Az egyre több csúcstechnológiai eszközt felvonultató környezetben azok válnak igazán meghatározóvá, akik a technológia irányát képesek megszabni. Ők a technológiai evangélisták. Azért evangélisták és nem csak szupermérnökök, mert innovációjuk, gondolataik, útjelzéseik nyomán vallásos áhítattal kezdték őket és a hozzájuk fűződő fejlesztéseket követni az emberek.
A technológiai evangelizálás az a folyamat, amikor "meggyőzöl embereket arról, hogy annyira higgyenek a termékedben vagy ötletedben, mint te" - írja Guy Kawasaki, az Apple egykori marketingfőnöke Selling the Dream (Eladni az álmot) című könyvében. Kawasaki interpretációjában - akit egyébként szintén technoevangélistának tartanak - a dolog amolyan übermarketing, a fogyasztók fejében életre kelő víziókkal és a termék iránti pozitív attitűd tökéletes kialakításával.
egy 2006-os kutatásábanA technológiai evangélista kifejezés a kétezres években vált gyakran használt, napjainkra pedig már teljesen kommersz megjelöléssé, párhuzamosan a nagy technológiai iparági szereplők térhódításával. Olyan cégek szolgálatában állnak ilyen személyek, mint például a Google, a Microsoft, az Apple vagy akár az eBay. De azért evangélista és evangélista között is szakadéknyi lehet a különbség.
Behálózta a bolygót, behálózná az univerzumot is
Vint Cerf, az első apostol
Az első ember, akire használták a technoevangélista kifejezést, Vint Cerf volt, akit az internet atyjának is szoktak nevezni. A jövőre hetvenéves amerikai matematikus nem csak mérnökként bábáskodott az internet születésénél, hanem ő volt az információs szupersztráda egyik vezető ideológusa is. Gyermekének tekinthető a mai napig használt TCP/IP protokoll, amelyet az internet elődjének számító 1969-ben megalkotott ARPANET-hez dolgozott ki. A protokoll története nem azért több mint négy évtizedes, mert nem volt jobb ötlet vagy pénz egy fejlettebb technológiai kivitelezéséhez, hanem mert Cerf és munkatársa, Bob Kahn úgy alkották meg annak idején, hogy mindenfajta hálózati és adatkapcsolási modellel működjön, és jó darabig ne kelljen újra cserélni.
Vint Cerf kezében jelentős hatalom összpontosult: többedmagával nem kisebb dologról dönthetett, mint hogy mikor engedik át kereskedelmi célú használatra az internetet. Néhány évvel ezelőtti, [origo]-nak adott interjújában kritikusan nyilatkozott erről az időszakról az idős szakember: "úgy gondoltam, talán ideje lenne az újfajta igényeknek megfelelően átszabni a rendszert, megújítani a protokollokat, akár kibővíteni a címadatbázist. A feladat nehézségei miatt azonban elodáztuk ezt a munkát, és volt egy egészen praktikus oka is. Az emberek egyszerűen nem értek rá várni, már akkor olyan nagy nyüzsgés övezte az internetet a kereskedelmi cégek részéről, hogy nem tudták volna kivárni az újfajta technológiák kifejlesztését, tesztelését és üzembe állítását."
Az internet atyja 2005 óta a Google első számú ötletembere, és már évek óta a bolygóközi kommunikáció szabványán dolgozik. Emellett érdeklik a finom borok, nagy gourmet hírében áll, 1966-ban házasodott, és két fiú apja. Nem túl meglepő módon kedvenc szórakoztató műfaja a sci-fi.
Steve Wozniak aláír egy Macbookot
Az Apple alapítója és a hackerek
Steve Wozniakról is gyakran állítják, hogy technoevangélista. A 'Woz' vagy éppen a 'Másik Steve' becenévre hallgató Apple-társalapító tervezte az első személyi számítógépet 1974-ben. A 2007-ben az [origo]-nak adott interjújában úgy emlékezett vissza erre, hogy már gyerekkorában is ilyet szeretett volna, csak akkor még nem állt rendelkezésre ez a technológia, így hát muszáj volt terveznie egyet.
Egy technoevangelistákról szóló cikkben nem lehet kikerülni a Másik Steve viszonyítási alanyát, Steve Jobsot, aki Apple-termékek tömkelegével hagyott kitörölhetetlen nyomot maga után. Jobs haláláról Wozniak úgy fogalmazott tavaly októberben az NBC csatornán, hogy "olyan ez, mint amikor John Lennont megölték".
Richard Stallman szerint Steve Jobs hamis próféta volt
A Windowshoz bottal se
A korszellemmel talán leginkább összhangban levő technoevangélista Richard Stallman, a szabad szoftver prófétája. Az 1983-ban indult GNU (egy kizárólag szabad szoftverekből álló operációs rendszer) kitalálója, első számú mérnöke és a Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation, FSF) alapítója talán a legmarkánsabb és leginkább ellentmondást nem tűrő ideológiai háttérrel tevékenykedő szereplője cikkünknek. Amikor néhány évvel ezelőtt Magyarországon járt, az [origo]-nak úgy nyilatkozott, hogy bottal sem piszkálna meg egy Windowst.
Stallman ars és tech poeticája négy pontban foglalható össze: 1. A szoftver bármilyen célra felhasználható. 2. Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására. 3. Szabadon terjeszthető, továbbadható. 4. Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.
A guru víziója a tökéletes liberalizmus, a szabad áramlás igéjét hirdeti, ezzel mindenkinek maximális hozzáférése lehet az információhoz. Szerinte a totális megosztás lehetővé tenné, hogy a felhasználók a lehető leghatékonyabban tudják segíteni egymást, amiből a legtöbbet profitálna a közösség. Ennek az utópiának jelenleg olyan cégek állnak útjában, mint az Apple, a Microsoft vagy a Stallman által üdvözölt Occupy Flash mozgalom célkeresztjében álló Adobe.
Apostolhadsereg
Az evangélista jelző ma már nem csak olyan különleges teljesítményeket elérő személyekre használatos, mint Cerf, Wozniak vagy Stallman. A közkeletű kifejezés a kreatív ipar kedvence lett, több, magát prófétának tekintő blogger, véleményvezér és marketinges is szívesen tetszeleg ebben a szerepben.
Az Adobe például egész osztagot tart fenn evangélistákból. Van külön a fejlesztésért, játékért, a Photoshopért és még jó pár dologért felelős apostol a fejlesztők csapatában. Persze a jelenségben semmi meglepő sincsen, hiszen a technológiai ugrások egyre kisebbekké váltak, velük együtt a zsugorodó innovációk mögött álló személyek is egyre kevésbé érdekesek. Az utolsó technológiai forradalom talán 1998-ban, egy kaliforniai garázsban történt Sergey Brin és Larry Page, a Google alapítóinak jóvoltából.