A polgári használatban álló drónok többsége tulajdonképpen nem sokban különbözik a távirányítású repülő- vagy helikoptermodellektől: van egy apró fedélzeti számítógépük, egy kamerájuk. Általában wifin vagy más rádiókapcsolaton, okostelefonról vagy tabletről irányítják őket.
Ennek ellenére épp olyan szigorúan kell szabályozni a használatukat, mint a katonai vagy az utasszállító repülőgépekét – nem véletlen, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) e heti konferenciáján a megfelelő jogi környezet kialakítása volt a legfontosabb kérdés.
Világszerte több mint 1700 különféle típusú drónt lehet vásárolni, és sokan építenek saját maguk távirányítós repülő szerkezetet, így a készülékek használatának szabályozása komoly kihívások elé állítja a jogalkotókat. Az Európai Bizottság célja, hogy 2016-tól fokozatosan a polgári légtérbe integrálják ezeket a járműveket – de egyelőre sem az Európai Unió, sem pedig Magyarország nem rendelkezik minden kérdésre kiterjedő, részletes szabályozással.
Ennek ellenére Magyarországon évek óta egyre több helyen repülnek a drónok. Persze csak módjával, az NKH tájékoztatása szerint számos olyan jogszabály van érvényben, amely szigorú előírásokat tartalmaz a felhasználók számára. A légi közlekedési törvény értelmében például minden vezető nélküli repülésre alkalmas eszköz repüléséhez a légtér ideiglenes használatát biztosító engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ennek ügyintézése azonban a drónokkal dolgozók szerint sokszor annyira elhúzódik, hogy lehetetlen teljesíteni. Nem repülhetnek azonban szabadon a drónok, hiszen akár a tömegbe is zuhanhatnak, vagy egyetlen kis lehulló alkatrészük is sérülést okozhat.
Pedig manapság a drónok már nemcsak a harctereken, hanem a civil életben is egyre fontosabb szerephez jutnak, így használatuk betiltása biztosan nem lehet megoldás.
Szerencsére a drónoknak jóval humánusabb felhasználási lehetőségeik is vannak. Amerikában elsőként a BP olajcég kapott engedélyt a Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) a robotrepülők civil használatára. A vállalat az alaszkai olajmezőin az utak és az olajvezetékek felügyeletére fogja használni a drónokat. Ezeket a gépeket általánosságban egyébként pilóta nélküli repülő járműnek, UAV-nek (unmanned aerial vehicle) is nevezik.
Nagyfelbontású kamerákkal felszerelt drónok segítségével olyan, a kereskedelmi műholdakénál jóval részletgazdagabb képeket készíthetnek a szakemberek, amelyek segítségével pontos, háromdimenziós térképeket rajzolhatnak – magyarázta az Origónak dr. Vanek Bálint, az MTA SZTAKI Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportjának vezetője.
A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek ezek a gépek, hiszen a levegőből sokkal könnyebben felmérhető, hogy hogyan alakulnak a termésátlagok, egészséges-e a gabona, vagy hogy hol van szükség permetezésre, műtrágyázásra – mondta a szakértő.
A drónok gyakorlatilag bármilyen légi felügyelettel kapcsolatos feladatot el tudnak látni. A veszélyeztetett orrszarvúaknak otthont adó kenyai Ol Pejeta nemzeti parkban például a portyázó orvvadászok megfigyelésére használták őket, a japán Secom cég pedig nemrég személy- és vagyonvédelemre kifejlesztett modelleket mutatott be.
A drónok kiválóan alkalmasak légi felvételek, videók készítésére: mivel üzemeltetésük sokkal olcsóbb egy helikopternél, nem véletlen, hogy a filmipar és a sajtó is előszeretettel alkalmazza őket: néhány napja az internetadó elleni budapesti tüntetésen is felbukkant egy ilyen kamerás fürkész. De használja őket a katasztrófavédelem is, például a természeti katasztrófák – árvizek, erdőtüzek, földrengések, hurrikánok – pusztításának feltérképezésére és a mentési munkálatok megkönnyítésére.
A polgári drónokban a multinacionális nagyvállalatok is komoly üzleti lehetőségeket látnak. A német posta futárszolgálata szeptemberben indította el első kísérleti drónposta-szolgáltatását, apró robotrepülőikkel egy északi-tengeri sziget patikájába szállítanak gyógyszereket.
Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója tavaly decemberben jelentette be, hogy cége speciális csomagküldő szolgáltatást tervez indítani – nyolcrotoros oktokopterekkel szállítanák ki a megrendelt termékeket a vásárlóikhoz.
A nagy kereskedelmi égiháborúból a minden lében kanál Google sem maradhatott ki: a keresőcég nemrég vásárolta fel a napenergiával hajtott, pilóta nélküli repülők fejlesztésével foglalkozó Titan Aerospace-t.
Az új-mexikói székhelyű cég fejlesztései iparági áttörést hozhatnak, mivel akkumulátorok helyett napelemek táplálják őket, drónjaik akár évekig is repülhetnek majd anélkül, hogy le kellene szállniuk. A Google szerint a napelemes drónokban komoly lehetőségek rejlenek, segítségükkel a világ olyan pontjain is elérhetővé tehetik az internetet, ahol nincsenek kiépített vezetékes és mobilkommunikációs hálózatok. A Facebook is bevásárolta magát az iparágba, ők a brit Ascenta nevű fejlesztőcéget szerezték meg.
Dr. Vanek Bálint szerint már a nem túl távoli jövőben a környezetükről folyamatosan információkat gyűjtő és egymással is kommunikáló drónokat az önvezető autókéhoz hasonló, intelligens légi irányítási rendszerek vezérelhetik majd. „A drónok esetében sokkal könnyebb megoldani ezt a problémát, mint a közúti járművek esetében, hiszen nem kell olyan külső körülményekkel számolnunk, mint a rossz minőségű utak vagy a váratlanul a kocsi elé lépő gyalogosok” – mondta a kutató.
Az OzoneNetwork TV Magyarországon elsőként készített négyszer 50 perces dokumentumfilmet drónokkal. A Magyarország Madártávlatból című sorozat karácsonykor kerül képernyőre, a forgatás kulisszatitkait itt lehet megnézni.