Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hiába szerelték fel kerek kijelzővel vagy beépített mobillal, az idei okosórák egyikét sem találtuk forradalmi újdonságnak. Inkább drága, nehézkesen használható eszközök voltak, amelyek részben nem létező problémákra adnak megoldást. Pedig egy sor technológiai szaklap szerint a viselhető ketyerék éve lesz 2015: bár okosórát és lépéseket számoló, futást monitorozó fitneszpántot már idén is vehetett magának bárki, tavasszal maga az Apple is előrukkol a saját karórájával.
Az Apple Watchtól a legtöbben azt remélik, hogy ugyanúgy fogja forradalmasítani az okosórák világát, ahogy korábban az iPod a zenelejátszókét vagy az iPhone az okostelefonokét. Pedig papíron
a paraméterei alapján nem sokban különbözik a riválisoktól: minden este fel kell tölteni, érintőképernyőjének a mérete és a felbontása is kicsi az olcsó, a sport- és a luxusváltozat esetében egyaránt.
Viszont az Apple nem hamarkodta el viselhető kütyüjének a kiadását, így volt ideje arra, hogy praktikus kivitelűre tervezze a Watchot. Az órának például olyan szíja lesz, ami ügyesen cserélhető, a számlap pedig nem véletlenül négyszögletes: ez a legpraktikusabb forma egy érintőképernyő esetében. Jelenleg ez az egyetlen okosóra, amelyen egy tekerőgomb is van, ami hol a zoom, hol pedig a görgetés funkcióját látja el. Minden adott arra, hogy az Apple Watch legyen a legpraktikusabb okosóra, de itthon biztosan nem lesz tömegtermék, mivel csak iPhone-nal és iPaddel használható.
Egyelőre nem tűnik átütő sikernek a Google Glass okosszemüveg sem: a fejlesztőkön kívül egyelőre csak feltűnési viszketegségben szenvedők számára hasznos, két éve méregdrága, béta-tesztelőknek szánt kiadásban létezik. A Wall Street Journal szerint jövőre újjáéled a Glass, teljesen új, az Intel által fejlesztett mobilchipek segítségével. Az Intel eddig pont az ilyen kis fogyasztású, apró lapkák fejlesztésében nem volt erős, a jelenlegi modellben használt Texas Instruments lapka támogatása azonban azóta már megszűnt.
A lap szerint bár a Google eddig a mindennapi életet megkönnyítő kütyüként pozicionálta okosszemüvegét, a Glass elsőként a munkahelyeket – például kórházakat és üzemeket – fogja meghódítani. Az utcákkal ellentétben ezeken a helyeken senkit nem zavarnak majd a kamerás szemüvegben mászkáló emberek, akiknek így a keze szabadon maradhat a beszédvezérlésnek és a jobb szem elé épített kijelzőnek köszönhetően.
Fitneszszenzorral az Apple óráját is felszerelik, de a testmozgásunk paramétereit ennél olcsóbb eszközzel, fitneszpánttal is rögzíthetjük. Ezekből a Gartner előrejelzései szerint jövőre hetvenmillió darab talál majd gazdára, ami nem tűnik túlzásnak, tekintve, hogy már a Tesco is árul ilyen kütyüt.
Az Adidas és a Ralph Lauren első okosruhái a 2014-es US Open teniszkupán debütáltak. Ezek a ruhák attól okosak, hogy külön eszköz viselése nélkül tudják folyamatosan monitorozni a sportolók pulzusát és légzését. Egy okospólónak például a futók vehetik hasznát, akiknek nem kell majd kényelmetlen szíjakat rögzíteniük a mellkasukhoz edzés közben. A Gartner szerint jövőre világszerte egy magyarországnyi ember vásárol majd valamilyen okosruhát.
Már 2014-ben sem igazán volt új a nap alatt: a legújabb okostelefonok erősebb hardvert, jobb képernyőt és szebb képeket készítő kamerát kapnak, de gyökeres újdonságot egyik sem kínál már. Most még extrának számítanak a szelfimobilok, de az ezután érkező modellek többségén valószínűleg már alapfelszereltség lesz a jó minőségű előlapi kamera. „Nem lesz ez 2015-ben sem másképp: még nagyobb gigahertzen, még több maggal, még több memóriával szerelt mobilok jönnek, de a száraz specifikációkkal ma már nem lehet okostelefonokat eladni” – magyarázta az Origónak Koren Balázs mobilszakértő.
Szerinte jövőre inkább a telefonokon futó szoftverekből elérhető szolgáltatásokkal próbálják majd meggyőzni a vevőket arról, hogy az ő termékük a jobb. 2015-ben még jobban elkülönül a két rivális platform, az iOS és az Android. Az Apple és a Google igyekszik mindent úgy megoldani, hogy a platformját használók lehetőleg ugyanazt a szoftvert használó tabletet, számítógépet vagy akár tévét vásároljanak, vagyis maradjanak a cég ökoszisztémáján belül. Ezzel igyekszik a Microsoft is a Windows 10-zel, de a redmondi cég részesedése még alacsony, ezért kénytelen fürgén fejleszteni megoldásait a rivális platformokra is.
Az Apple Pay mobilfizetési rendszer várhatóan az Egyesült Államokon kívül is elérhetővé válik 2015-ben. Itthon az NFC-lapkával szerelt androidos telefonokon futó MobilTárcát a Telekom és az OTP Bank ügyfelei már használhatják bankkártya helyett a Paypass-terminállal felszerelt üzletekben. Nemsokára a másik két szolgáltatónál – és vélhetően további pénzintézeteknél is – elérhető lesz a pénztárca kiváltására alkalmas technológia. Csak arra kell figyelni, hogy az akkumulátor ne legyen lemerülve, amikor fizetni szeretnénk.
A nyaralás alatt ugyan még nem, de a tervek szerint a következő síszezonra – 2015. december 15-től – már nem lesz roaming, vagyis a külföldön külön extra tarifáért való telefonálás az európai uniós tagországokban – ha ezt a tagországok kormányai is jóváhagyják.
Az EU már 2011 óta szabályozza a mobiltarifákat, mivel a vizsgálatok szerint a szolgáltatók irreálisan magas árakat alkalmaztak a külföldi mobilozók hívásaira, üzeneteire és mobilinternetezésére. Azt követően, hogy megszűnik a roaming Európán belül, a helyi szolgáltatókkal szerződhetnek majd le a külföldi mobilozók, és helyi tarifákkal tudnak majd telefonálni, üzenni és mobilnetezni. A nem uniós országokban továbbra is méregdrága marad a mobilhasználat.
Az óévben már jó áron lehetett óriástévét venni, és megfizethetővé váltak az ultra-HD készülékek is. Utóbbiakra azonban még egyáltalán nincs semmilyen műsor, legfeljebb lassan betöltődő demóvideókat lehet nézegetni rajtuk a YouTube-on. Az ultra-HD felbontású első Blu-ray filmek megjelenésére ugyanis csak a következő karácsonykor érdemes számítani – bár a hagyományos, full-HD-s lemezek képminősége is elég jó kompromisszumot jelent. Még elég drága bármilyen hajlított képernyős tévé, ráadásul egy átlagos méretű magyar otthonban a minimálisan ívelt kép nem is ad hozzá sokat az élményhez.
Az LG nanoméretű kristályokkal dobja fel új LCD-tévéinek képminőségét: a fényerőt javító és a színeket természetesebbé tevő technológia ultra-HD tévékben debütál először. Segítségével a drága OLED-tévékkel összemérhető lesz az LCD-tévék képminősége. A Forbes úgy tudja, hogy a gyártók másik nagy dobását a nagy dinamikatartományú, HDR (High Dynamic Range) készülékek jelentik majd: ezeken a sötét és világos képrészletek is jól kivehetők lesznek.
A beépített videolejátszó appokon túl is értelmet nyerhetnek az okostévék, ha sok készüléken is megjelenik az Android TV, a Google mobilszoftverének tévékre szabott kiadása. Ez gyakorlatilag a telefonról vagy táblagépről ismert appok futtatását teszi lehetővé, nem úgy, mint a gyártók eddigi saját rendszerei, amelyekre zömmel teljesen haszontalan appokat lehetett csak letölteni.
A Samsung napokon belül előrukkol az első olyan okostévéivel, amelyek külön konzol nélkül képesek Playstation 3 játékokat futtatni – felhőalapú internetes játékszolgáltatáson keresztül. Bár ezek a játékok nem a legújabb generációt képezik, az ilyen tévék birtokosainak elég lesz egy kontrollert vásárolniuk, és már játszhatnak is a tévéjükön – feltéve, hogy nem vágják haza a szolgáltatást valamilyen teljesen eszement árazással. Hasonló szolgáltatás a Philips egyes tévéiről már most is elérhető, de a felhőalapú megoldás hátránya, hogy regionális infrastruktúrát kell kiépíteni ahhoz, hogy a közelben élő felhasználókat kellő minőségben képes legyen kiszolgálni.
Nem kell még temetni a PC-t sem: már az év első felében megjelennek az új laptopok, amelyek belsejébe már nem szükséges ventilátoros hűtést szerelni, a táblagépekhez hasonlóan vékonyak, könnyűek és halkak lesznek, viszont a teljesítményük komolyabb feladatokra is alkalmassá teszi őket. Ezt az Intel Core M processzorával lehet elérni, ami nagyobb darabszámban csak ezután lesz elérhető, eddig szinte csak mutatóban létezett néhány ezzel szerelt notebook.
2015-ben már a laptopok jelentős része érkezik majd a full-HD-nál nagyobb felbontású képernyővel, így a tabletekről és okosmobilokról ismert Retina képminőség a számítógépekre is megérkezik. Jövőre elérhető árúvá válnak az ultra-HD felbontású monitorok is, de ezek legfeljebb a grafikusok vagy fejlesztők örömét szolgálják majd, ahhoz ugyanis, hogy ilyen felbontásban futtassunk játékokat, egyelőre kevesek számára elérhető, drága gépekre van szükség.
Alapvetően full-HD-s játékokra tervezték a már két éve kapható Xbox One és Playstation 4 konzolokat: sok játék készítői még ezt a felbontást sem tudták elérni velük. Optimizmusra ad okot a most karácsony előtt megjelent GTA V : ez az egyik első játék, ami már nagyon szépen fut az új konzolokon is. 2015-ben végre egy sor rég várt játék fejlesztése is befejeződik, ezek valószínűleg hasonlóan jó minőséget hoznak majd – kár, hogy két évet kellett várni rájuk.
Az okosmobilunk, tabletünk vagy viselhető kütyünk mit sem ér a róla elérhető felhőalapú szolgáltatások nélkül: hiszen a készülék memóriájában néhány tucat albumnyi zenét vihetünk magunkkal, míg mondjuk a Spotify appból sokmilliós katalógusban böngészhetünk.
Már ha a szolgáltatás egyáltalán működik: néhány napja az Xbox Live és a Playstation Network szolgáltatásait bénították meg napokra hackerek, majd az Anonymous hackercsoport 13 ezer ellopott felhasználói nevet és jelszót pakolt ki egy nyilvános tárhelyre. A listában többek közt hitelkártyaszámok, valamint Amazon-, Playstation-, Xbox-, Hulu Plus- és Walmart-szolgáltatások használóinak belépési adatai voltak megtalálhatók, de a Brazzers pornószájt egyes előfizetőinek adatai is kiszivárogtak. A szolgáltatások és a felhasználói adatok ilyen fokú sérülékenységét látva nehéz optimistán megbízni a távoli gépeken futó, felhasználói törődést nem igénylő szolgáltatásokban.
Pedig a felhő ereje nélkül lehetetlen megoldani, hogy például a Skype szinkrontolmácsként fordítsa le videohívásainkat, vagy az IBM Watson nevű, gépi intelligenciával megtámogatott szupergépe gyorsan végigelemezze betegek leleteinek tucatjait, és javaslatot tegyen a kezelésükre.
