Így hasít a netes szupersztráda a Balatonnál

Mindig is kíváncsi volt rá, hogy mennyi igaz a reklámfogásokból: tényleg szupergyors 4G-hálózaton szörfölhet a magyar? Vagy csak bizonyos előfizetéssel, készülékkel megy igazán? Vagy csak a városokban? A nyaralásra nélkülözni kell a netet a Balcsin? Íme!

Amikor hangzatos bejelentések jelennek meg arról, milyen gyors az internet Magyarország különböző pontjain, az ember akarva-akaratlanul is elmosolyodik. Tudja, hogy amikor hazamegy, mennyivel fog lejönni a film a kertben, streamelni a sorozat, vagy mennyi esély van arra, hogy például az autópályán – ha épp nem mi vezetünk – videobeszélgetést folytassunk anélkül, hogy szakadna a kép és a hang.

A déli parton, a Balaton közepén és az északin mértünk Forrás: Origo

Így amikor a Vodafone elhívott Siófokra egy tucatnyi másik újságíró társaságában, rögtön felszerelkeztem három okostelefonnal és a három hazai szolgáltató egy-egy SIM kártyájával, előfizetésével, hozzá a lehető legjobb netes csomaggal, hogy megnézzem, mire számíthatnak a nyaralók.

Hogy mennyi?!

Diego Massida, a Vodafone vezérigazgatója a helyszínen azt mondta, közel 100 százalékos kültéri 4G-lefedettséggel várják a Balatonra érkezőket így a tanév végén és a nyári szezon kezdetén, de országosan is 98,4 százalékban behálózták már a teret. Mint a közleményben olvasható: "az ország nagy részén már ma is elérhető a másodpercenként 42 megabites sávszélesség, ami a 4G-szolgáltatás aktiválásával egyre többek számára 75 megabitre fog nőni".

Gyere közelebb a parthoz!

Mindent elmond, ahogy a megújult siófoki Vodafone-üzletbe Amrita Gangotra, a cég műszaki vezérigazgató-helyettese jelentkezett be mobilról, miközben motorcsónakkal a Balatonon száguldozott. Bár az egész bemutatót jól érezhetően többször elpróbálták, felkészültek, az újságírók nem használhatták a wifit, amíg le nem megy az egész "show", ennek ellenére egyszer csak elkezdett szaggatni a kép és a hang a videohívás közben. A mellettem álló szervező kissé félrefordult, majd a mikrofonba suttogva határozottan kiadta az utasítást: "Menj közelebb a parthoz, közelebb!"

Már Budapesten is hiába próbálkoztam a mobilnettel, a legjobb eredmény, amit elértem az a 35-37 megabites sebesség volt, és az sem a piros szolgáltató hálózatán. Pedig a fővárosban már elvileg több mint száz vodás bázisállomás biztosítja, hogy száguldozzon a mobilinternet.

A tapasztalat – számok nélkül – az volt, hogy míg Budán főleg a magenta, addig Pesten a kék T-s cég tarolt. A lefedettséggel ugyanakkor nincs gond, a fővárosban szinte mindenhol lehet már netezni,

a sebesség átlagosan 20 megabites volt mindegyik hálózaton.

A Balatonon három helyen mértünk: a Vodafone bázisállomásán, a tíz éve bezárt Ezüspart üdülő tetején, Siófok és Csopak között félúton a tavon, majd a csopaki hegyoldalban fekvő Márga bisztró tornácán, tehát ismét a magasban.

A számok alapján lehetne ugyan egyértelmű sorrendet felállítani sebesség alapján a három cég mobilinternet-szolgáltatása között, egy sor tényező árnyalja a képet, ami miatt mégsem olyan egyszerű győztest hirdetni.

Szellemhotelben kerestük az erőt

A siófoki Liszt Ferenc sétányon egy elhagyatott, mégis riasztóval őrzött tízemeletes épület mellé gördültünk be, gyors eligazítás és a piros védősisakok kiosztása után caplattunk fel a tetőre: itt található az a szekrény, amely a benne lévő berendezéssel együtt biztosítja a mobilnetet.

A siófoki vodás bázisállomás tetején Forrás: Origo

Ahogy elindultunk felfelé, elkezdtek kiröppenni a galambok a kitört ablakokon. A padlót üvegszilánk, madárürülék és toll borította. A mosdókagylók és a bútorok összetörve hevertek mindenfelé. Valahol a 6-7. emelet között graffitik borították a falat a lépcsőházban.

Felérve aztán megcsapott a júniusi hőség, az ember úgy érezte, összeolvad a talpa a padlóval. Elővettük a három készüléket, hogy egy talpalatnyi árnyékban megnézzük, hogy ha nagyon elvetemültek lennénk, és itt szeretnénk filmezni, lenne-e esélyünk.

A siófoki Ezüspart I. számú üdülő 1972-ben építették meg Márton István tervei alapján. A 30 millió forintos beruházással elkészült szálló 200 szobája összesen 400 vendég befogadására volt képes. Számos generáció nyaralt itt a nyolcvanas-kilencvenes évek során.

Tíz éve aztán olyan állapotba került az épület, hogy el kellett zárni a nagyközönség elől. A táblák, bútorok és a szobák a mai napig ugyanúgy állnak benn, riasztóval védve, az épületet viszont már csak a madarak látogatják. Fenn a tetőn azonban a Vodafone sugározza a mobilnetet a strandolóknak.

A telekomos ügyfeleknek jó hírem van, ők minden további nélkül tudnának az akkor épp aktuális 25 megabites sebességgel mozizni, de még a telenorosok sem járnának rosszul a maguk 16 megabitjével.

Egyedül a Vodafone kullogott hátul, bár a helyszínt tekintve ez nem is csoda. A bázisállomáson ugyanis éppen az épületben nincs rendes sugárzás.

Lehet hajóról dolgozni nyáron?

Fél órával később már motorcsónakba ültünk, hogy Siófokról átmenjünk Csopakra. Amikor kellően eltávolodtunk a partról, és kiélveztük a felfröccsenő, hűsítő hullámokat, ideje volt megnézni, hogy ha lenne elég pénzem egy ilyen hajóra – a bérlése óránként 90 ezer forint – tudnék-e dolgozni a tó közepén két úszás meg egy kis napozás mellett.

Siófok–Csopak között mértünk a vízen Forrás: Origo

Tavaly augusztusban már egyszer nekiindultunk egy vitorlással, hogy megnézzük, mennyire egyszerű a Balaton közepéről dolgozni, akkor teljes felszereléssel készültünk az egynapos hajókázásra, a tapasztalatokat elolvashatja akkori cikkünkben.

Siófok és Csopak között Forrás: Origo

A magyar tenger közepén is bőven volt internet, a vízen továbbra is a Telenor–Telekom páros vezetett, szégyenkeznie – látszólag – a Vodafone-nak lett volna oka. Ahogy nem sokkal később a csopaki domboldalon megpihenve, az elénk táruló elképesztő látvány mellett is az az eredmény jött ki, hogy a két T viszi a prímet.

És akkor jön egy nagy "de"!

Érdemes ugyanis megemlíteni minden apró részletet, ami bizony hatással lehet az eredményre – azon kívül persze, hogy melyik szolgáltató hálózatán szörfölünk. Sokat számít ugyanis, hogy milyen készüléken végezzük a méréseket, minél újabb egy okostelefon, elvileg annál jobb a net.

(Ez akár arra is lehet egy indok, hogy miért érdemes új LTE-képes telefont venni, miközben igazán nagy újdonsággal egyik gyártó sem rukkolt elő az utóbbi években.)

Az öregek lassúbbak

Míg az én másfél éves HTC One M7 készülékemen a Vodafone alulteljesített, és 6 megabit körül muzsikált Csopakon, ugyanott, ugyanakkor, hasonló előfizetéssel egy Samsung Note 4 hozta a 20 megabites sebességet.

LG G2, Samsung S6, Motorola Moto G és a Huawei P8 Csopakon. 1-1 hálózat, 2 eredmény Forrás: Origo

A Telekom és a Telenor hálózatát két új készülékkel, egy Samsung S6-tal és egy Huawei P8-cal ellenőriztem, így ezek az elérhető legjobb szintet hozták. Érdekes volt megnézni, ahogy két kolléga régebbi készülékein (egy LG G2-n és a Motorola első generációs Moto G telefonján) a két T-s mobilinternet

mindkét esetben alacsonyabb sebességgel futott.

Magáról a tesztelésről egyébként csak az egyik operátor tudott: nem csak azt ellenőrizték, hogy rendesen működik-e a 4G az adott SIM kártyával, de érdeklődtek a teszthelyszínek iránt is, mondván megnézik, van-e egyáltalán ott gyors mobilnetük.

Folyamatosan járják körbe a Balatont, és végeznek méréseket a szakemberek mindhárom hálózaton Forrás: Origo

Amikor később arról kérdeztem a Vodafone műszaki szakértőjét, van-e lehetőség arra, hogy egy szolgáltató felturbózza a netet a jobb eredmény érdekében, névtelenül annyit mondott: "elvileg már nincs". Hozzátette: SIM kártya alapján mindenesetre le tudják követni, hol jár épp az ember, hol netezik, és ha gyorssávot nem is adnak, de ellenőrizhetik, hogy minden megfelelően működjön.

Annyit tett még hozzá, hogy ők immár egy hete járják körbe a Balatont, és végeznek méréseket mindhárom szolgáltató hálózatán. Diplomatikusan úgy fogalmazott:

"Mi is érzékeljük a különbséget."

Egyedül nem megy

Hogy a jövőben hogyan alakul a magyar mobilinternet sorsa, kiderül. Elmondása alapján ugyan a Vodafone-nak van jelenleg a legnagyobb mobilnetes lefedettsége, de idén már egyedül végzik a fejlesztéseket a hazai riválisokkal szemben, 4G-vel pedig néhány várost és a Balaton peremét fedték még csak le.

A Magyar Telekom és a Telenor Magyarország ugyanis rájött arra, hogy

közösen olcsóbban fejleszthetik és üzemeltethetik 4G-hálózatukat, jobb minőséget és elérhetőséget biztosítva az ügyfeleknek.

Az

együttműködés a fővárost kivéve Magyarország teljes területét érinti.

A Telenor a Dunántúlon, a Telekom az ország fennmaradó részén fokozatosan építi ki és üzemelteti a 800 MHz-es 4G-hálózatot, így 2015 végéig 800-800, vagyis összesen 1600 bázisállomást telepítenek, illetve működtetnek.

A jövő mobiljai tornyok nélkül kommunikálnak

A jövő okostelefonjai akár adótornyok nélkül is fognak tudni kommunikálni egymással az új LTE Direct nevű szabvány által. Ennek lényege, hogy fél kilométeres hatótávolságig közvetlen kapcsolatot biztosít a készülékek között akár beszéd, akár adatok átviteléhez. Még túlterhelt hálózat esetén is lehetővé teszi, hogy az 500 méteres körzeten belül mobilozók elérjék egymást.

Ez az együttműködési forma külföldön már elterjedt, Magyarországon most először valósul meg. Lényege, hogy nem kell minden szolgáltatónak saját tornyot felhúznia, az ügyfelei "bérbe" kapják a rivális cég hálózatát az érintett régiókban. Így év végére a Telekom a korábban bejelentett 93 helyett várhatóan 97 százalékra, a Telenor pedig 95 százalékra növeli az országos kültéri lakossági 4G-lefedettségét.