Csúcsfegyverekkel tör élre a kínai néphadsereg

Saját lopakodó gépet és drónt épít, parancsnokai nem használhatnak papírt, navigációs rendszere pedig független lesz Amerikából. Kína korszerűsíti a haderejét, hogy felzárkózzon a világ modern hadseregeihez.

Kína jelentősen megújítja katonai erejét, a Pentagon legutóbbi jelentése szerint a nyers erőről inkább a technológiára helyezve a hangsúlyt. Habár hárommillió katonájával Kína még mindig a világ legnagyobb hadserege, technikájában jelentősen le volt maradva a világ egyéb nagyhatalmaitól. A tanulmány olyan dolgokra is felhívja a figyelmet, amelyek talán nem olyan szenzációsak, mint egy saját lopakodó fejlesztése, de mindenképpen azt jelzik, a Kínai Néphadsereg igyekszik lépést tartani a világ fejlett hadseregeivel.

Túlerő helyett csúcstechnika

Az első fontos lépés Kína számára egy saját, független navigációs rendszer létrehozása, amelyhez már 2000-ben hozzákezdett. A Beidou nevű rendszer jelenleg 14 darab működő és több kísérleti műholdból áll, amelyek segítségével Kína már lefedte Ázsia jelentős részét, a globális lefedettség elérése pedig 2020-ra várható. A navigációs technika fejlődésével a hadvezetés gondolkodását is modernizálni kell, a több mint egymilliárd lakossal rendelkező ország katonai vezetői eddig ugyanis a leginkább a túlerő alkalmazására voltak nevelve a taktikázás helyett. 2012-től azonban ez is változott, ráadásul a tiszteket a hadgyakorlatok idejére eltiltották a papírtérképek használatától, csapataik mozgásának koordinálását csakis elektronikus eszközök segítségével végezhetik.

A Ji Long teljes fegyverzetben forrás: US Air Force

Saját lopakodója és drónja is van

A Kínai Néphadsereg a navigációval együtt az arra támaszkodó fegyvereket is megújítja, a saját fejlesztésű lopakodó mellett harci helikoptereket is gyártat az orosz Kamovval, francia szabvány és illegálisan megszerzett kanadai technológia alapján. Ezek mellett Kína az idén mutatta be a hét évig fejlesztett Ji Long nevű drónt, amely az ázsiai ország válasza az amerikai Predatorra.

Oroszok gyártják kínai WZ-10-et forrás: China People Daily

A légierő növelése és modernizálása szükségszerűen a kiszolgáló technológia megújítását is maga után vonja, Kína már rendelkezik saját repülőgép-hordozóval, amely egy egykori szovjet fejlesztésű hajó felújított változata. A 2012-ben hivatalosan is hadrendbe állított Liaoning anyahajó eddig szinte kíséret nélkül hajózott, ez azonban hamarosan változhat, a Pentagon műholdas felvételein ugyanis látszik, hogy Kína új rombolók építésébe kezdett.

Liaoning néven született újjá a szovjet Varjag Forrás: AFP/Imaginechina

A tengeri erőfitogtatás különösen fontos az ázsiai ország számára, a partjai mentén található vitatott szigetek miatt, amelyeket igyekszik befolyása alá vonni. A tengeri hajók mellett tavaly "legalább hat" új, a sekélyebb, part menti vizekre fejlesztett korvettet állítottak hadrendbe, amelyek leginkább járőröznek, de akár nagyobb hajók kíséretére és védelmére is alkalmasak a fedélzetről indítható rakétákkal és ágyúkkal.

Tengeralattjáró szállíthatja a kínai katonákat

A tengeri hajók mellett Kína számos nukleáris és dízelmeghajtású tengeralattjáróval is rendelkezik, ezekből évente többet is vízre bocsátanak. Az új fejlesztések funkciója az amerikaiak szerint már nem az atomtöltetek szállítása, hanem irányított ballisztikus rakéták és drónok kilövése, illetve akár szárazföldi csapatok célba juttatása lesz.

A Pentagon jelentése úgy fogalmaz, hogy a kínai csúcsfegyverek egyelőre minőségben és hatékonyságban is elmaradnak a legfejlettebbektől. A szakértők úgy gondolják, Kína jelenleg csupán erejét fitogtatja, és az ázsiai dominancia mellett nincsenek egyéb katonai céljai, fegyverei ezért inkább mások kezében veszélyesek. Az elemzők szerint a Kínában fejlesztett fegyverek könnyen olyan elnyomó rezsimek hadseregeihez kerülhetnek, amelyek embargó alatt állnak. A kínai nyomás növekedését azonban mindenképpen jelzi, hogy az Egyesült Államok rendszeresen felvonultatja erejét a Dél-kínai-tengeren, az újabb fegyverkezési versenyt jelezve.