Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatot, amelyből kiderült, hogy milyen is lesz az új irat. Az e-kártya egyetlen okmányba sűríti a
Az új okmány tartalmazza majd a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, a birtokos nemét, fényképét, aláírását, valamint azt, meddig érvényes a személyazonosító igazolvány.
Egy optikailag olvasható adattároló kód fogja tartalmazni az adott személy ujjnyomatát,
és az elektronikus aláíráshoz szükséges adatait - ha betöltötte 12. életévét. Belekerül az is, hogy hol, mikor és mely hatóság állította ki az iratot.
Az új okmányt felmenő rendszerben vezetik be jövő év elejétől, azaz nem egyszerre kell mindenkinek okmányirodába rohanni lecserélni az igazolványokat, hanem ahogy lejár, az igénylés után már az újat kapja kézhez. Persze aki nem tud várni, az előbb is válthat kicsit drágábban.
Az e-kártya elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra egyaránt alkalmas lesz.
Ormós Zoltán jogász és biztonsági szakértő kérdésünkre elmondta: a '90-es évek adatbázis-kezelési mantrája, miszerint ne egy, hanem több azonosító szolgáljon egy-egy személyes adatcsomag kulcsául, nem sérül az e-kártya bevezetésével, az ugyanis valószínűleg minden helyi leolvasáskor az épp szükséges, aktuális információkat adja majd meg, így védve a felhasználót.
"Nem tudom elképzelni, hogy az orvos rálátna a NAV adatbázisára"
Hozzátette: "A lehetőség persze adott, így arra is van esély, hogy ezt rosszra használják". Ennek ellenére nem látja akadályát annak, hogy a most külön-külön kiállított okmányok egy egységes rendszerben legyenek, így segítve a magyar lakosság kényelmét.
Azon aggodalmakra, hogy a belügyminisztérium, a hatóságok vagy a titkosszolgálat ennek ellenére is össze tudná rendezni az egyetlen személyhez tartozó adatokat (profilírozás), Péterfalvi Attila elmondta: a jogszabályi környezet nem változik, így az sem, hogy ki milyen adatot kezelhet.
"A különböző adatbázisok között pedig továbbra sincs átjárás"
- hangsúlyozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Vagyis ha valaki jogtalanul megszerzi adatainkat, azt továbbra is szankcionálják.
Magán az e-kártya tárolóegységén is küön paneleken, külön "dobozokban" lesznek megtalálhatóak a korábban személyi igazolványon, útlevélen, adókártyán és tb-kártyán lévő adatok. Így gyakorlatilag a változás annyi lesz, hogy ezeket egyetlen csodakártyába tömörítik bele a kényelem érdekében.
A leolvasók is azt segítik, hogy ne legyen átjárás, - ahogy Ormós Zoltán jogász is jelezte - minden egyes leolvasásnál csak azon információhoz férnek hozzá, amelyhez jogosultsága van az adott személynek, szervezetnek, vagy hatóságnak.
A véleményezésre megküldött és szakmai konzultáció során tárgyalt tervezet kapcsán Péterfalvinak egy fő aggálya volt, ezt azonban megnyugtatóan módosították.
"Az ujjlenyomat és a fénykép se lesz biometrikus, az azonosítás csupán vizuálisan, és nem kódok alapján történik majd".
Az ujjlenyomatokról nem készül központi adatbázis, a lenyomat képe alapján vizsgálhatják csak, nem pedig biometrikus kódok alapján. A fényképekből ugyan van adatbázis, a fotót is gyakorlatilag pixelesen ellenőrzik, vizuálisan hasonlítják össze, hogy valóban az az ember található-e rajta, aki birtokolja a kártyát.
De mennyibe is fog ez kerülni az állampolgároknak?
Alapesetben a legtöbb természetes személynek 5000 forintba kerül az e-kártya.
Kedvezményesen, 1500 forintért kapják majd meg azok, akik a jelenlegi igazolványuk lejárta előtt 60 nappal kérik a cserét, illetve azok, akik nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, e-kártyájuk sem volt még, és nincs szükség esetükben egy ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására.
Az illetékmentes, vagyis ingyenes kategóriába a 18 év alattiak, akiknek még nincs személyi igazolványuk, a 65 év felettiek, akik határidő nélküli igazolványt igényelnek, illetve azok, akiknek az igazolványát a tárolóelem hibája miatt kell cserélni - azaz önhibáján kívül használhatatlan lett a kártya.
Meglepődve észleltük, hogy azoknak is ingyenes lesz, akik "külföldre utazás tilalma alatt állnak". Mivel ennek okáról a közlemény nem tartalmazott további információt, megkérdeztük a Belügyminisztériumot.
A válaszból kiderült, hogy azokról van szó, akik terrorcselekményt követtek el, azt finanszírozták, vagy ezekkel a bűncelekményekkel gyanúsítják őket, illetve a hontalanokra. Nekik hivatalból adnak ki igazolványt, mert annak tartalmaznia kell, hogy nem utazhatnak külföldre.
Jelenleg a meglévő személyi igazolvány ilyenkor érvénytelenné válik, és kap egy újat az ember, amelynek érvényessége csak addig tart, ameddig a korlátozás is. "Megbélyegzésük" az e-kártyával egyszerűsödik, mivel nem olvasható formában, de a chip tartalmazza majd róluk ezt az adatot.
A javaslat szerint az e-kártya bevezetése "biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét (...), és alkalmas lesz egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is."
Vélhetően ez hasonlóan fog működni, mint ahogy most a személyi igazolvány számát hozzárendelik a bérlethez,
az e-kártya viszont egymagában nem lesz alkalmas tömegközlekedésre.
Azért sem, mert a BKK saját e-jegyben és e-bérletben gondolkodik: a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről tavaly októberben írta alá a szerződést Tarlós István jelenlétében a cég vezérigazgatója, és a német Scheidt & Bachmann ügyvezető igazgatója. Utóbbi cég gyártotta a BKK automatáit is.
Az elektronikus bérletet a tervek szerint 2017-re, lépcsőzetesen, több ütemben vezetik majd be, sorra tűnnek majd el a papíralapú szelvények. A chippel ellátott műanyag kártyát a budapestiek ingyen fogják kapni.