Legyorsulja a Concorde-ot az új robotrepülő

A legendás Concorde utasszállítónál is gyorsabban, mindössze egy óra alatt érne Londonból New Yorkba az amerikai légierő X-51A Waverider nevű hiperszonikus repülőgépe, amely tervezőinek céljai szerint a hangsebesség hatszorosával fog repülni.

A csúcssebességű kísérleti repülőgéphez kifejlesztett megoldásokat elsősorban irányítható rakétákban alkalmazhatják, de a kilenc évvel ezelőtt nyugdíjba küldött szuperszonikus utasszállító gép, a Concorde utódainak tervezésekor is felhasználhatják.

Egy óra alatt Londonból New Yorkba

A Pentagon és a NASA által finanszírozott X-51A Waverider hiperszonikus sebesség elérésére is képes, ami a hangsebesség ötszörösének átlépését jelenti. Ezt a sebességet a korábbi tesztrepülések során megközelítőleg is csak néhány percre tudták elérni ezzel a géppel.

Inkább rakétára, mint repülőre hasonlít az X-51A Waverider (alul)

Tervezőinek célja viszont az, hogy a miniatűr szárnyainak köszönhetően inkább rakétára, mint hagyományos utasszállító gépekre hasonlító Waveriderrel elérjék a hatszoros hangsebességet. Ezzel a tempóval óránként 6900 kilométeres utat tehet meg a repülőgép, vagyis kevesebb mint egy óra alatt érhet Londonból New Yorkba, de az ausztrál fővárosba való utazás is csupán két órát venne vele igénybe.

Mivel a Waverider kísérleti gép csupán nyolc méter hosszú, emberi utasok szállítására nem alkalmas, a repülőgép távoli vezérléssel, pilóta nélkül közlekedik. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint az X-51A-t legutóbb a Los Angeles közelében lévő Naval légibázisáról indították útjára, egy B-52-es bombázórepülő egyik szárnya alá rögzítve.

Óriási sebességre gyorsul, de leszállni még nem tud

Miután a kellő magasságba érve a bombázó elengedte a Waveridert, az egy rakétahajtómű segítségével vette fel a kellő sebességet ahhoz, hogy speciális torlósugár-hajtóműve (angolul supersonic combustion ramjet, rövidebben scramjet) bekapcsolhasson. Ez utóbbi technológia megjelenése a repülési szakértők szerint olyan jelentős változást hoz a légi iparba, mint a légcsavaros technológiát felváltó sugárhajtás elterjedése a második világháborút követően.

A scramjet alapvető tulajdonsága, hogy a beszívott légköri levegőt is használja a meghajtásra: a levegő oxigénjének segítségével égeti el az üzemanyagot, ám csak igen nagy sebességen, a hangsebesség többszörösének elérését követően tud működésbe lépni, mert csak ekkor áramlik kellő mennyiségű levegő a hajtóműbe. A kísérleti repülőgép saját hajtóműjével az előzetes tervek szerint mindössze öt percen át haladt a Csendes-óceánon északi irányba, és mivel hagyományos leszállásra nem alkalmas, eleve úgy tervezték, hogy a gép a vízben fog landolni. Azt, hogy a keddi tesztrepülés a valóságban hogy alakult, várhatóan még szerdán nyilvánosságra fogja hozni a Pentagon.

Négy év múlva debütálhat hiperszonikus harcirepülő

Az amerikai légierő számára azért fontos a hiperszonikus repülő kifejlesztése, mert ez képezheti az alapját a felderítésekre használt lopakodó gépek új generációjának, mivel a jelenleg használatos gépek már egyre kisebb hatékonysággal vethetők be. A hiperszonikus technológiával a légi felderítés rugalmasabbá válik, és a légierő tervei szerint már 2016-ra elkészül az első torlósugár-hajtóművet használó, élesben is bevethető hadászati célú légi jármű - számolt be a CNN kiberbiztonsági blogja.

Animáció az X-51A kísérleti gép repüléséről

2004-ben NASA X-43A jelzésű, hiperszonikus kísérleti repülőgépével már 9,6 machos, vagyis óránként több mint 11 ezer kilométernek megfelelő sebességet is elért, de a légi jármű ezt csupán néhány másodpercig tudta tartani, ráadásul rézötvözet alkatrészekből készült motorját is csak egyetlen útra tervezték (szemben az X-51A motorjával).

A turistáknak marad a szuperszonikus sebesség

Nem tartja valószínűnek a hiperszonikus repülés polgári célú elterjedését a közeli jövőben a CNN blogjának nyilatkozó Dora Musielak, a Texasi Egyetem fizikus adjunktusa. Szerinte előbb az egyik gép balesete, illetve a nem gazdaságos működtetés miatt 2003-ban nyugdíjazott Concorde utasszállító repülőgép utódját kellene kidolgozni. Bár a francia-brit óriásgép csupán hangsebesség duplájával közlekedett, hagyományos, sugárhajtású társaihoz képest így is komfortosabb utazást kínált: három-négy óra alatt képes volt Londonból New Yorkba érni.

A hiperszonikus, tehát a hangsebesség ötszörösénél nagyobb sebesség elérése ráadásul az utasok komfortérzetét is jelentősen csökkentené, mivel testükre a megszokottnál nagyobb erőhatásokat gyakorolna az utazás. Musielak szerint legfeljebb öt-hat Mach sebesség mellett lehet megvalósítani többé-kevésbé komfortos, de a jelenlegi gépeknél gyorsabb légi utazást.

Számítógépen már repül a Concorde utódja

Dupla szárnyakon repülhet a Concorde utódja

Az MIT amerikai műszaki egyetem kutató egy német repülőmérnök, Adolf Busemann 1950-es években készült terveire alapozva készítették el a Concorde utasszállító lehetséges utódját. Elképzeléseik szerint a gép a szokásos kettő helyett négy szárnnyal rendelkezne, így a rendkívüli zaja miatt a városok felől kitiltott Concorde-nál jóval kisebb zajjal tudna közlekedni, ráadásul fogyasztása is jóval alacsonyabb lenne. Bár a Busemann eredeti terveiben szereplő gép konstrukciós hibái miatt sosem lett volna képes a levegőbe emelkedni, az MIT tudósai kiküszöbölték ezeket, és számítógépes szimuláció során működésképesnek találták új típusú gépüket.