Az európai internet jövőjéről döntenek

The logo of internet giant Google mirrors in an eye in Duesseldorf, Germany, 12 August 2010. The European Union (EU) is to launch an anti-trust probe into Google following claims that its search engine manipulates results to harm rivals, EU officials announced 30 November. The investigation comes after complaints from some of Google's business rivals. The European Commission stressed that the launch of a probe does not mean Google is guilty. Photo: Julian Stratenschulte

Az internetsemlegességről szavaz az EU Strasbourgban. Habár az nem kérdés, hogy egy ilyen jogszabály Európában is elkél már: lehet, hogy éppen azok (a felhasználók) vesztenek rajta, akiknek a védelmében létrehoznák. 

Nem kisebb dologról, mint az internsemlegességről szavaz az Európai Unió. (A végső döntésről itt olvashat.) Céljuk, hogy a szolgáltatók és tartalomgyártók csatájától megvédjék a felhasználót, hogy továbbra is minden információhoz ugyanúgy hozzáférhessen.

Németország, Franciaország és más uniós tagállamok ennél is tovább mennének, és

az internethez való hozzáférést felvennék az alapvető emberi jogok közé.

Lévén a mai modern világban nehéz elképzelni, hogy internet nélkül az ember szabadon ki tudja fejezni a gondolatait, véleményét.

A felhasználók lesznek a vesztesei az új jogszabálynak? Forrás: Thinkstock

Szakértők azonban attól tartanak, hogy

éppen azok lehetnek az új jogszabály vesztesei, akikért létrehoznák: a felhasználók.

Ahogy az internet atyja, Tim Berners Lee is fogalmazott: "Ha jelenlegi formájában fogadják el, akkor az innovációt, a szólásszabadságot és a magánszférát veszélyezteti majd, ahogy hátraveti Európát a digitális gazdasági versenyben."

Korlátozott internet?

De miről is van szó: hogyan lehet megsérteni a netsemlegesség elvét? Ha például egy szolgáltató úgy dönt, hogy az általa üzemeltetett hálózaton a felhasználók csak bizonyos tartalmakat érnek el. Ezzel vádolták meg a Facebook Internet.org kampányát is.

A Föld kétharmadát kötné be a világhálóra a Facebook Forrás: Origo

Mark Zuckerberg a világ szegényeinek juttatna internetelérést. Azoknak, akik egyébként nem tudnak megvenni egy okoseszközt, vagy előfizetni egy adatcsomagra. Hátránya viszont, hogy az internet csak egy kis szeletét kívánta megosztani, például a konkurens Google szolgáltatásait, így YouTube-videókat nem lehetett vele elérni.

Ez egyenlőtlen helyzetet teremt a tartalmak között, azaz sérti a netsemlegességet

– bár üzleti szempontból kétségkívül érthető, miért nem akarja a Facebook, hogy Google-terméket használjunk.

A piaci érdek azonban nem ütközhet a felhasználó érdekével - éppen ezt akarják megóvni az EU-ban is.

Amerikai bevédte a felhasználóit

Az Egyesült Államokban már odáig fajult a helyzet, hogy a tartalomgyártók (mint a Netflix vagy a YouTube) és az internetszolgáltatók (például A&T, UPC, Vodafone, Telekom) között dúló harcba fentről,

politikai szinten kellett beleszólni, hogy megvédhessék a felhasználókat.

A Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) februári döntése értelmében a szponzorált tartalmak törvénytelenek. Ez magában foglalja azt, hogy ha egy oldalt vagy szolgáltatást gyorsabban érünk el (kvázi mert a tulajdonosa fizetett érte a szolgáltatónak), ha más jogszerű oldalak és szolgáltatások nem érhetőek el, illetve ha ezek lassú sávra kerülnek.

Tavasszal úgy tűnt, Magyarországra is begyűrűzik az internet semlegességét érintő vita. A UPC ügyfelei három napig nem érték el például az RTL Klub és a közmédia oldalait.