Lejárt Edward Snowden egy évre elnyert menedkültjogi státusza Oroszországban. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztnsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja jogi képviselőjén keresztül kérvényezte a politikai menedékjog meghosszabbítását.
Ügyvédje, Anatolij Kucserena elmondta, az informatikus továbbra is az országban van, összegyűjtötte és beadta az ideiglenes menekültjog igényléséhez szükséges okmányokat az illetékes hivatalnak. “Ma, vagy holnap rendeződik helyzete. Ha elfogadták az iratokat, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat dönt a kérdésben”. Az Interfax szerint a hivatal már jelezte, nem látja akadályát a kérés teljesítésének.
A 31 éves férfi az elmúlt egy évet “gyümölcsözőnek” nevezte. “Hasznos volt az év: megismerekedett Oroszországgal, és az orosz kultúrával, elkezdett oroszul tanulni. A következő év is hasonlóan érdekesnek ígérkezik” - foglamazott Kucserena. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztonsági okokból bizonyos városokba nem látogathat el Snowden, de ez nem jelenti azt, hogy nem tud szabadon mozogni az országon belül.
Az informatikus másik jogásza, Jesselyn Radack az ABC-nek tegnap cáfolta, hogy a férfi visszatérne az Egyesült Államokba, ahol kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, és nemzetvédelmi információk előre megfontolt, engedély nélküli megosztásával vádolják. Ha egy esetleges per során bűnösnek találják, harminc év börtönbüntetésre ítélhetik. Snowden májusban az NBC News hírcsatornának úgy nyilatkozott: ha lehetősége lenne rá, visszatérne az Egyesült Államokba. “Maga is meglepődött, hogy végül Oroszországban kötött ki, nem így tervezte.”
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa júniusban azt állította, nem kellene bíróság elé állítani az informatikust az Egyesült Államokban, mivel a tömeges elektronikus megfigyelés feltárása közérdek volt. Navi Pillay szerint akik jogi sérelmeket lepleznek le, azokat védeni kell.
Korábban a német ellenzék is szorgalmazta, hogy adjanak Snowdennek menedékjogot, és Berlinben hallgassák meg az NSA tevékenységét övező ügyekről. A kormány azonban jelezte, nem tudja megvédeni az informatikust, s lehetségesnek tartja kiadatását az Egyesült Államoknak, ha Németország területére lép.
A konzervatív kabinet ugyanis nem akart tovább rontani az amúgy is hűvös német-amerikai viszonyon. Maga Snowden és jogi képviselői is jelezték, egy esetleges moszkvai találkozó, vagy kihelyezett bizottsági meghallgatás veszélyeztetné az oroszországi menedékjogot.
Edward Snowden 2013. május 20-án hagyta hátra az NSA hawaii irodáját, miután rengeteg adatot másolt le, és adott át a sajtónak arról, az ügynökség hogyan hallgatta le és gyűjtött adatokat több millió amerikai és külföldi internetes és mobilkommunikációjáról, köztük például Angela Merkel német kancellár okostelefonjáról.
Az informatikus Hong Kongban adta át a bizonyító erejű dokumentumokat a brit Guardian és az amerikai Washington Post képviselőinek, majd saját akaratából a nyilvánosság elé állt, hatalmas botrányt robbantva ki. Az orosz főváros seremetyevói nemzetközi repülőterére június 23-án érkezett meg az Aeroflot SU 213-as járatával, végső célja Ecuador lett volna. Az Egyesült Államok azonban a szivárogtatás hírére bevonta útlevelét.
Egy hónapnyi húzavona után, 2013. augusztus 1-én kapott végül politikai menedékjogot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Ennek létrejöttében segédkezett az egyebek közt negyedmillió titkos amerikai diplomáciai távirat kiszivárogtatásáról ismertté vált Wikileaks portál munkatársai is, akiknek alapító-vezérigazgatója, Julian Assange London ecuadori nagykövetségén raboskodik két éve.