Sok területen egymás legnagyobb versenytársai, de most egymás mellé állt a Google és a Facebook, hogy a világ eldugott helyein is internet-hozzáférést tudjanak biztosítani a még kallódó 4 milliárd embernek.
Az amerikai hírközlési- és médiahatóságnak (FCC) leadott dokumentumokból kiderül, hogy mindkét cég azért lobbizik, hogy változtassanak a föld felett közlekedő drónok, léggömbök és egyéb repülő okoseszközök szabályozásán.
Azt szeretnék, ha 20 kilométerrel a földfelszín felett helyezhetnék el internetmegosztó egységeiket.
A Google léggömbökkel (Project Loon), valamint napenergiával hajtott, pilóta nélküli repülőgépekkel, a Facebook pedig egyedi, óriási drónnal szeretné az égből szórni a sávszélességet.
A két technológia közt a legjelentősebb különbség, hogy a Facebook drónjai az adótornyoknak továbbítanák a jelet, a Google lufija viszont közvetlen elérhetővé tenné a netet a hatókörében lévő mobileszközöknek.
Az együttműködésről már 2011-ben beszéltek. Rich DeVaul, a Project Loon vezetője akkor azt nyilatkozta:
Alig várom az együttműködés lehetőségeit, meg persze egy kis barátságos rivalizálást.
Júniusban
mindkét cég egy különleges telekommunikációs unió létrehozására buzdította a távközlési hatóságot,
ez a szervezet a különféle magaslati internetmegosztó állomásokkal foglalkozna. Ha az ötlet elég támogatást nyer, idén novemberben meg is vitathatják a részleteit.
Nicholas Negroponte, az MIT Media Lab professzora azt állítja,
az internethez való hozzáférés hamarosan bekerül az alapvető emberi jogok közé.
Ahhoz, hogy ezt biztosítsák, a nyilvános internetet a nyilvános utakhoz kell majd hasonlatossá tenni, és állami támogatásban részesíteni a lefedettség kiépítését.
A két cég épp ezért már a helyi cégekkel, közösségekkel, szervezetekkel, illetve mobilszolgáltatókkal dolgozik együtt. A Google Új-Zélandon már teszteli is a technológiát, több-kevesebb sikerrel.
A Facebook Internet.org kampánya jelenleg 8 országban indult el, 2016 végére pedig összesen 100 államba akarnak eljutni.
A fő kritika mindkét kezdeményezés ellen, hogy az internet csak egy, általuk kiválasztott kis szeletét biztosítaná a résztvevőknek. Ha például a Google által finanszírozott csomagban csak a Gmail és a YouTube érhető el, míg a Facebook szolgáltatása csak a közösségi oldalhoz enged hozzáférni,
az sérti a netsemlegesség elvét, hiszen egyenlőtlen helyzetet teremt a tartalmak között.
Ismerve a piaci versengést, ez megkérdőjelezi a mamutcégek törekvéseinek tisztaságát, hogy valóban a világ összekapcsolása-e pusztán a céljuk.