Az igazság bajnokaként támad az "anti-Facebook"

A Facebook ellenében elindított Unthink szociális hálózat üzemeltetői szerint semmi sincs ingyen, a világ legnépszerűbb közösségi oldala felhasználói adatainak értékesítéséből degeszre keresi magát. Az Unthink szerint korrektebb, ha a szolgáltatásért előfizetési díjat kérnek, ez a cég évi két dollárért, azaz kevesebb mint ötszáz forintért azt vállalja, hogy semmilyen módon nem kémkedik felhasználói után.

A Facebook folyamatosan kapja a szidalmakat: ha megváltoztat egy meglévő funkciót, azért, ha nem fejleszt, azért, Jolly Jokerként pedig mindig rendelkezésre áll a nem megfelelő adatkezelése miatt bírálni a világ legnépszerűbb közösségi oldalát. Persze a helyzet nem egyszerű, hiszen a szájt hétszázmillió felhasználója legintimebb adatait tölti fel a Facebookra, ha ezeket nem megfelelően kezelik - például csak logikailag, nem pedig fizikailag törlik a megsemmisítésre ítélt adatokat -, az súlyos károkat okozhat világszerte. A cég az oldalain megjelenő hirdetésekből szerzi bevételeit, a felhasználók százmillióit kiszolgálni képes szerverparkok üzemeltetése ugyanis nem kis költséggel jár. A szájt specialitásának a célzott reklámok számítanak, ezek megjelenítéséhez viszont a felhasználók adatait és bejegyzéseit is folyamatosan elemeznie kell az oldalnak.

Évi két dollárért nem adják el az adatainkat

Gyökeresen eltérő megközelítést alkalmaz az Unthink nevű szájt, amelynek béta tesztüzeme kedden indult, a kapacitásgondokkal küszködő oldalra egyelőre csak külön meghívóval lehet feliratkozni.

A YouTube-on publikált provokatív kampányvideójában a cég azt hangsúlyozza, hogy semmi sincs ingyen, bár a Facebook és a Google ezt ígéri felhasználóinak, valójában eladják adataikat a hirdetőknek, és folyamatosan kémkednek utánuk. Ezzel szemben az Unthink azt ígéri, hogy sem célzott, sem pedig vaktában megjelenített reklámokkal nem bombázzák majd őket, személyes adataikat vagy bejegyzéseiket pedig külső fél számára nem adják ki.

Beint a Facebooknak és a Google-nak az Unthink promóciós videójában

Ez azonban csak az évi kétdolláros, vagyis négy-ötszáz forintba kerülő előfizetést választókra igaz, a közösségi oldal ugyanis néhány hét múlva ingyenes regisztrációt is lehetővé tesz majd, ekkor a felhasználó profiloldalát egy-egy cég szponzorálja, amely hirdetésként meg is jelenik azon. A szponzorok azonban a Facebookkal ellentétben nem tudnak a felhasználó adatlapjára, üzenőfalára automatikus üzeneteket küldeni, pontosabban a szponzorált oldalakon van egy különválasztott rész, ahol ezt megtehetik, az itt elérhető tartalmak azonban sosem keverednek a privát bejegyzésekkel.

Ha engedi a Facebookot, ha nem: rossz anya

Az "anti-Facebook" egyébként nem csupán az adataikat féltő különcök hobbiprojektje, az oldalt működtető cégbe két és fél millió dollárt fektetett a DouglasBay Capital cég, és tesztüzemének első napján több tízezren iratkoztak fel a szájtra. Natasha Dedis, az Unthink elnök-vezérigazgatója a TechCrunch technológiai blognak úgy nyilatkozott, akkor döntötte el, hogy saját közösségi oldalt indít, amikor a fia feliratkozási szándéka miatt elolvasta a Facebook felhasználási feltételeit. Dedis bevallása szerint képtelen volt jól dönteni: ha nem engedi a fiát regisztrálni, az osztálytársai fogják cikizni, ha igen, akkor pedig az egyoldalúan megváltoztatható feltételek miatt kockázatoknak teszi ki a gyereket.

Az Unthink címlapja: egyelőre csak meghívóval lehet feliratkozni

Az Unthink egyébként saját facebookos applikációt is fejlesztett, amelynek segítségével a felhasználók importálhatják az új közösségi oldalra a Facebookon publikált bejegyzéseiket, fotóikat és egyéb tartalmaikat. A TechCrunch tesztelője szerint a szájt sokkal egyszerűbb és egyértelműbb adatvédelmi beállításokat kínál a Facebooknál. Felhasználói felületét ugyanis eleve úgy alakították ki, hogy külön szekciókon keresztül lehet tartalmakat megosztani az eltérő típusú ismerősökkel: a publikus mikroblogos hírfolyamot felül lehet frissíteni, az ismerősökkel való kapcsolattartást a középső rész szolgálja, a márkák és a kollégák, távoli ismerősök tartalmai pedig alul jelennek meg.

Megoldható, hogy ne legyenek egy kézben az adataink

Más megoldást ötlöttek ki a New York-i Egyetem matematikai intézetének kutatói a szociális hálózatok biztonságos működtetésére létrehozott Diaspora szoftverrel, amelynek kifejlesztéséhez a Kickstarter nevű, közösségi finanszírozást biztosító oldalon szedték össze a szükséges tőkét.

A Facebookkal ellentétben a Diaspora nem központi erőforrást használ a bejegyzések, adatok raktározására, a rendszer a fájlcserélő hálózatokhoz hasonló módon, elosztottan van felépítve. Bárki felrakhatja a saját szerverére, vagy bármely folyamatosan bekapcsolt számítógépre a Diaspora szoftverét, amely csatlakozik annak globális hálózatához, aki pedig nem akar saját gépet működtetni, egy nyilvános Diaspora-oldalon (ezeket podnak hívják) regisztrálhat. Ennek a felépítésnek az az előnye, hogy a teljes hálózat összes adata soha nem kerül egyetlen személy vagy szervezet kezébe, így az üzemeltető akkor sem adhatná el a felhasználók adatait, ha ez szándéka lenne.

A Facebookhoz képest nagyon fapados a Diaspora kezelőfelülete

A Diaspora üzemeltetői is megpróbálják segíteni a felhasználókat a Facebookról való átköltözésben, készítettek olyan alkalmazást, amellyel a világ legnépszerűbb közösségi oldaláról át lehet hívni az ismerősöket. A projekt még meglehetősen kezdeti állapotban van, meghíváson és státuszüzenetek publikálásán túl nem kínál szinte semmit, ezért egy átlagos facebookozó számára még nem vonzó a szolgáltatás, és a közeli jövőben is csak a fotók feltöltését akarják megvalósítani. FarmVille-hoz hasonló játékok megjelenésére nem lehet számítani, így nem csoda, hogy jelenleg csupán maroknyi magyar használja azt.

Osztrák diákok adtak pofont a Facebooknak

Az "anti-Facebookok" beindulását a legtöbb technológiával foglalkozó lap kissé lefitymáló hozzáállással fogadta, mivel szinte mindenki megingathatatlannak tartja a Facebook pozícióját. Ausztriában joghallgatók egy csoportja állt össze azért, hogy ráncba szedjék a világ legnépszerűbb közösségi oldalát.

A bécsi egyetemisták egy 24 éves, végzős jogászhallgató, Max Schrems vezetésével hozták létre a Europe vs. Facebook nevű civil szervezetet, amely elérte, hogy az ír adatvédelmi biztos széles körű vizsgálatot indítson a Facebook ellen. Bár a januári adatvédelmi napon több szakértő szájából is elhangzott, hogy a Facebook és más amerikai cégek is kvázi törvényen kívüliként működnek az európai piacon, ezt megakadályozó konkrét lépésre még semmilyen konkrét lépés nem történt az Európai Unió részéről.

Schrems amerikai tanulmányai során vizsgálta meg részletesen a közösségi szájt felhasználási feltételeit és adatkezelését, és ennek során rájött, hogy a Facebook az Egyesült Államokon és Kanadán kívül élő felhasználókat írországi leányvállalatának adatparkjából szolgálja ki, így rá is az uniós jogszabályok vonatkoznak, noha a cég az egész világra a lazább amerikai gyakorlatot akarja ráerőltetni, amely komolyabban csak az egészségi állapottal és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos adatok feldolgozását szabályozza - olvasható a szervezet honlapján.

Magától nem lesz óvatosabb a Facebook

Schrems összesen 22 panaszt nyújtott be a Facebook ügyében illetékes ír adatvédelmi biztos hivatalának: többek között azért is, mert szerinte az oldalra feltöltött, majd utólag törölt bejegyzéseket, adatokat a szájt nem törli véglegesen, csak a felhasználó adatlapjáról tünteti el. Erre Schrem úgy jött rá, hogy egy online űrlapon elkérte a Facebooktól saját fiókjának több mint ezerkétszáz nyomtatott oldalnyi tartalmát, amelyet egy CD-n, PDF-dokumentumként postáztak neki - ebben az adatbázisban pedig korábban törölt bejegyzések, e-mail címek és kapcsolatok is megtalálhatóak voltak.

Az ír adatvédelmi biztos a panaszok nyomán a héten teljes körű vizsgálatot indított a társaságnál, melynek eredménye azonban csak később lesz elérhető. Max Schrems egyébként jelenleg is regisztrálva van a közösségi oldalra, azt mondja ugyanis, hogy nem bezáratni akarja a szájtot - maga is előszeretettel használja azt -, csak a jogszabályok betartására akarja köteleztetni annak működtetőit. Mark Zuckerberg cége a fiatal jogász szerint önként sosem lesz hajlandó erre, mivel nem érdeke, ám ha nyomást gyakorolnak rá, el fogja végezni a szükséges változtatásokat.

Schrems ugyanakkor nem csak a Facebookot tartja problémásnak, a Google+-tól is tart, mivel a keresőcég nemcsak a felhasználók státuszüzeneteire, hanem a kereséseikre, elolvasott híreikre, megtekintett videóira is rálát, ezért még nagyobb fenyegetést jelenthet a tevékenysége, így valószínűleg ez a cég lesz a szervezet következő célpontja.