Hoz-e magyar netcenzúrát az ACTA-egyezmény?

Nem értenek egyet egymással a hazai szakértők abban, hogy a csütörtökön Magyarország által is aláírt hamisítás elleni egyezmény életbe lépését követően lehetővé teszi-e kalózkodásra is használható szolgáltatások szűrését a hazai cégeknél. Az ACTA nevű nemzetközi megállapodás minimális nyilvánossággal lezajlott bevezetése nem ment gond nélkül, még az Anonymous hackercsapat is kibertámadást indított miatta az Európai Parlament honlapja ellen.

Nem zajlik zökkenőmentesen az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) nevű nemzetközi megállapodás európai bevezetése. Csütörtökön az Anonymous hacktivista csapat ennek aláírása miatt kibertámadást indított az Európai Parlament (EP) honlapja ellen, amely csütörtökön órákon át elérhetetlenné vált.

Nem használt a hamisított termékek mellett az interneten elérhető illegális tartalmak visszaszorítását célzó egyezmény népszerűségének az sem, hogy Kadir Arif, az ACTA bevezetését felügyelő európai parlamenti referens lemondott a tisztségéről. Arif szerint a megállapodást szándékosan az Európai Parlament megkerülésével nyomták le az unió torkán. Arif úgy véli, hogy a megállapodással kapcsolatban sok aggály merül fel: kidolgozásában nem vettek részt civil szervezetek, a benne foglaltak pedig negatívan befolyásolják majd az internetes szektort és a generikus gyógyszerek piacát, de akár az állampolgárok életére is közvetlen hatásuk lehet.

Nyugtalanító kitételeket tartalmaz

Bár az ACTA egy korai, a kalózkodáson ért felhasználók világhálóról való lekapcsolását is javasló változata nyomán vált ismertté, Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) internettel foglalkozó médiakutatója szerint a finomított végleges verzió is tartalmaz kockázatos kitételeket. Bodó problémásnak tartja, hogy az ACTA egyelőre csak angol nyelven elérhető szövegében sokszor nem egyértelműek a csatlakozó országok kötelezettségei. A médiakutató szerint az ACTA megalkotói azt tűzték ki célul, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, a korábbinál kevésbé súlyos jogsértéseket is büntetőjogilag felelősségre lehessen vonni.

Bár az egyezmény szövege szerint büntetőjogilag csak a kereskedelmi mértékű jogsértést kell szankcionálni, ennek mértékét Bodó szerint nyugtalanítóan lazán definiálja, már közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előny megléte esetén is ebbe a kategóriába sorolja az internetes szerzőijogsértéseket is. Ez a definíció szembemegy az Európa Parlament által javasolt megközelítéssel, amely kifejezetten kimondja, hogy nem minősíthetők ilyen tevékenységnek a manapság átlagemberek milliói által űzött, magáncélú, non-profit felhasználások - mondta Bodó, aki szerint ha a jelenlegi uniós és hazai szerzői jogi szabályok eleve szigorúbbak az ACTA rendelkezéseinél, akkor aggályos, hogy miért a nyilvánosság és az EP kizárásával folyt annak tárgyalása, és egyáltalán az egyezmény bevezetésére.

A kalózok nem támogatják

A szerzői jogi szabályozás reformját kitűző Kalózpárt nevű magyar civil szervezet szerint az ACTA bevezetése káros hatással lenne a szólásszabadságra, a kultúrához való hozzáférésre, a magánélethez fűződő jogra, a nemzetközi kereskedelemre és az innovációra is. A szervezet szerint a megállapodás a szokásos fórumok, például a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) és a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a megkerülésével történt, a megállapodás értelmezéséért és végrehajtásáért egy olyan szervezet lesz felelős, amelyet nem választottak meg. Ez az "ACTA-bizottság" ráadásul további ajánlásokat fogalmazhat meg a megállapodásra vonatkozóan annak bevezetése után is.

Az Európai Bizottság nem készített hatástanulmányt a megállapodás előnyeiről, a Kalózpárt azonban úgy véli, hogy a jogbirtokosok érdekeit számos alapjog elé helyezték. Az ACTA elfogadásának esetén az árva művek (amelyeknek jogtulajdonosa ésszerű erőfeszítések mellett nem fellelhető) hasznosítását gátolná, növelve a büntetési tételeket. A szervezet azt is aggályosnak véli, hogy a megállapodás arra ösztönzi az internetszolgáltatókat, hogy megfigyeljék saját hálózatukat, és személyes adatokat szolgáltassanak a szabálysértőkről. Az ACTA által megnövelt büntetési tételektől való félelem csökkentheti a vállalkozási hajlandóságot, és lassíthatja az innováció - derül ki a Kalózpárt [origo]-hoz eljutott nyilatkozatából.

A jogvédő szerint nem lesz netszűrés

Teljességgel kizártnak tartja a kötelező szűrés bevezetését az ACTA elfogadásának következményeként Grad-Gyenge Anikó, a ProArt szerzőijogvédő szervezet jogi tanácsadója, aki szerint a nemzetközi egyezmények esetében elfogadott gyakorlat, hogy azokban csak általános kitételeket fogalmaznak meg, mivel csak így megoldható, hogy a csatlakozó országok saját - egymásétól akár jelentősen eltérő - jogrendjükbe is be tudják építeni az ezekben foglaltakat.

A szakértő szerint az ACTA-hoz való csatlakozás sem hazánkat, sem pedig az Európai Uniót nem kötelezi az internetes szerzőijogsértések jelenleginél szigorúbb elbírálására. A jogi tanácsadó az [origo]-nak elmondta, hogy a jelenleg hatályos uniós szabályozás eleve kizárja az internetes szolgáltatások - így például a Bittorrent letöltőtechnológia - általános jellegű szűrését, mivel egy ilyen gyakorlat az Európai Bíróság vonatkozó döntései szerint veszélyeztetné a világháló független működését.

Grad-Gyenge szerint az ACTA nem szabályoz olyan kérdéseket, hogy egy adott ország az üres CD-kre, pendrive-okra és merevlemezekre kirótt jogdíjakból fedezheti-e az illegális forrásokból való letöltések nyomán kieső bevételeket, vagy sem. Így elfogadása esetén sem kötelezi semmi Magyarországot arra, hogy megváltoztassa a jelenleg hatályos jogszabályait.

A miniszterelnök határozott az aláírásról

A HENT titkára elmondta, hogy hazánknak az ACTA-ban foglalt büntetőjogi rendelkezések elfogadása miatt kellett az EU mellett külön is csatlakoznia az egyezményhez, ezek ugyanis a nem harmonizált, tagállami hatáskörbe tartoznak. A polgári jogi rendelkezéseket azonban akkor is be kell építeni a helyi jogrendbe, ha az ACTA támogatását csak az Európai Parlament szavazza meg, a magyar Országgyűlés nem.

Magyarországon az ACTA támogatásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyalt saját hatáskörében, de a fentiek alapján kizárólag a büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. Az ACTA szignózására a miniszterelnök adott felhatalmazást, amelyet a január 20-án kiadott Magyar Közlönyben írtak alá, ennek megfelelően pedig január 26-án a tokiói magyar nagykövet írta alá az egyezményt felügyelő szervezettel.

Még nem lépett életbe az ACTA

Az egyezmény egyébként csak azt követően fog életbe lépni, ha legalább hat állam beépítette jogrendjébe a vállalásait, és az erről szóló dokumentumokat a megfelelő szervezetnél letétbe helyezte - mondta el az [origo]-nak dr. Tóth Zita, a feketegazdaság ellen küzdő, 2008-ban megalapított, jogvédő, rendvédelmi és jogalkotó szerveket összekötő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Tóth elmondta, bár hazánk már aláírta az ACTA-t, még nem lépett automatikusan életbe a megállapodás, a ratifikálását még az Országgyűlésnek, illetve az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Az Európai Bizottság sajtóközpontjánál az [origo]-nak elmondták, hogy a kereskedelmi megállapodások esetén mindig az Európai Parlamenté a végső döntés, ha ott nem szavazzák meg, az ACTA-egyezmény a kontinensen nem fog életbe lépni.

Tóth Zita szerint sem hoz majd semmilyen számottevő változást a hazai internethasználatban az ACTA-hoz való csatlakozás. A hamisítás ellen fellépő szervezet szerint Magyarország szemszögéből ennek azért van jelentősége, mert életbe lépését követően lehetővé teszi a magyar jogtulajdonosok számára szellemi termékeik hatékonyabb védelmét Európán kívül olyan országokban is, ahol eddig csekély volt érdekérvényesítési képességük.