Elméletileg minden ember képes a gondolataival mozgatni tárgyakat. Külföldön kísérleteznek már művégtagok vagy akár egész műtest vezérlésével is, de Magyarországon egyelőre kevesen kutatnak a témában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai fél éve foglalkoznak a jövő technológiájának tartott agy-számítógép interfésszel. Egy ilyen eszköz már ötvenezer forintért is beszerezhető, és ha van hozzá megfelelő szoftver, nemcsak PC-s játékok irányíthatók vele, hanem fizikai tárgyak is mozgathatóak a segítségével.
Ezt az eszközt használják a Műegyetemen (illusztráció)
Exkatonáknak jól megy
Amennyire furcsán hangzik, annyira nehéz egy adott mintázatú agyhullámot produkálni, és eltolni vele például egy kockát. Mi is megpróbáltuk a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének laborjában. Az élmény azért volt érdekes, mert az ember már teljesen hozzászokott ahhoz, hogy valamilyen eszközzel alakítja a világot. Tapintás és fizikai mozgás nélkül arrébb tenni valamit új tapasztalási dimenziót jelent.
Ami pár évvel ezelőtt még furcsán hangzott, az most számunka is valósággá vált: ott ültünk a gép előtt, és megfeszítetten koncentráltunk arra, hogy a kocka mozduljon. Mivel egy kockát általában nem gondolattal akarunk odébb tolni, hanem egyszerűen megfogjuk, szokatlan érzés volt erre összpontosítani. Aztán ha mégis sikerül, igen nehéz megismételni: olyan érzés, mintha egy elengedett szalmaszálat akarnánk újra megfogni az űrben.
Teszteltük az agy-számítógép interfészt
A számítógép aggyal történő vezérlésének első lépéseként az eszközt kalibrálni kell a felhasználó agyhullámaihoz. Ennek során a tesztelő leül egy oktatóprogram elé, és megpróbál elmozdítani egy lebegő kockát. Lóska Ádám, a program kezdeményezője szerint egy-egy mozgatási parancs betanítása egyénfüggő, van, akinek két perc alatt sikerül az, ami másnak két hétig sem. Lóska szerint ez olyan külső körülményektől is függ, mint hogy kinek milyen hosszú a haja, milyen lelkiállapotban vagy kondícióban van. A perdöntő valószínűleg a habitus és a személyiség lehet: az aggyal való vezérlés azoknak megy jól és gördülékenyen, akik rendezett életet élnek, fegyelmezettek, nem jár egyszerre több mindenen az eszük - mondta Lóska, akinek tapasztalatai szerint a katonák például kiugróan jól teljesítenek az ilyen teszteken.
Mi az az agyhullám? |
Gondolattal a villanyt
A BME-n egy Emotive Epoc nevű eszközzel kísérleteznek. Az úgynevezett neuroheadsetek közül ez a legkedveltebb az agy-számítógép interfészek piacán, 300 dollárért Magyarországra is rendelhető. "Nem tudjuk, milyen algoritmus alapján működik az eszköz, mert a gyártó nem adja ki ezt az információt" - mondta Tóth Tibor Balázs, az egyetem hallgatója. Nyers bemeneti jeleket látunk, számokat, amelyeket odáig tudunk visszafejteni, hogy a számítógépre felkerülve már a saját magunk által programozott szabályszerűség dolgozza fel a jelet - mondta Tóth. Egy másik hallgató, Bartók Ferenc odáig jutott, hogy az általa fejlesztett program az X10 nevű távvezérlő eszközzel képes úgy lekapcsolni a villanyt, hogy nem tesz mást, csak erre gondol. A technológiával kísérletező hallgatók elmondása alapján további fejlesztések után hamarosan bármilyen elektromos eszközt lehet majd vezérelni, a tévékapcsolótól kezdve az intelligens otthonig.
Egyelőre egy autószimulátor a legösszetettebb dolog, amit a BME-n így tudnak irányítani. A jármű magától halad az úton, de a sofőrnek kell kormányoznia. Lipcsei Máté, az egyik kutató szerint agyhullámokkal vezetni elég megterhelő, nagy koncentrációt igényel. Hiába tanulja meg az ember, rengeteget kell gyakorolni, hogy a virtuális jármű ne térjen le az útról. "Nem olyan könnyű, ráadásul ha közben elterelik az ember figyelmét, mondjuk szólnak hozzá, az letérítheti a pályáról" - mondta Lipcsei, aki szerint teljesen gondolatvezérelt autó nem lesz. "Hiába állna készen a technológia, egy gyártó sem vállalna felelősséget mondjuk azért, mert valakinek elterelődtek a gondolatai vezetés közben" - mondta Scherer Balázs, a Lipcsei munkáját segítő oktató.
A hobbistáktól az akadémikusokig egyre többen kísérleteznek neuroheadsetekkel és azok alkalmazásával. A házigeekek között van, aki tévét kapcsolgat agyhullámokkal, egy másik videóban pedig azt mutatja be a felhasználó, hogy rádiót, villanyt és ventillátort is tud szinte párhuzamosan kapcsolgatni a neurokisüléseivel. Ezen a videón pedig az látható, ahogy egy férfi az Angry Birds agyvezérlésével próbálkozik, azonban az egér kurzorának ilyen kifinomult mozgatása túlságosan nehéz feladat.
A komolyabb projektek közül a legújabb a kínai Zhejiang Egyetemen kifejlesztett agy-számítógép interfésszel irányított drón. A felhasználó headsetje Bluetooth-kapcsolaton keresztül küldi el a parancsokat a számítógépnek, ez wifin keresztül továbbítja azokat a Flying Buddy 2 nevű repülő szerkezetnek, amely fedélzeti kamerájával fotózni és videózni is képes. A Berkeley Egyetemen pedig már agyhullámokkal irányítható kerekes széket is kifejlesztettek. A technológia csúcsa jelenleg a Brown Egyetemen készített, az agyba beültetett invazív eszköz, amely segítségével az alábbi videón látható bénulásos hölgy a gondolataival vezérel egy robotkart, amely a szájához emeli a reggeli kávéját. Az egész technológia legkorábbi gyakorlati alkalmazása az lehet, hogy mozgásukban korlátozott emberek képesek lesznek mozgatni művégtagjaikat vagy az életminőségüket javító egyéb eszközöket.
A technológia egy másik típusú felhasználása során két kutató azt figyelte meg, hogy egy Google-keresés során hogyan reagálnak a tesztalanyok a találati listára, és utána hogyan, mi alapján hozzák meg a döntést, hogy hova kattintanak. A kutatás két éve elnyerte a Google Kutatói Díját (13 millió forintot). Hivatalos információ nincs arról, hogy a cégnél foglalkoznának-e ezzel.
Nem kell félni, hogy meghackelik az agyunkat
Egy néhány hete publikált kutatás szerint mesterséges körülmények között a tesztalanyok PIN kódját és bankkártyaadatait tudták meg tíz-negyven százalékos biztonsággal, neuroheadsetek alkalmazásával - olvasható korábbi cikkünkben. Vajon a jövőbeli információszerzés, adatlopás egy új lehetősége jelenik-e meg éppen?
"Nem reális elképzelés, hogy most vagy akár a jövőben tartanunk kellene attól, hogy hackerek az agyunkból lopnának ki bizalmas információkat. Ennek két egyszerű oka van. Egyrészt az ember csak észreveszi, ha a fejére tesznek egy ilyen szerkezetet. Másrészt a hackernek rá kell vennie minket, hogy olyasmire gondoljunk, amit ki akar olvasni a fejünkből. Máskülönben nem lehetséges, hogy belemásszanak valakinek az agyába" - reagáltak a BME-sek.