"Csökkenteni kell az okmányok számát" - már idén elindul az egységes kártyarendszer

A kormánytisztviselőknek kibocsátott kártyák kiadásával indul idén a Nemzeti Egységes Kártyarendszer - nyilatkozta az [origo]-nak Vetési Iván, a rendszer kiépítésének koordinálásával megbízott miniszteri biztos. Az új rendszer lehetővé teszi a tervek szerint, hogy a mostaninál kevesebb okmányt tartsunk magunknál, de minden azonosítót nem vált majd ki az új állami csodakártya.

- Egy december végén született kormányhatározat szerint szükség van a Nemzeti Egységes Kártyarendszerre, önt pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának vezetése mellett februárban a rendszer kiépítéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. Sem a kormányrendelet, sem pedig a januári nyilatkozatok alapján nem teljesen egyértelmű azonban, hogy pontosan miről is van szó. Egy vagy több kártya lesz?

- Az egységes kártyarendszer kiépítésén dolgozunk, de ez nem azonos azzal, hogy mindössze egyetlen kártya legyen mindenkinél, hanem azt jelenti, hogy megteremtjük annak lehetőségét, hogy a későbbiekben csökkenteni lehessen a kártyák számát. Fontos a megkülönböztetés, vagyis hogy most csak lehetőséget teremtünk erre.

- Mi lesz az első lépés?

- Első körben a jogszabályi környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a kártyák számának csökkentését. Jelenleg hat oldalon át sorolható, hogy az állam milyen okmányokat bocsáthat ki. Csak útlevélből van ötféle, például hajós szolgálati útlevél, diplomata útlevél. Vannak a jogosítványok, a hivatásos vezetői engedélyek, a polgárok egy szűk részét érintő kártyák, például a katonai vagy rendőrségi igazolványok, nem beszélve a parlamenti vagy vállalati belépőkről. Ráadásul az okmányok különfélék, van, amelyik tartalmaz elektronikus azonosítót, van, melyiken van chip, de nincs rajta információ, ilyen például a diákigazolvány; nem beszélve a forgalmi engedélyről, ami korszerűtlen. Egy biztos, hogy csökkenteni kell az okmányok számát.

- Az új kártyák csak azonosításra lesznek alkalmasak, vagy ellátnak más funkciókat is?

- Az egységesítés egyik oka a kártyák számának csökkentése, a másik, hogy hatékonyabbá, korszerűbbé tegyük a rendszert. Jól be lehet mutatni a lehetőségeket például a diákigazolványon, amely a rendszerbe kapcsolás után egyben lehetne kollégiumi belépő, a kollégiumi szoba elektronikus kulcsa vagy közlekedési bérlet. A diákigazolvány száma adott esetben lehetne a diákok oktatási menetrendjét ismertető Neptun-rendszer kódja is. Ezt a lépést ma jogszabály nem tiltja, és nagyban javítaná a hatékonyságot.

A másik fontos dolog, hogy a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak majd szolgáltatócégek is. Mondjuk ha van egy elfogadóhely, például egy étterem, amelynek tulajdonosa a diákoknak, kormánytisztviselőknek szeretne tíz százalék kedvezményt adni, nem kell új kártyát kibocsátania az érintett körnek, a célcsoport a már meglévő kártyájának használatával élhet a kedvezménnyel. Elképzelhető az is, hogy a kártya tulajdonosa az uszodabérletét is rávezetteti a kártyára, a személyazonosítást a hivatal elvégzi az uszoda helyett, és ezért utóbbi fizet a rendszer üzemeltetőjének, egyúttal korszerű szolgáltatást biztosít. A jövőben a kibocsátott kártyák kiegészülhetnek elektronikus pénztárca funkciókkal is.

- Ez arra utal, hogy az állam még arról is tudni fog, ha uszodába vagy étterembe megyünk.

- Szó sincs arról, hogy az állam mindent tudni akar és tudni fog rólunk. Az állam rendszerüzemeltetőként csak az azonosítást végzi, de további információkat nem fog kapni. Maradva az uszodás példánál, a rendszer nem tudja majd, hogy a kártyatulajdonos mikor volt uszodában, vagy kihasználta-e az összes alkalmat, ami járt neki. Mivel egy kézben lesz az azonosítás és egy nagy rendszer része lesz, jóval költséghatékonyabb lesz, mintha az egyes csatlakozó szolgáltatók egyesével építenének ki azonosítórendszert. Nem kell majd fűnek-fának mindenfélére kártyát kibocsátania.

"A jelenlegi tervek szerint a kormány-tisztviselői kártya lehet az első fecske"

- Tehát kevesebb kártyájuk lesz az embereknek, akik élni kívánnak a lehetőséggel. Mi a teendőjük, ha elhagyják a kártyájukat?

- Nem kell számtalan helyre mennie a kártyatulajdonosnak - a hatékonyság ezen a téren is megnyilvánul. Nem kell az adóhivatalba, a társadalombiztosítási kirendeltségre és az okmányirodába is elmenni. A tervek szerint elég lesz felkeresni az úgynevezett kártyamenedzsment-központot, ahol kiállítják a következő kártyát. Azt például nem fogjuk tudni, hogy a példánál maradva az uszodai bérleten mekkora összeg maradt, de szólni fog a központ az uszodának, hogy a bérletes elhagyta a kártyáját. Elég lesz tehát egy helyen bejelenteni a kártya elvesztését, így egy helyen le is lehet majd tiltani a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét.

- Az állampolgári kártya ki fogja váltani a személyit?

- Nem feltétlenül, és ez nem ilyen egyszerű kérdés. Az állampolgári kártya kérdését először meg kell vizsgálni, annak bevezetését egy politikai aktusnak kell megelőznie. A KEK KH és a miniszteri biztosi tiszt egy végrehajtói pozíció, nem tud ebben a kérdésben dönteni. Ha megszületik a döntés az állampolgári kártyáról, akkor be lehet vezetni. Meggyőződésem, hogy van létalapja egy ilyen kártyának.

- Tehát nem az állampolgári kártya lesz az első tagja a rendszernek? Akkor melyik?

- A jelenlegi tervek szerint a kormány-tisztviselői kártya lehet az első fecske.

- Mikor jöhet ki? A rendelet azt írja elő, hogy 2012-ben kell elindulni a rendszernek.

- Nem kell addig várni, már az idén elindulhat a nemzeti kártyaparti. A kormánytisztviselőknek szánt kártya várhatóan már az idén megjelenik, az új kártya pedig körülbelül 20-30 beléptetőrendszer kiváltását teszi majd lehetővé. Ez egy jó tesztüzem lehet a több tízezer kormánytisztviselő miatt, tehát elég nagy a felhasználói kör. Ezt követően fokozatosan jönnek majd ki az újabb kártyák, de ezek menetrendjéről még korai lenne nyilatkozni. A fokozatosság azért nagyon fontos, mert az európai - angol, portugál, észt - példák azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol egyszerre akartak egy mindent kiváltó kártyát bevezetni, ott a projektek elbuktak. Ezzel is összefügg, amit korábban mondtam, hogy nagyon fontos a jogszabályi háttér kialakítása, mert az említett országokban voltak olyan hivatalok, amelyek nem akartak közösködni, mondván az ő rendszerük más, az új rendszer nem lenne elég biztonságos.

- A jogszabályi háttér mellett a technológiai háttér sem mellékes. Teljesen új rendszer lesz, esetleg a bankok már meglévő hálózatához kapcsolódhat a rendszer?

- Biztos, hogy nem ez utóbbi, a kormány azt gondolja, hogy az állampolgárok azonosításának állami monopóliumnak kell lennie. Az állampolgároknak tudniuk kell, hogy az állam kezeli és dolgozza fel az adataikat, és nem enged hozzáférést másoknak. A banki rendszer egy önkéntes csatlakozáson alapuló rendszer, az államinak pedig a jogosultság lesz az alapja.

- Ez pontosan mit jelent?

- Aki autót akar vezetni, annak kell jogosítvány, névbemondás alapján nem fogja elengedni a rendőr. Az autóhoz forgalmi kell, hogy tudni lehessen a műszaki adatait. Tehát az állampolgároknak a megszerzett jogosultság alapján kötelezően jár majd az adott okmány.

A rendszer kiutat jelenthet a kártyarengetegből

- Milyen költségekkel lehet számolni az új rendszer felállása miatt?

- Minden országban, így itthon is nagyon erős a technológiai lobbi, a kártyacégek, nyomdák ugrásra készen várják a megbízásokat. Ha pedig az állam dönt arról, hogy milyen típusú kártyákkal kívánja elindítani az országos rendszert, a méret miatt elég keményen lehet befolyásolni a piacot, vagyis alacsony árat lehet elérni a beszerzésnél.

Az áraknál maradva az új rendszerbe tartozó okmányok - kártyák - előállítása, követése lényegesen olcsóbb lesz, mint manapság. A már említett papíralapú, a műszaki érvényességet bizonyító matricákkal ellátott forgalmi helyére lépő kártya olcsóbb lesz. Sokakat meglephet, de a biztonsági papír nyomtatása drágább, mint egy megfelelő biztonsági adatokkal ellátott elektronikus kártya legyártása.

- Tehát fizetni fogunk értük, csak kevesebbet?

- Igen, hiszen ma is kell fizetni illetékeket az okmányokért. A rendszer azonban lehetővé teszi, hogy aki összevonta a kártyáit, az ne nyolc, hanem csak három vagy négy kártyát kérjen. A fajlagos költség tehát mindenképpen alacsonyabb lesz.

- Milyen kártyák lehetnek még?

- Elképzelhetőnek tartom például egy ingatlankártya bevezetését. Ez a kártya például tartalmazhatná a lakás energiabesorolását, a helyrajzi számot, vagy akár a lakásbiztosítás adatait is. Emellett, ha a kormány úgy dönt, akkor megszabott körnek, például nyugdíjasoknak vagy fiataloknak is kibocsáthat kártyát.

- A kártyarendszer kiépítése mellett milyen fontos projekteken dolgozik a hivatal?

- Vannak a szokásos feladataink, így például a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vagy a bűnügyi nyilvántartás vezetése. A KSH által koordinált népszámlálásban való részvétel. Emellett az átlagpolgárok számára nem látható projekt például, hogy bevezetjük a külföldi képviseleteken az útlevéligénylés lehetőségét, ami a hosszabb távon kint tartózkodóknak jelenthet segítséget. Egyes nagykövetségeken várhatóan március közepétől már adott lesz a lehetőség. A másik nagyon fontos rövid távú projekt a Központi Okmányiroda elköltöztetése.

Elképzelhető, az éjjel-nappali okmányiroda létesítése

- Miért költözik a Visegrádi utcai kirendeltség? Hova és mikor?

- Méltó helyre szeretnénk vinni az okmányirodát, a jelenlegi helyet ugyanis nehézkes tömegközlekedéssel elérni. Folyik az eljárás, egyelőre nem tudom megmondani, hogy pontosan hol kap helyet az új iroda, de egy belvárosi vagy ahhoz közeli helyet tudok elképzelni, ami könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, és a parkolási lehetőségek is megfelelőek.

Ha minden jól megy, májusban már megnyithat az új kirendeltség. A másik fontos ok, hogy tapasztalataink szerint egyre inkább elmozdul az ügyintézés a kerületi okmányirodák felől a központi egység felé, vagyis egyre többen akarják az ügyeiket a Visegrádi utcában intézni. Ezért azon is gondolkodunk, hogy a budai oldalon létrehozzuk a központi okmányiroda párját, biztos vagyok benne, hogy a Budán és a budai agglomerációban élőknek könnyebbséget jelent majd.

- Mennyibe kerül a Központi Okmányiroda költöztetése?

- Konkrét számokat még nem tudok mondani, mert még nem kezdődött el a projekt, az viszont már látszik, hogy a jelenlegi egység fenntartására - bérleti díj, rezsi - fordított összeg a felére csökkenhet, éves szinten százmilliós lehet a megtakarítás.

- Lesznek újdonságok is az új irodában?

- Nemcsak az új irodában, hanem valamennyiben lesznek változások. Elsősorban szeretnénk lerövidíteni a jelenleg 30 napos átfutási időt. Jelenleg csak az útlevél esetében van lehetőség gyorsított eljárásra, ezt szeretnénk kiterjeszteni a többi okmányra is. Belátható időn belül azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy egy-egy okmányt három órán belül ki lehessen váltani éjjel-nappal. Ennek persze költsége lesz, de a bevezetést megelőző felméréseink azt jelzik, hogy erre van igény.

Életrajz

Vetési Iván 1972-ben született, a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tett érettségi után okleveles villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1995-ben. A diploma megszerzését követően a Matávnál (a mai Magyar Telekom) helyezkedett el, kezdetben rendszermérnökként, később csoport-, majd osztályvezetőként dolgozott, 2002-ben pedig igazgatóhelyettes lett az üzleti megoldások értékesítési divíziójában. 2004-től az Oracle Hungary Kft.-nél folytatta munkáját a kormányzati és egészségügyi üzletág vezetőjeként. Vetési Iván nős, három gyermek édesapja.