Kicsit gagyik még, de már ébredeznek a kiborgok

Nem magányos őrült az a kutató, akit a héten inzultáltak egy francia gyorsétteremben, mert nem akarta kikapcsolni testére rögzített elektronikus eszközeit. Intelligens lépésszámlálóval, alvásfigyelő kütyüvel, az aggyal közvetlenül beszélő elektródahálóval és a látást tuningoló speciális kamerákkal kezdődik el az emberiség robottá válása. Az áttörés még messze van, de egy-két kezdetleges kiborg már így is mászkál közöttünk.

Egy gyorséttermi incidens miatt került a lapok címoldalára a héten a mindennapjait a fél szemét lefedő kamerával élő Steve Mann kanadai informatikaprofesszor és vele együtt a viselhető számítástechnika és az ember érzékszerveit kiterjesztő kütyük. Ezek a high-tech berendezések azonban nem csak azért érdekesek, mert a jelenleg hatályos törvények szerint magánterületre lépve ki kell kapcsolni őket. A töltést alig igénylő, folyamatosan adatokat gyűjtő, az internettel állandó kapcsolatban álló kütyük átalakíthatják az egészségügyet, a magánéletet és a tudásról alkotott képünket is.

A sci-fi olvasók már régről ismerhetik a hordozható számítástechnikát: az 1992-ben megjelent (itthon 2006-ban kiadott) Snow Crash című regényben testre csatlakoztatható kamerával, internetes modemmel és monitorszemüveggel vértezte fel magát a főhős. Az egy évvel későbbi Virtuálfény című William Gibson-regény története egy olyan digitális szemüveg körül forgott, amely a világ képéhez ad hozzá plusz információkat. A kibővített valóság (augmented reality, AR) technológia akkor már több mint egy évtizetede létezett, ám a kecses kiberszemüvegek helyett még vaskos prototípusokat, kilógó drótokkal díszes sisakokat használtak a kutatók.

Megszokása után már hiányozni fog a digitális szem

A Steve Mann által viselt, a huszonegyedik századi technológiát képviselő eszköz azonban már cseppet sem ormótlan. A Google által kifejlesztette Glass nevű mikromonitoros viselhető számítógép pedig már egyenesen elegáns. A technológiai kérdések helyett hamarosan azzal foglalkozhatnak a kutatók, milyen funkciókra van szükségük a felhasználóknak, és melyek az esetleges veszélyei az eszközöknek.

A robotemberek kora még messze van

A kiborgprofesszor maga is beszámolt arról, hogy digitális látórendszere nélkül bizonytalanabb, illetve meztelennek érzi magát nélküle. Egyik tanítványa szerint a professzor látását és egyensúlyérzékelését is befolyásolja, ha kikapcsolja a berendezést. Nem tudni azonban, hogy a több mint harminc éve zajló digitális látáskísérleteknek, a folyamatosan bütykölt eszközöknek van ilyen hatása, vagy az agy kicselezése okozza a bizonytalanságot. A technológiai cégek azonban bíznak abban, hogy a látómezőbe juttatott digitális információt meg lehet szokni. A Google, a Motorola, sőt az orvosi informatikában hagyományosan erős Olympus is dolgozik a szemüvegbe épített számítógépen.

A Google látni is szeretne helyettünk

A Larry Page vezette Google egyre monomániásabbnak tűnik, ezerféle projektet állítanak le a cégnél, hogy a Google+ közösségi oldal fejlesztése lehessen a legfontosabb teendő. Van azonban egy részleg, amelynek a bezárások idején sincs félnivalója, ez a Sergey Brin által irányított Google X laboratórium. A keresőóriás titkos fejlesztőközpontjában készülnek a cég önmagukat vezető autói, itt zajlik a Google mesterségesintelligencia-kutatása, és itt fejlesztették ki Google Glass nevű, beépített kijelzős, netezésre is használható szemüveget is.

A Google koncepciója szerint az okostelefont váltaná az okosszemüveg

A Google alkalmazottain kívül nincs a földön élő ember, aki a részletekbe menően tesztelte volna, hogy pontosan mire képes az Android alapú szoftvert futtató Glass. A The Verge újságírója ugyan a fejére vehette Brin személyes szemüvegét, ám még a menükbe se engedték belepislantani, csak a képernyőkímélőt nézhette meg. Azt azonban már ennek alapján is el tudta mondani, hogy a kép a szem jobb felső sarkában jelenik meg, és nem takarja el a teljes látómezőt.

A Glasson dolgozó mérnökök elmondása szerint SMS-ek, e-mailek jelenhetnek meg a kijelzőn. Emellett a beépített kamera menüi és kommunikációs eszközök beállításai tűnhetnek még fel a kis képernyőn. Az eszköz a jövőben ennél többre is képes lehet, a hangvezérlés vagy a szemmozgás követése finom irányításra is alkalmas, így a jövőben akár netezni is lehet majd vele. A szemmozgással való irányítás pedig nem csak a vezetés közben SMS-ezők dolgát teszi egyszerűbbé, a fogyatékkal élők a kommunikáció leggyorsabb módjához juthatnak hozzá általa.

Okostelefonnal kezdődhet a kiborggá válás

Nem csak a szem feltuningolásával lehet elkezdeni a kiborggá válást. Az új eszközök akár teljesen új érzékszervekhez is hozzásegíthetik a bátrakat. Egy Todd Huffmann nevű amerikai neurológushallgató azzal teremtett magának hatodik érzékszervet, hogy egy ritkaföldfém mágnest ültettetett az ujjába. A mágnes segítségével érezte a mágneses teret: tudta mikor pörög fel a merevlemez a számítógépében, vagy áram alatt vannak-e a vezetékek.

Ijesztően fest még a Mindmesh nevű látássegítő eszköz

A szemkamerával is kísérletező Steve Mann Mindmesh nevű, beültetett és fejre erősített elektródákkal működő rendszere pedig a vakoknak tenné lehetővé, hogy hordozható számítógépes rendszerrel és külső kamerával lássanak. Mann szerint a rendszert arra is be lehetne programozni, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők képi memóriájaként funkcionáljon.

Magyarok is mérik magukat kütyükkel

Az adatgyűjtésnek jóval olcsóbb módját találták a jól csengő néven quantified self (felmért én, QS) nevű életmódot élők. A test mérhető értékeit állandóan rögzítő, az adatokat feldolgozó és értékelő emberekből álló csapat összetétele vegyes: megtalálható benne a fogyni vágyótól a fitneszőrültig, a hackertől a kütyübolondig mindenki.

A legtöbb quantified self-hívő valami határozott céllal naplózza magát: fejlődni szeretnének, betegek, optimalizálni akarják az idejüket, esetleg a sport vagy a meditáció hatásait akarják felmérni - mondta az [origo]-nak Regényi Ádám, a Budapest QS csoport szervezője. Regényi egy körülbelül húszezer forintos Fitbit lépésszámlálót és alvásmérőt és egy szívfekvencia-mérőt használ, valamint a számítógépe is nyilvántartja, hogy milyen oldalakat nyitott meg, milyen programokat futtatott. Ebből a három adatforrásból már látszik, hogy melyik munkafázis nagyon fárasztó, és hogy pihentető-e a csetelés vagy az újságolvasás.

Egy öngyújtónyi kütyü elég a mindennapi adatrögzítéshez

Az alapfelszerelés összeszedéséhez nem kell kiköltekezni. Regényi szerint a céltól függően egy okostelefon is megteszi, az már bőségesen elég ahhoz, hogy mindenféle témában elmélyedhessen az ember, kezdve a folyadéknaplózástól az agyhullámokkal való távirányításig. A quantified self magyar gyakorlói jellemzően nem is halmozzák fel a mérőkütyüket. "Olyan generáció foglalkozik ezzel, amely észnél van, nem az öncélú technológiai burjánzás a fókusza, hanem az életmódja fejlesztéséhez keres és talál fel eszközöket" - mondta Regényi.

Az egészségügyi adatgyűjtés elterjedésével a jövőkutatók is számoltak. Miriam Lueck Avery Institute For The Future (IFTF) nevű szervezet kutatója az újév kapcsán írt arról, hogy az önismeretet és az életmódváltozást megkönnyítő technológiák elérhetők. Ezek azok, amelyek figyelik a felhasználó egészségi állapotát, és noszogatni kezdik, ha megpróbál ellógni egy edzést. Az IFTF egy útmutatót is összeállított azoknak, akik a technológia korai befogadói akarnak lenni.

A jövő az, ami bekerül a KRESZ-be

A jövőbeli technológiák elterjedése egyáltalán nem biztos. Minden tömeggyártásba kerülő találmányra jut legalább tíz olyan fejlesztés, amely csak felhasználók egy kis körét tudta megszólítani. Az egészségesebb életvezetést elősegítő szenzoroknak és az adatokat valós időben feldolgozó okostelefonos alkalmazásoknak nagy lökést adhat, ha egy idő után az orvosok elkezdik kérni az adatokat. Ha magas vérnyomásra nemcsak gyógyszert adnak, hanem egy Fitbit lépésszámlálót is.

A szemkamerák és kiborg felszerelések befogadásának pedig a KRESZ lehet a lakmuszpapírja. Amikor az SMS-ezéshez hasonlóan tilos lesz a sofőrnek e-mailt olvasgatni a szemüvegén, a gyorséttermek ajtajára pedig kikerül a "Kérjük, kapcsolja ki a szemüvegét!" figyelmeztetés, az jelzi, hogy a jövőben élünk.