alatt lemerült tesztjenk során.

Nem lenne jobb egy telefon?

A Nintendo 3DS kétségkívül sokkal szebb játékokat futtat elődjénél, háromdimenziós képernyője azonban nem fokozza annyira az élményt, amennyire azt sejteni lehet. Az, hogy a programok grafikája szebb lett, sokkal többet nyom a latban, és a virtuális valósággal operáló játékok is sokkal inkább fokozzák az élményt, mint a térhatású kép. Ez a Nintendo számára nem túl jó hír, mert manapság egy átlagos okostelefon vagy táblaszámítógép is bőven képes hozni ezt a grafikai színvonalat, a kamerás mobilokhoz pedig augmentált valóságot használó játékok is elérhetőek - igaz, olyan fejlettekkel, mint a Nintendóé, eddig még nem találkoztunk.

A 3DS pénteken kerül a magyar boltokba, az alapgép hatvan-hetvenezer forintba, a hozzá való játékok tíz-tizenkétezer forintba kerülnek, ami nem kis összeg. Jelenleg nincs közvetlen vetélytársa a Nintendo konzoljának, a Sony új PSP-konzolja ugyanis csak az év végétől lesz kapható. A helyzet azonban kedvezőtlenül is alakulhat a Nintendo számára, ha a játékosok a 3D-s kijelző helyett a nagyobb és olcsóbb játékválasztékot tartják fontosnak, és az Apple többfunkciós kütyüjeit vásárolják a játékgép helyett.