A nagyvárosokban a trolik és villamosok látványa megszokott, a közutakon azonban legfeljebb elektromos hajtású személyautókkal lehet találkozni. Az autógyártók még a néhány személy szállítására alkalmas autók esetében is nehezen tudják megoldani a folyamatos energiaellátást, a töltő-, vagy akkumulátorcserélő állomások létesítését. Ez a probléma a nagyobb gépeknél már oly mértékű, hogy egy megfelelő hatótávolságú elektromos kamion akkumulátorai mellett már szinte alig maradna hely a hasznos tehernek.
Míg a városokban felsővezetékek segítségével meg lehet oldani a villamosok és trolibuszok energiaellátását, az autópályákon hasonló megoldás kivitelezhetetlen. Városi környezetben akáraz is megoldható, hogy a buszok minden megállóban töltsék akkumulátoraikat, a hosszútávú utazásnál vagy áruszállításnál erre azonban már nincs lehetőség. Koreában már folynak kísérletek egy olyan trolibusz kifejlesztésére, ami felsővezeték helyett az útba épített vezetőkből szerzi a mozgáshoz szükséges energiát, ám ez a megoldás is még csupán a városi közlekedésre koncentrál. A svéd Volvo és Alstom mérnökei azonban már településeket összekötő elektromos úthálózatokban gondolkodnak.
Az elképzelés szerint az áramszedőkkel felszerelt kamionok akkumulátorai csupán annyi energiát tárolnak, ami egy telephelyen vagy parkolón belüli manőverezéshez elegendő, a további közlekedéshez szükséges áramot már a földbe fektetett vezetőkből szerzik.
A megoldás kicsit hasonlít az egykor népszerű elektromos versenypályákon futó autók áramellátásához, az útba épített két fémszál adja át a felette elhajtó járműnek az energiát. Az útba épített elektromos vezetők csak akkor adnak le áramot, ha azokat egy áramszedő érinti, így előzve meg a baleseteket és a felesleges pazarlást. A mérnökök szerint a legnagyobb kihívást nem az utak átalakítása és a rendszer kiépítése jelenti, hanem a felhasznált energia beárazása és kiszámlázása.
A Volvo göteborgi üzemében már elkészült egy négyszáz méteres szakasz, amelyen az áramszedőket és a járműveket tesztelik. A svéd állam által támogatott projekt résztvevői egyelőre nem mernek a közúti tesztelés időpontjával kapcsolatos találgatásokba bocsátkozni, így nem tudható, hogy az elektromos kamionok elhagyják-e valaha a tesztpályát.
Az elektromos hálózat kiépítése hatalmas költségterhet jelent majd, így a rendszer kritikusai szerint semmivel sem lesz olcsóbb a jelenlegi, robbanómotoros járművekre épülő közlekedésnél. A nagyvállalatok mellett mások is keresik a választ az elektromos járművek hatótávolságának megnövelésére. Egy önmagát csak “őrült feltalálóként” jellemző szoftverfejlesztő, Brad Templeton utánfutókban találta meg a megoldást. Elképzelése szerint az elektromos autókhoz hosszabb utakra hozzá lehetne kapcsolni egy akkumulátorokat tartalmazó utánfutót, ami jelentősen megnövelheti az egy feltöltéssel megtehető utat. Ezeket az utánfutókat - akárcsak az akkumulátorokat - töltőállomásokon ki lehetne cserélni, így az elektromos autók városi és hosszútávú közlekedésre is alkalmasak lennének.