A Windows helyett az Android éve volt 2012

Nem reformálta meg a piacot az új Windows, taroltak az olcsó táblagépek, és az Android lett a telefonok ura 2012-ben. A kütyükön túlra tekintve azt látjuk, hogy sorra elbuktak az internet cenzúrázására és a fájlmegosztó szolgáltatások bezárására tett próbálkozások.

Nem robbantott nagyot a Windows 8

Idén október végén került boltokba a Windows 8, mindössze három évvel a jól sikerült hetes verzió kiadása után. Bár az új szoftver érezhetően fürgébb elődjénél, erősen megosztja a felhasználókat, ami nem is csoda, hiszen teljesen száműzték belőle a Start menüt - bár ezt utólagos piszkálással vissza lehet állítani. A Windows 8 elterjedését az sem teszi egyszerűbbé, hogy két verzió is létezik belőle: a Windows 8 nevű a hagyományos, számítógépes processzorokkal szerelt gépeken fut, míg a Windows RT a vékony, hosszú üzemidejű táblagépekre való. Ezt egy teljes képernyős, applikációk fogadására is alkalmas felület váltja ki. Az új Windows megjelenésével párhuzamosan a Microsoft saját appboltot is nyitott, ennek magyar kínálata azonban egyelőre nagyon gyér, eltörpül az Apple és a Google katalógusa mellett.

Magyarországon karácsonyra gyakorlatilag csak hagyományos laptopokat lehetett megvenni az új Windowszal, ezen kívül néhány drága, érintőképernyős ultrabook jelenti a kínálatot. Bár a Microsoft Surface néven saját táblagépet is piacra dobott, ezt itthon nem vezette be. A gyártók érdekesebb, például táblagépként és noteszgépként is használható gépeire itthon a jövő évig várni kell.

A New York Times szerint a Windows 8 fogadtatása nem az elvárások szerint alakul. Az új Windows a legtöbbeknek nem elég vonzó ahhoz, hogy megjelenése miatt új számítógépet vásároljon valaki, inkább vesz a meglévő mellé egy olcsó tabletet, a windowsos táblák ugyanis egyelőre kivétel nélkül nagyon drágák.

Tarolnak az olcsó táblagépek

Miután sokan gondolják úgy, hogy jól megvannak meglévő, Windows 7-es számítógépükkel, nem lecserélni, hanem kiegészíteni akarják azt egy hírolvasásra, de akár játékok futtatására vagy filmnézésre is alkalmas táblagéppel. Az idén már jóval százezer forint alatti áron elérhetővé váltak a jó minőségű androidos tabletek, mint például a Google Nexus 7 vagy a Samsung Galaxy Tab 2.

Az iPadből is készült az idén miniverzió

A kisebb, hét colos képernyővel szerelt készülékek könnyű hordozhatóságuk miatt annyira beváltak, hogy két év után az Apple is rászánta magát, és kiadott egy kompakt, és elődeinél jóval olcsóbb táblagépet iPad Mini néven. Az új modell tulajdonképpen az előző, iPad 2-es készülék miniváltozata, és jövőre várhatóan a Retina képernyőt is megkapja. A táblagépek ára egyre csökken, teljesítményük és tudásuk pedig nő - manapság pedig egy hétköznapi felhasználónak inkább egyszerűen használható készülékre van szüksége, a számítógép teljesítményének növelése igazából másodlagos.

Az Android lett a telefonok ura

Egyelőre az okostelefonok piacán sem képes utolérni riválisait a Microsoft. Bár a legújabb Windows Phone 8 sokkal zökkenőmentesebben fut az olcsóbb készülékeken is, mint egy-egy korai verziójú Android, egyelőre csak néhány százalékos részesedést tudhat magáénak. Legnagyobb hátrányának egyelőre az appok nagy választékának hiánya számít, a Windows 8-hoz hasonlóan. Az IDC piackutató cég statisztikái szerint világszerte az okostelefonok mintegy háromnegyedén fut a Google szoftvere. Ezzel szemben az Apple mobilszoftvere, az iOS csak 15 százalék körüli részesedéssel bír, mivel kizárólag a cég saját gyártású, drága készülékein hozzáférhető, az Android pedig jóval olcsóbb modelleken is.

Az idén - egyedüliként - magyarul is megtanult az Android beszédfelismerője

A Google mobilszoftvere a 4.0-s verzió megjelenésével forrott ki, ez már teljesítményben és használhatóságban is veri sok hibát produkáló elődeit. Bár a szoftver már tavaly év végén debütált, széles körben csak 2012-ben terjedhetett el a telefonokon és a táblagépeken. Komoly problémát jelent viszont az, hogy a gyártók rengeteg készülékre nem adtak ki 4.0-s frissítést, így számos, egy-két éve megvett telefon a már elavult 2.3-as verzión maradt (a 3.0-s kiadás csak táblagépekre volt elérhető).

Megmenekült az internet a cenzúrától

A készülékeken túlra tekintve azt látjuk, hogy félelemben kezdte az internet a 2012-es évet, amelynek elején az amerikai hatóságok nemzetközi együttműködéssel lekapcsolták az egyik legismertebb fájlmegosztó oldalt, a MegaUploadot. Bár a cég vezetőjét, a magamutogató milliárdos Kim Dotcomot Új-Zélandon letartóztatták, mivel nem teljesen szabályosan zajlott az ellene indított akció, lehetséges, hogy megússza a komolyabb felelősségre vonást.

Kim Dotcom internetmilliárdos, a bezárt MegaUpload vezetője

Egy ügy mögé sorakoztatta fel az internetes cégeket a 2011-ből megörökölt két amerikai törvénytervezet, a SOPA és a PIPA is. Az internetes kalózkodás visszaszorítását célzó tervezetek lehetővé tették volna, hogy egy bírói végzés birtokában teljes weboldalakat tegyenek elérhetetlenné. Elég lett volna például egy jogszerűtlen klip a teljes YouTube bezárásához, de szerencsére végül egyik törvénytervezet sem lépett életbe.

Fellélegezhettek a zenék és filmek letöltői is

A magyar internetezőket is utcára vitte az ACTA nevű nemzetközi kereskedelmi egyezmény, amely kritikusai szerint elsősorban az amerikai cégek érdekeit szolgálta volna. A jóformán csak kiszivárgott tervezetekből ismert kereskedési egyezmény a kalózkodást és a hamisított termékekkel való kereskedelmet egyaránt gátolta volna. A joganyag az EU első szűrőjén átjutott, ám az Európai Parlament szavazásán alig negyven képviselő támogatta.

Magyar tüntetők az ACTA-egyezmény ellen

A nemzetközi egyezmény különlegessége, hogy a magyar internetezőket is megmozgatta. Több nagyvárosban tartottak dobolós, Anonymous-maszkos tüntetést, véleménynyilvánításra kényszerítve a hazai EP-képviselőket, tartalomipari szervezeteket. Nem csak 2012-ben számít ez jelentős eseménynek, hanem a magyar internet történetének egy lényeges momentuma volt.

Kérdéses maradt az internet szabadsága

Az év vége felé meglepő irányból indult támadás az internet jelenlegi felépítése ellen. Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkongresszusán javasolta több állam, hogy az amerikai kormányhoz köthető szervezetek, valamint nonprofit szervezetek által igazgatott világháló helyett szívesebben látnának egy nemzeti irányítás alá vont internetet. A tiltakozásban a korábbi aktivista akciókból ismert netes cégek mellett az Egyesült Államok küldöttje és az Európai Unió is részt vett. Az Oroszország által benyújtott és több arab állam által támogatott javaslat elbukott, az ITU kongresszust lezáró okmányban már egy szó sem esik az internetről.

Cenzúrára vágyó országok is beleszólnának az internet sorsába

Az ITU nem ülésezik gyakran, elképzelhető, hogy akár tíz év is eltelik, mire legközelebb kongresszust hív össze. Az internet szabadsága viszont 2013-ban is kérdés marad. Ha a domainneveket kiosztó hatóság nincs is nemzetközi irányítás alatt, nemzeti szűrőlisták, nagy tűzfalak és cenzori rendszerek működnek világszerte.

Már nem csak a harctereken zajlik a háború

Az év egyik meglepetése volt, hogy végre kiderült, kik állnak az Irán elleni kibertámadások mögött. Tippje mindenkinek volt korábban is - jellemzően az Egyesült Államok vagy Izrael - de bizonyítékokkal igazából senki sem rendelkezett. David E. Sanger oknyomozó újságírónak viszont az elnök közvetlen környezetéből származó források erősítették meg, hogy a Bush-kormánytól örökölt kód bevetése mellett Obama elnök döntött. Az év szerencséjének tekinthető, hogy Magyarország úgy került fel a kiberháború térképére, hogy nem történt olyan támadás az ország ellen, mint amilyet Észtország ellen indítottak 2007-ben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratóriumában azonban kiberfegyverek elemzését adták ki, amivel meglepték a világot. A BME csapata nemcsak szétszedte a Duqu - majd később a Flamer - nevű kódot, hanem azt is kimutatta, hogy rokonságot mutat az iráni atomprogram ellen bevetett Stuxnet kiberfegyverrel.

Obamának is besegített a szoftver

Az amerikai elnökválasztási kampányt soha nem látott technológia, komoly, az USA teljes területén működő elosztott választói rendszer támogatta. Obama 2011 nyarán vette fel Harper Reedet, a Threadless online pólóárusító cég egykori vezető informatikusát a kampány főtechnológusának.

Obama és egy alaplap

A Reed és csapata által kifejlesztett Narwhal nevű szoftver választói adatbázisokat, szimpatizáns-nyilvántartást és egyéb olyan komponenseket tartalmazott, amelyek segítettek nyomon követni az Obama-stábnak, hogy az egyes államokban, kerületekben hogyan áll a választás. Hasonlóval a republikánus párt is próbálkozott, ám az ő szoftveres megoldásuk szétesett. Az elnökválasztás így nemcsak a technika fontosságára világított rá, de arra is, hogy jó minőségű programra van szükség egy kampány megnyeréséhez. Ez egyben előrevetíti azt is, hogy a 2014-es magyarországi választások várhatóan nem listákról, hanem adatbázisokról fognak szólni.