Marty McFly elég csalódott lenne

Kereken harminc éve annak, hogy Marty McFly és dr. Emmett Brown, azaz Doki együtt indultak neki a jövőnek, amely hogy, hogy nem, épp most van. A Vissza a jövőbe filmek 2015-je 1985-ben még jogos sci-fi elképzelés volt, de az alkotók kicsit koránra datálták a megfiatalító szervcseréket, a légdeszkázást és a repülő autókat. Van, ami már valóság lett, és akad, ami jobb is, mint hitték. Sok dolog maradt azonban álom – igaz, a kutatók, tudósok folyamatosan dolgoznak azon, hogy ezek is mihamarabb megvalósuljanak.

Ezt is megértük: a Vissza a jövőbe 2 oly sokáig távolinak tűnő 2015. október 21-i dátuma a valódi naptárban is aktuális lett. Marty és Doki azonban nem biztos, hogy elégedett lenne az emberiség fejlődésével.

Magyar idő szerint 16:28-kor lépünk Marty McFly jövőjébe Forrás: Origo

Sőt, a repülő DeLoreannel sem mennének sokra, bár lehetséges, hogy az amerikai légierő vadászgépeket küldene utánuk.

Ez van, a sci-fi rajongók egyik kedvenc filmje jórészt fikció maradt.

Akadnak azonban technológiák, amik most is fejlesztés alatt állnak. Sőt, a vásznon látott egyéb trükkök, meglepetések valóra váltak, esetleg túl is szárnyalják azt, amit harminc éve engedett a képzelet.

Nem, sajnos légdeszka még nincs

Kezdhetnénk azzal, ami már létezik, de a legtöbben úgyis arra kíváncsiak, hogy mikor lesz végre saját légdeszkájuk.

Eláruljuk: sokára. Ha egyáltalán lesz.

A Vissza a jövőbe 2 egyik legviccesebb jelenete, amikor Marty egy kislánytól szerzett légdeszkával röpdös ide-oda, miközben ellenlábasai üldözik.

A légdeszka annyira népszerűvé vált, hogy a rendező Robert Zemeckis még egy vicces álriportot is forgatott róla a DVD megjelenésre (fent). Ebben azt mesélte el teljes komolysággal, hogy a légdeszka valódi találmány volt, amit a Martyt alakító Michael J. Fox csak hosszas gyakorlás után tudott meglovagolni.

Mivel azonban veszélyes volt, a Mattel végül elvetette.

Ez a kis interjú sokakat fellelkesített, pedig Zemeckis azóta is röhög a markában: nemhogy nem volt, de még mindig nincs rendes légdeszka. Nyáron a Lexus bejelentette, hogy elkészítették a filmek ikonikus játékszerét, a cég azonban a bemutatóig nem említette, hogy

a méregdrága prototípus csak egy reklámkampány része,

és nem is a vállalat mérnökei tervezték.

A deszka végül is működik, ahhoz viszont, hogy lebegjen, speciális, fémborítású pálya kell. Azaz csak úgy senki sem ugrat majd vele az utcán.

A filmben látott légdeszkával alapvetően az a baj, hogy semmilyen ma ismert mérnöki megoldással nem lehet megépíteni.

Antigravitáció nincs,

Széles Gábor sem állt elő még ufóhajtóművel, így a légdeszkázás csodája egy ideig biztosan álom marad. Feladni azonban sosem szabad: amikor egy sci-fi technológia ennyire izgatja az embereket, előbb-utóbb lesz belőle valami. Legfeljebb 2115-ben térünk vissza rá.

Majd pár év múlva talán lesz erre lehetőség Forrás: Origo

"Marty, gondolkodj négy dimenzióban!"

Nem a légdeszka az egyetlen olyan filmben látott dolog, ami végül nem vált valóra. Az önszárító kabát is beteljesületlen vágyunk maradt, pedig milyen klassz lenne már, ha az őszi esők idején úgy érnénk be a munkahelyünkre, hogy nem csöpögtetünk össze mindent! Ehelyett be kell érnünk a kínai légesernyővel, amely

magas nyomású levegővel hárítja el a vízcseppeket a fejünk fölül.

Ez is valami.

Ha már szóba jött az eső, a filmben percre pontos időjárás-előrejelzés szerepel. Ez szintén nem valósult meg, igazából fejleszteni sem lehet hasonlót. Korunk embere legfeljebb az okostelefonján ellenőrizheti, hogy milyen időt jósolnak a meteorológiai szolgálatok.

A száradó kabátot azért megnéznénk Forrás: Origo

A teljesen pontos előrejelzés egyszerűen azért nem lehetséges, mert

képtelenség minden lehetőséget kiértékelve megállapítani,

hogy egy aktuális adatokon alapuló szimuláció több százféle kimeneteléből melyik válik valóra. Túl sok a lehetőség, a faktorszám növekedése pedig a fejlett szuperszámítógépek kapacitásától függetlenül teszi lehetetlenné a dolgot.

Készülnek, csak lekésték a rajtot

Ahogy a légdeszka, úgy más technológiák is fejlesztés alatt állnak. A film egyik jelenetében például Doki elmagyarázza Martynak, hogy a szerveit kicserélték, a bőrét megfiatalították, és ezzel 20-25 évvel hosszabbították meg az életét. Szervátültetések már a film megjelenésekor is léteztek, az emberi donorok azonban ritkák, ahhoz legalábbis mindenképp, hogy kereskedelmi alapon működjön a dolog.

Doki nemcsak új szerveket, de friss, üde bőrt is kapott Forrás: Origo

A megoldást a mesterséges szervek jelentik: ezek lehetnek 3D-nyomtatott vagy a páciens saját őssejtjeiből növesztett szövetek, amelyek aztán a kilökődés veszélye nélkül vehetik át a szerepet a már régi, elhasználódott szervtől.

Döbbenetes? Az. Elképzelhető? Mindenképp,

főleg, hogy már most számtalan kutatás foglalkozik az élet meghosszabbításával. Olyan cégek pedig, mint a L'Oréal, emberi bőrt nyomtatnának.

A Cápa 19-et sem vetítik még a mozik, és nem azért, mert az első 18 rész nem szerepelt jól a kasszáknál. Hanem mert a levegőbe kivetíthető 3D-s hologram egyelőre nem valósult meg.

Ebbe az irányba is vannak törekvések persze, kérdés azonban, hogy tényleg bekaphatja-e a jövő bámészkodóját egy virtuális ragadozóhal.

A Cápa 19 izgalmas lehet, kár, hogy a valóságban nem lehet megnézni Forrás: Origo

Az elsődleges probléma a levegő alacsony sűrűsége: a fény áthatol rajta, nem lehet "csak úgy" kivetíteni rá valamit. Ideiglenes megoldás akad több is, ilyen a vízpára vagy az üvegbuborék – ezek azonban még nem az igaziak.

Marty legfeljebb egy virtuális valóság (VR)-sisakkal a fején nézhetné meg a Cápa 19-et. Hasonló eszközt látunk Dokin az egyik autós jelenetben:

a DeLorianre felszerelt kamerák képét nézi rajta,

olyan hatást keltve, mintha maga lenne a jármű, így tökéletesen felméri a távolságot.

De Marty fia is visel egyet a vacsoraasztalnál, amiben épp valamilyen szórakoztató tartalom megy.

Nem egy Oculus Rift, de a JVC találmánya is megteszi Forrás: Origo

És bár a forradalom csak jövőre indul, a technológia bizonyította az alkalmasságát, azaz betörhet a fogyasztói piacra.

A legvártabb VR-eszköz az Oculus Rift: ehhez egy mozis alkalmazás is elérhető, hogy egy digitálisan leképezett filmszínházban nézhessük a Vissza a jövőbe-filmeket, akár tőlünk több ezer kilométerre élő barátaink virtuális társaságában.

Sőt, a Microsoft által fejlesztett HoloLensszel még a film főszereplőjévé is válhatunk.

A cirka 3000 dolláros (819 ezer forint) készülék (amelyet egyébként nagyvállalatoknak és tudományos célokra fejlesztettek) egy szemüveg, amelynek viselője kiterjesztheti a szoftverkörnyezetet a valódi világba. Azaz kivetíthet maga elé egy emberi testet, egy épület terveit, a megszerelendő csöveket, esetleg játszhat.

HoloLens, az orvoslás jövője? Forrás: Origo

És bár elsőre nagyon sci-finek tűnik, a repülő autó is létező közlekedési eszköz. Mi több, nagyon régóta, vagy 80 éve áll fejlesztés alatt. A korai kísérletekről az Origón is megjelent egy képes összefoglaló.

Ami pedig korunkat illeti, egy szlovákiai csapat próbál betörni a piacra egy saját modellel (tavasszal jól le is zuhantak vele). Oké, ez egy autóba olvasztott repülőgép, nem sugárhajtású, antigravitációs ufókocsi, mint a DeLorean a filmben. De valahol csak el kell kezdeni.

Azért mégiscsak 2015-öt írunk

Se légdeszka, se Cápa 19, még csak egy nyavalyás olcsó műmáj sincs… akkor mégis mi jutott 2015-re? Többek között vannak drónjaink és robotjaink, amik képesek ellátni egy csomó hétköznapi feladatot.

A filmnek megfelelően akár kutyát is sétáltatnak, ha megfelelő programot írnak nekik

– más kérdés, hogy nem sokan bíznák kedvencüket egy robotra.

A film egyik jelenetében drón sétáltat egy kutyát – ezt ma még nem ajánlanánk Forrás: AFP/Martin Bernetti

Bezzeg az ujjlenyomatunkat rábízzuk az olyan nagy cégekre, mint az Apple. A filmben ujjlenyomattal fizetnek a szereplők, vagy nyitnak ki zárt ajtókat.

A biometrikus azonosítás és költségtérítés már létező, alkalmazható technológiák, a drágább okoseszközök például csak a tulajdonosuk érintésével feloldható képernyőzárral rendelkeznek.

Fizethetünk mobillal, egyetlen érintéssel,

sőt akár a bőrünk alá is ültethetünk mikrochipet, ez viszont még nem terjedt el. Nem azért, mert kiforratlan, hanem mert a felhasználók bizalmatlanok az implantátumokkal szemben. Majd pár év múlva.

Az okoseszközökben azonban mára mindenki megbízik – kénytelen is, hiszen egyre jobban ráfügg a világ az internetre és a közösségi médiára. Léteznek okosórák, sőt egyre több gyártó rukkol elő ilyennel, még az Apple-nek és a Microsoftnak is van.

Okosórák is léteznek, sőt, van okosruha is Forrás: AFP/Josh Edelson

A hordozható technológia ráadásul a ruhákra is kiterjed: van már okoszokni, vonzódást kifejező pókruha,

és saját magát bekötni képes Nike cipő is.

Utóbbi pontosan olyan, mint a filmben, kifejezetten ahhoz készült, ámbár elég drága. Replikát már egész olcsón lehet venni, sőt, Marty öltözködési stílusa is hogy, hogy nem, emlékeztet korunk fiataljainak ruházatára.

Az okostelefonok, táblagépek a mindennapi élet fontos részei. A jövőben pedig még az olyan, viszonylag kényelmetlen eszközöket is leváltják, mint a notebookok vagy az asztali PC-k. Szóval tényleg minden sokkal könnyebb, kényelmesebb lesz. Pont, mint a filmekben.

Ilyen cipő már létezik, igaz, nem olcsó Forrás: Origo

A tableteknek egyébként jut egy jelenet a Vissza a jövőbe 2-ben, igaz, röviden. Ez viszont furcsamód még pontosabbá teszi a jóslatot, hisz a valóságban már annyira természetes egy táblagép, hogy nem érdemel szokatlanul nagy figyelmet.

Mikorra utazzunk nyaralni?

Végezetül érdemes vetni egy pillantást a filmtrilógia talán legfontosabb tárgyára, az időgépre.

Az időutazás a tudomány jelen állása szerint csak korlátozott formában lehetséges.

Einstein óta tudjuk, hogy a tér és az idő reagál egymásra, és ha az előbbi elhajlik, utóbbi sem viselkedik úgy, ahogy megszoktuk.

DeLoreant lehet venni, valós időgépet azonban nem Forrás: AFP/Robyn Beck

Amennyiben egy űrhajós egy nagy tömegű fekete lyuk körül kering, számára az idő lassabban telik, mint a görbületlen térben élőknek. Így akár a távoli jövőbe is eljuthat – igaz, haza sosem térhet.

A múltba utazás csak akkor lehetséges,

ha minden egyes visszaút egy alternatív világegyetemet teremt.

Ez a multiverzum elmélet egyik alapvetése, de persze olyan durván lesarkítva, hogy már most féltem a bőröm a cikket olvasó fizikusoktól. A filmekben látható teljesen lineáris idővonal, miszerint a múlt megváltoztatása lassan a jövő eltörléséhez vezet, valószínűtlen.

Jó példa erre a nagypapa paradoxon:

egy ember visszamegy a múltba, hogy megölje a nagyapját, mielőtt az találkozna a nagyanyjával. Az apja így sosem születik meg, és persze ő sem. De akkor ki ölte meg a derék öreget?

"Doki, és ha meghal a nagyfater, akkor mi lesz?" Forrás: AFP

Furfangos probléma, amire a természetnek nyilván megvan a válasza.

Viszont a 2015-ös DeLorean nem csak az időutazás miatt érdekes. Képes saját magát vezetni, pont ahogy a Google önjáró autója.

Sőt, környezetbarát: szeméttel megy, amit egy Mr. Fusion nevű fúziós reaktor alakít üzemanyaggá. A fúziós motorok még nagyon távol állnak a megvalósulástól (az is lehet, hogy ilyen kicsi méretben sosem lesznek elérhetők), de elektromos autók léteznek, sőt, a Tesla nevű cég még sportkocsit is készít a teljesen zöld technológiával.

Azért tudták, mit csinálnak

A Vissza a jövőbe 2 nem csak minden idők egyik legviccesebb filmje, de komoly, hiteles sci-fi is, ami úgy rejti a humor vékája alá a sok tudományos jövendölést, hogy azt csak az avatott szemek vegyék észre.

A filmélmény nem függ a technológiától, mint a Star Wars, hanem csak eszközként használja, bemutatva egy teljesen elképzelhető jövőt. Mikroszinten, persze – így az olyan globális kérdéseket, mint a klímaváltozás, a megfigyelés vagy a terrorizmus, kihagyja a formulából, talán sokak örömére.

Eltalálták ellenben a hatalmas tévéképernyőket, amelyek még túl is szárnyalják a filmesek elképzeléseit. Korunk televízióinak már nemcsak a felbontásuk gigászi, hanem okosakis, azaz tényleg

ki tudja rúgni a gonosz főnök az öreg Martyt egy videohívással.

Ugyanakkor kis helyet foglalnak, vékonyak, bármilyen formát ölthetnek, akár fel is lehet csavarni őket. A fagyasztott, félkész élelmiszerek is állandó szereplői a hétköznapoknak, bár egy zsebkendőnyi pizza még nem lesz akkora a mikrózás után, hogy egy egész család jól lakjon vele.

Ez azonban nem baj, van idő.

Bár mi nem mind érjük meg, bizonyára izgalmas lesz visszanézni 2085-ben, hogy is képzelték el száz éve a jövőt.