Ön mikor fotózott utoljára digitális fényképezőgéppel? És mikor a mobiljával? A legtöbb átlagember ma már nem cipel magával külön digitális kamerát, hiszen egy középkategóriás okostelefon már gond nélkül hozza egy kompakt fényképezőgép minőségét. Bármire képes fókuszálni, amire rábökünk a képernyőn, nagyfelbontású videót is felvesz, a jobb telefonoknak pedig már a villanójuk is elég erős. Viszont zoomolni, azt szinte egyik sem tud.
A Samsung bevállalós gyártó, már a második olyan telefonját dobja piacra, amely a kompakt fényképezőgépekéhez hasonló zoomobjektívvel van felszerelve. Ennek az a hátránya, hogy az eleve vastagabb optika miatt vaskosabb lesz a telefon, ráadásul fotózáskor a lencsetagok kiemelkednek. Cserébe az új Galaxy K Zoom készülék tízszeres optikai zoomot kínál, ráadásul 20,7 megapixeles érzékelő, optikai képstabilizátor és a rendes fényképezőgépekéhez hasonló, erős fényű xenonvaku is van hozzá. Az is jelzi a fejlődést, hogy a K Zoom már nem olyan vastag, mint a cég előző, S4 Zoom telefonja, amely még inkább hasonlított egy kompakt digitális fényképezőgépre.
Nem mindenki hajlandó azonban a szupervékony külcsínt feláldozni az extra fotós funkciókért, ezért a Nokia a Samsungtól eltérő stratégiához folyamodott. Lumia 1020-as mobiljába 38 megapixeles képeket rögzítő kamerát szerelt – ilyen nagy felbontás még egy rendes fényképezőgépnél is hatalmasnak számít, egy okostelefon esetében pedig nagyjából négyszer nagyobb a tipikusnál. Nincs az a tévé vagy monitor, amin ezt vissza lehetne nézni, de nem is ezért van szükség a nagy felbontásra: ha egy ekkora digitális képből kivágunk egy részletet, az még mindig elég nagy felbontású, jó minőségű marad, de csak egy bizonyos, kisebb mértékig. A megoldás előnye, hogy a kivágásra utólag is bármikor lehetőség van.
A Google két évvel ezelőtt már szabadalmi védettséget kért mikro-elektromechanikai technológián alapuló zoomlencse-megoldására, amely szupervékony mobilokba is lehetővé teszi a zoomfunkció beépítését – hívja fel a figyelmet az Android Authority mobilos portál.
Ezzel a technológiával tipikusan ezredmilliméteres és tizedmilliméteres nagyságú alkatrészekből állítanak elő kisméretű eszközöket. A Google egy speciális, Alvareznek nevezett, hullámformájú lencserendszert alkalmaz, amely két furcsa formájú lencséből áll. Ezeket egymás felett megfelelő állásba hozva lehetséges a kép nagyítása (ez a zoomolás), kicsinyítése (ez nagy látószögű fotózást tesz lehetővé), illetve a beeső fény egyszerű áteresztése bármilyen módosítás nélkül.
A lencsék mozgatását a telefonon belül el lehet végezni apró és kis fogyasztású piezoelektromos motorokkal. A megoldás hátránya, hogy bár a méret növelése nélkül beépíthető lesz a mostani szupervékony mobilokba, a lencsék mozgatásával csak korlátozott nagyságú optikai zoomolást lehet biztosítani. Az azonos elven működő lencserendszerrel egyébként olyan univerzális szemüvegeket is gyártanak, amelyen a viselő saját maga állíthatja be a megfelelő dioptriát, így szegény országokban nagy tömegben alkalmazható.
Hasonló funkciójú, de eltérő működési elvű megoldást fejleszt a francia Wavelens cég is. A két éve alapított társaság a telefonok kamerájához fejleszt alkalmazásokat, például az automatikus fókusz hatékonyságát javító, illetve képstabilizációs megoldásokat, ezek mellett azonban az optikai zoomot kínáló technológiája is majdnem elkészült.
Ez a cég is mikro-elektromechanikai megoldást használ, ám az apró motorokkal nem lencsét mozgat, hanem egy rugalmas anyagból lévő (ezért eleve védőüveg mögé zárt) lencse alakját formálja a kívánt nagyításhoz megfelelőre. Ezt egy speciális, tökéletes fényáteresztő képességű, átlátszó folyadék bejuttatásával éri el: ha több folyadék kerül a lencse alá, a lencse domborúbbá válik, így nagyít. A cég szerint annyira kis mértékben kell változtatni a rugalmas lencse alakját, hogy a folyadék mozgatását rendkívül kis fogyasztású motorok is el tudják végezni.
Bár a francia szuperkamera csak mostanság készül el, a New Scale Technologies nevű amerikai cég már négy évvel ezelőtt bemutatta mikromotorokat használó zoommegoldását. Ez ugyan kicsivel nagyobb alkatrészeket igényel az előbb említett technológiáknál, de még így is jóval kompaktabb kivitelt biztosít a Samsung K Zoom telefonjánál. Ennek a belsejébe egy prizmán keresztül jut el a fény, majd két további lencsén át ér el a telefonba szerelt képérzékelőbe: az egyik lencse a nagyításért, a másik az élességért, vagyis a fókuszálásért felel. A megoldás hátránya, hogy ebben a modulban a lencsék viszonylag nagy utat tesznek meg, ami helyigényes.
A New Scale mobil zoomoptikája működés közben. Érdemes figyelni a bemutatón használt toll méretét is!
Ahogy a fenti videón is látszik, a modul még így is alig nagyobb egy egycentes érménél (amelynek átmérője 19 mm), bár 6,5 mm-es vastagságával elég nagynak számít, hiszen egy középkategóriás okostelefon ma már legfeljebb 9 mm vastag a külső borításával együtt.
A HTC mobilgyártó cég digitális kamerákkal foglalkozó szakértője, Simon Whitehorn néhány hete azt jósolta, hogy másfél-két éven belül kerülhetnek tömeggyártásba azok a (normálméretű) mobilok és táblagépek, amelyek kamerái már optikai zoomra is képesek. Bár ennél konkrétabb dolgokat nem árult el, Whitehorn bizonyára már tudja, hogy a cége melyik jövőbeli telefonhoz fog rendelni optikai zoomra képes kamerát egy külső beszállítótól.