Készültek valaha önről pikáns fotók a mobiljára? Kínos titkokat rejteget a winchesterén? Nem elég egyszerűen törölni a fájlokat, hiszen egy leformázott eszközről is rengeteg adat visszaállítható.
A bombabiztos módszer az, ha az adathordozót apró kicsi darabokra zúzzuk szét. Erre már külön gépek is léteznek, Budapesten pedig nemrég üzemelték be az első olyan adatzúzó berendezést, amit akár egy irodába is be lehet tolni, mert nem hangosabb egy irodai fénymásológépnél. Egyébként a kerekeken guruló, konnektorról működő berendezés méretre is nagyjából akkora.
Pedig a MaxxeGuard nevű gép szó szerint megrágja, amit belé helyeznek: alapvetően winchesterek megsemmisítésére szolgál, de egy kis alumíniumdobozban akár pendrive-ot vagy mobiltelefont is meg lehet csócsáltatni vele. A dobozra azért van szükség, hogy azzal együtt préselhesse szét a kütyüket, így azok alkatrészei nem szállnak szerteszét a belsejében.
Így dolgozik a winchesterevő gép
A winchesterevő gép belsejében egyszerre tizenöt darab asztali merevlemezt - vagy más, hasonló méretű, illetve kisebb kütyüt - lehet elhelyezni. Az automatika mindig egyesével tolja az adattárolókat egy hatalmas, guillotine-ként lesújtó acéltömb alá. Ez akár egy milliméteres vastagságú szeleteket is képes levágni az adattárolókból, de a darabolás mérete akár 70 milliméteres vastagságig szabadon állítható.
Magunkkal hozott hibás merevlemezünket egycentis darabokra vágatjuk a géppel, így a megsemmisítés nagyjából egy perc alatt végbemegy. A hidraulika szuszogásán kívül apró, tompa puffanásokat hallani, és a fém alkatrészek recsegését: a gép belsejében hangszigetelő szivacsok segítenek a zajcsökkentésben. A műveletet magát szupervastag üvegablakokon keresztül végig lehet követni.
Régi Nokia mobilunkat egy milliméteres csíkokra vágatjuk fel a géppel, egy puha, eleve megsemmisítésre tervezett fémdoboz belsejében. A vékonyabb csíkok miatt ez a művelet már több percig tart. Cserébe viszont semmilyen felismerhető darab nem marad a készülékből. Nem ismerhető fel sem a ház, sem a billentyűzet egyetlen darabja sem a forgácsszerű fémhalmazból. Az egyetlen alkatrész, ami épségben megúszta, egy apró rugó, ami eredetileg valószínűleg a digitális kamerát fedő hátlap mozgatását segítette.
Egy magánember számára elegendő, ha 4 milliméteres csíkokra vágják a merevlemezét, a katonai és kormányzati adatok megsemmisítésére vonatkozó szabvány azonban ennél kisebb, legfeljebb 30 négyzetmilliméteres darabnagyságot ír elő, amit úgy lehet elérni, ha az adathordozót 1-2 milliméteres csíkokra vágják - magyarázta az Origónak Bődi Levente, a készüléket alkalmazó Data Destroy Kft. marketingvezetője.
Nem szükséges minden merevlemezt szétvágni, a cégnél azt is vállalják, hogy egy NATO-ajánlással rendelkező szoftver segítségével megtisztítják - speciális algoritmusok segítségével újból teleírják - az adattárolókat. Az így leürített céges számítógépeket már bátran el lehet adni a használt PC-kre vágyó magánvásárlóknak anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy mondjuk egy bank ügyfeleinek adatait varázsolhatják vissza a gépből. Bődi szerint csak pénzkérdés, hogy egy sérült merevlemezből mi mindent lehet visszanyerni: ezért nem elég csak például belefúrni a meghajtóba, hiszen az csak a belül lévő mágneses felületű lemezek egy részében tesz kárt, nem semmisít meg minden egyes bitet.
Megsemmisíteni elsősorban azokat a lemezeket kell, amelyek valamilyen meghibásodás miatt szoftveres úton már nem írhatók felül újból adatokkal. Ilyen esetben ugyanis laboratóriumi körülmények között még gond nélkül vissza lehet nyerni belőlük rengeteg, vagy akár minden korábban tárolt bitet - magyarázta a szakértő. Ezekben az esetekben a megsemmisítés a leggazdaságosabb, amit tenni lehet.
Bizonyos esetekben - idén május óta - Magyarországon is jogszabály kötelezi az adatkezelőket - ezek lehetnek például pénzintézetek, távközlési cégek, közösségi oldalak - a szervereken tárolt adatok megsemmisítésére.
A megsemmisítésről a Data Destroy tanúsítványt is készít, az egész műveletet pedig egy bekamerázott szobában végzik, ahol minden történést folyamatosan rögzítenek. A törlés műveletéről készült felvételt az ügyfelek el is kérhetik - csakúgy mint az adattárolókból maradt csíkokat. Ez alapesetben egyébként egy újrahasznosítással foglalkozó céghez kerül, ahol az összepréselt hulladékból kinyerik az újból felhasználható fémanyagot.
Bár többnyire selejtezett céges gépek merevlemezei kerülnek a vállalkozáshoz az adatok visszaállíthatatlan törlése vagy a meghajtók megsemmisítése céljából, akár az utcáról bevitt adathordozókat is elvállal a társaság. Akár szétvágatjuk, akár csak megtisztíttatjuk a diszkek tartalmát, ez nagyjából tízezer forint körüli költséget jelent. Nem véletlen, hogy a Data Destroynál használt számítógépek felvásárlásával is foglalkoznak: ezek esetében a vételárból mindig levonják a meghajtók megsemmisítésének vagy megtisztításának díját is.
A winchesterfaló gépet Magyarországon kizárólagosan forgalmazó V-Detect cég vezetője, Petrányi-Széll András szerint a húszmillió forintos berendezés a maga kategóriájában mobilnak számít, mivel kerekeken gurul, hagyományos konnektorról működik, és egy furgonnal bárhová el lehet vinni, ha helyszíni adatmegsemmisítésre van szükség.
A forgalmazó szerint azonban ez az összeg egy bank vagy távközlési cég esetében nem a megfizethetetlen kategóriát jelenti, és a csendben dolgozó berendezéssel szakszerűen és csendben lehet véglegesen megsemmisíteni minden adatot a hardverrel együtt. A meghajtókat csíkokra vágó acél késrendszere több ezer megsemmisítésre elegendő, bár cseréje több mint félmillió forintba kerül.