A Windows XP kedden nyugdíjba vonul, ami azt jelenti, hogy nem jelenik meg hozzá több biztonsági frissítés. Ezért egy XP-t futtató számítógép az interneten keresztül nagyon könnyen támadhatóvá válik. Az erősen javasolt váltás ingyenes és olcsó alternatíváit korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze.
Pedig több mint tizenkét évvel ezelőtti megjelenésekor az XP komoly minőségi áttörést jelentett: az otthoni számítógépekre szánt (Windows 95, 98 és a Me) rendszereket ugyanis a Microsoft a már akkor is elavult MS-DOS-ra alapozta, míg az XP már azonos alapokat használt a korábban csak szervereken alkalmazott Windows NT-vel.
Nem véletlen, hogy a Windows XP kedvező fogadtatásban részesült 2001 végén, hiszen az otthoni PC-kre is szánt rendszer sokkal stabilabban működött elődeinél, kék színű kezőfelülete pedig még egy kicsivel barátságosabb is volt azoknál. Egyedül a rendszerben debütáló, szoftveres aktiválást használó védelmet átkozták sokan, amely az illegális másolatok készítését hivatott akadályozni.
Az internet világszerte a Windows XP megjelenésével párhuzamosan terjedt el, ám ez azzal is járt, hogy a számítógépek millióit támadták meg vírusok és férgek. Végül a Microsoft arra kényszerült, hogy 2004-ben egy hatalmas javításcsomagot adjon ki az XP-hez (a Service Pack 2-t): ez a csomag jóval több volt apró javítások gyűjteményénél, többek közt tűzfalat és más biztonsági újításokat adott a rendszerhez, hogy az ellenállóbb legyen az internetes kártevőkkel szemben.
A Windows XP-re alapozva már a Microsoft is piacra dobott érintőképernyős táblagépet - évekkel az Apple iPad megjelenése előtt. Ám az XP-t futtató táblák nem voltak túl felhasználóbarátak, felületüket eleve nem érintésre tervezték, érintőpálcával kellett böködni rajtuk a miniatűr ikonokat. Nem csoda, hogy nem arattak sikert.
Már 2005 nyarán bejelentette a Microsoft, hogy dolgozik az XP utódján, amelyet később Vista néven ismert meg a világ. A fejlesztés azonban jócskán elhúzódott, így csak 2007 januárjának végén (a magyar kiadás csak márciusban érkezett), hat év várakozás után jelent meg az új Windows. A premier béna időzítése miatt az azt megelőző karácsonyra még Windows XP-vel lehetett megvenni a gépeket, amelyekhez adtak egy kupont - ez később a Vista telepítőjének ingyenes elérését tette lehetővé.
Az XP-vel ellentétben a Vista megjelenését nem övezte a felhasználók tömegének elégedett mosolya. Az új rendszer ugyanis azonos konfiguráción érezhetően lassabban futott az XP-nél. Mint később kiderült, a látványos újításnak szánt áttetsző ablakok, telepíthető widgetek igazából zabálták az erőforrásokat, a rendszert legfeljebb egy vadonatúj, nagyteljesítményű PC-n lehetett normálisan használni, de még ott is gondok voltak vele, derül ki az első vistás géppel végzett 2007-es tesztünkből is. Vistán rosszabbul futottak a játékprogramok, míg a laptopokat az extra funkciók gyorsabban lemerítették. Bár a cég egy későbbi javítással a teljesítményen sokat javított, az XP-ről elhanyagolhatóan kevesen álltak át az új rendszerre, mert a lassúsága mellett egy csomó régi hardvert egyszerűen nem is támogatott.
Nem csoda, hogy a legtöbb ember még nyolc évvel később is az XP-t használta, és csak a Windows 7 2009-es megjelenésével frissített az új verzióra, kihagyva a félresikerült Vistát. Pedig a Windows 7 gyakorlatilag ugyanazokon az alapokon épül, ám nemcsak kinézetét, hanem a teljesítményét is optimalizálták. Mint nemrég készült tesztünkből is kiderül, a hetes rendszer sok, eredetileg még Windows XP-vel eladott számítógépen is gond nélkül működik, nem véletlenül vált mostanra a Windowsok közül a legnépszerűbbé. Ekkor ugyan az iPad még nem volt kapható, de az iPhone már harmadik generációjánál tartott, és egyre jobbak voltak az androidos telefonok is.
A Microsoft nem akarta még egyszer elkövetni ugyanazt a hibát, így a hetes Windows után három évvel, 2012 végén kiadta a Windows 8-at. Ekkorra az iPad és az androidos táblagépek már komoly konkurenciát jelentenek a hagyományos PC-knek, mivel alapfeladatokra - netezés, facebookozás, Skype-olás, hírolvasás - tökéletesen alkalmasak, hosszú az üzemidejük, és olcsóbbak, könnyebbek a laptopoknál.
Még ha némi fáziskéséssel is, de a Microsoftnak is feltűnt a táblagépek népszerűsége: a Win 8 esetében az volt az alapvető elgondolás, hogy olyan felületet készítenek hozzá, amely táblagépen és hagyományos számítógépen is univerzálisan használható. A megvalósítás azonban nem sikerült, mert sem az egeret és billentyűzetet, sem pedig az érintőképernyőt használók nem érezték igazán komfortosan magukat a Windows 8 alatt.
Előbbiek a megszokott Start menüt és a Windows asztalt hiányolták, az utóbbiaknak pedig az elsőre közel sem egyértelmű képernyőtapogatási gesztusokat kellett megtanulniuk. A Windows 8-nál nem volt gond sem a sebességgel, sem az akkuidővel, a kezelés radikális megváltoztatásán kívül az elérhető appok szűk kínálata, valamint a kompakt méretű windowsos táblagépek hiánya okozta a sikertelenséget.
Időközben a Microsoft vezetőt váltott. Az alapvetően értékesítéssel foglalkozó Steve Ballmer helyére tizennégy év után a cég felhőalapú szolgáltatásokért felelős részlegének korábbi vezetője, Satya Nadella, egy mérnöki háttérrel rendelkező szakember került. Ő nem sokat tétlenkedett, két hónappal beiktatását követően alapvető változásokkal rukkolt elő a cég.
A vállalat első merész húzása egy - jelentősen módosított - Google Androidot futtató olcsó okostelefon bejelentése volt (ez valójában még nem köthető Nadellához, mivel a Nokia még nem egyesült a Microsofttal), ezt pedig az Office szoftvercsomag iPades változata követte.
Korábban a Windows Phone és a Windows 8 használatáért licencdíjat kért a cég, nem véletlen, hogy - a Google szolgáltatásainak integrálása esetén - ingyen használható Android jóval több gyártó tetszését nyerte el. Az olcsó androidos készülékekkel ezért most úgy próbál versenyre kelni a cég, hogy okostelefonokra és a 9 colnál kisebb táblagépekre ingyen licenceli a Windows Phone és a Windows 8.1 szoftvereket. Ez a Windows XP, de még a Windows 7 megjelenésekor is elképzelhetetlen lett volna. Táblagépek esetén a Windows 8-cal az volt a baj, hogy az alaprendszere túl sok tárhelyet igényelt, és hardverigénye is magas volt: egy újabb frissítéssel ezt is orvosolta a cég, így elvileg minden adott az olcsó windowsos táblagépek megjelenése előtt.
Ez azt jelzi, hogy a Microsoft rájött: nem érdemes semmibe venni a százmilliók által használt platformokat, sokkal inkább az azokon elérhető, jobb minőségű szolgáltatásokkal és appokkal kell bevételt termelni. Eközben persze a nagyobb tudású tableteken és a számítógépeken futó verzióért továbbra is pénzt kér a cég.
Az, hogy nagyon sok eszközhöz ingyen jár majd Windows, nagyon kockázatos lépés. Ezzel azonban új esélyt kap a Microsoft az iOS-szel és az Androiddal szemben - ha ugyanis a Windowst nem használják elegen, a platform érdektelenné válik, sőt kihalhat. Komoly probléma, hogy az Androidtól és az iOS-től eltérően a Windowsra még mindig viszonylag kevés applikáció érhető el. Ezt a problémát a cég úgy akarja megoldani, hogy egységesítette a windowsos telefonokon, számítógépeken, táblagépeken és az Xbox játékgépen használható appokat. Ami az egyik platformra elkészül, az a többin is futtatható lesz: a szélesebb kör elérése nyomán pedig a fejlesztők is jobban érdekeltek lesznek új appok készítésében.
Bár nagy szó, hogy a váltásra egyáltalán rászánta magát, a cég első lépései ellentmondásosak. Például a Windows 8.1-hez magyar idő szerint kedd este megjelenő új frissítés igazából visszalépést jelent, mert a táblagépes funkciók helyett inkább az egérrel és billentyűzettel való használatot könnyíti meg - és az elég ciki, hogy erre két évvel a szoftver premierje után kerül sor. Merv Adrian, a Gartner elemzőcég szakértője szerint a következő fél év során kiderül, mennyire válik be az új stratégia. A hétköznapi vásárló ezt leginkább majd a karácsonyi vásárlási szezon során mérheti le: ha az üzletek tele lesznek windowsos telefonokkal és táblagépekkel, a cég jó úton halad, ha nem, akkor valamit megint elrontottak.