Bár a Call of Duty-videojátékok eredeti készítője az Infinity Ward nevű fejlesztőcsapat, az elmúlt években már egyértelműen az egykor "másodlagos" gárda, a Treyarch hozta a legszínvonalasabb produkciókat. A Call of Duty: Black Ops-trilógia mindvégig konzisztens minőséget nyújtott, és ez alól a mostani, harmadik rész sem kivétel: az elmúlt öt évben egyértelműen
ez a Call of Duty-sorozat fénypontja.
A sztori soha nem volt ezeknek a játékoknak az erőssége, ám idén valahogy az eddiginél is kevesebb erőfeszítést éreztem a cselekmény elején. Bár a végére a történet úgy-ahogy összekapja magát, az egy percig nem kétséges, hogy nem ez a Call of Duty történetének legelmésebb cselekménye.
A tavalyi Advanced Warfare esetében sem volt ez másképp,
ám ott jelen volt Kevin Spacey,
aki összességében sikeresen megmentette az egyszemélyes játékot. Idén nincs ilyen nagyágyú a társaságban (legalábbis nem az alapsztoriban), így a cselekmény sekély, érdektelen indítása kevésbé vonzza be a játékost. Pedig a fejlesztők tényleg mindent megpróbálnak felrobbantani.
Rossz ettől még semmiképp sem lett a sztori mód, pláne, hogy a második felére azért jócskán beindul. Az egyik legnagyobb pozitívum a rengeteg különféle kütyü és bevethető fegyver: az előző részhez hasonlóan most is a jövőben, a 2050-es években járunk, a nanotechnológia és a futurisztikus fegyverek viliágában. Van itt minden a falon futástól kezdve a húsevő robotrovarokig.
Az biztos, hogy a Call of Duty már továbblépett napjaink hadviselésén, de látva, hogy ezt a két évvel ezelőtti Ghosts milyen megfáradtan és ötlettelenül prezentálta, valószínűleg egyáltalán nem baj.
Maga a sztori egyébként nem túl hosszú. Persze az elődök közt (4 órás Ghosts, 7 órás Advanced Warfare) a maga 6 órájával nem lóg ki kifejezetten a sorból, és nem is innen érdemes várni a legtöbb élményt. Az már kellemes meglepetés, hogy idén először négyszemélyes kooperatív módban is végigvihetjük a sztorit, az pedig egyértelmű, hogy
az öncélú pusztítás társaságban sokkal szórakoztatóbb.
Ha a történetnek egyszer a végére értünk, megnyílik egy alternatív, "zombis" sztoriszál is, amely üdítően idézi a kisebb kereskedelmi csatornák hajnali műsorsávjában elcsíphető B kategóriás horrorfilmek szellemi színvonalát, és persze óriási szórakozás is. Ha az alapsztori nem is túl hosszú, az már ennyi alapján elmondható, hogy a Black Ops 3 egyjátékos módja messze többet nyújt, mint az eddigi Call of Duty-játékoké.
Merül fel az emberben a kérdés, jogosan. Azért mégiscsak egy Call of Duty-játékról beszélünk, aminek valójában egyértelműen a többjátékos mód a lényege. Ez most is pontosan így van, és az új epizód ebben különösen jól teljesít.
Azok, akiknek kimaradt a tavalyi Advanced Warfare, egész biztosan döbbenten fogadják majd, hogy mivé vált a többszereplős mód: mindenki összevissza repked a háti rakétákkal, falon futkosva lövöldöznek egymásra az emberek, és drónokat küldenek az ellenség likvidálására. Az arculatváltás nagyon jót tett a szériának, ez a Black Ops 3-on különösképp érződik.
A többjátékos mód legnagyobb újdonsága az új, "Specialist" elnevezésű kasztrendszer. A játékosok ugyanis választhatnak maguknak kilenc különböző osztály valamelyikéből, mielőtt a harcmezőre lépnének.
Mind a kilenc kaszt egyedi, különleges képességgel és fegyverrel rendelkezik, ami a játék során bizonyos időközönként vethető be.
Mivel a képességek nagyban eltérnek, az a legideálisabb egy online küzdelem során, ha minél többféle játékos fog össze, ugyanis így lehetnek a leghatékonyabbak. Van olyan képesség, aminek segítségével a játékos átlát a falakon, és olyan is, ami egy közelharci mozdulattal akár több ellenfelet is leterít egyszerre. A lényeg, hogy ezek segítségével próbáljunk összejátszani, és akkor elég nehéz lesz versenybe szállni a csapattal.
De a különleges képességek egy menet során csak néhány alkalommal elérhetőek, így a nagyobb hangsúly most is a fegyvereken van. Ezekből rengeteg került a programba, számtalan személyre szabható elemmel. Egy játék során maximum tíz tárgyat vihetünk magunkkal, ám ebbe beletartoznak a kiegészítők is, így gyakran kell majd azon dilemmáznunk, hogy másodlagos fegyvert vagy pluszgránátot cipeljünk inkább a csatába.
Kinek melyik, mindenesetre ez a határ még épp megakadályozza, hogy bárki egyszemélyes hadseregnek öltözve jelenjen meg az interneten, így mindenkinek van esélye a saját játékstílusával érvényesülni.
Akik régóta ismerik a sorozatot, azok biztos tudják, hogy a Treyarch által fejlesztett epizódok egyik védjegye az úgynevezett "Zombi mód". Ez nem a sztoriszál fentebb említett alternatív változata, hanem egy túlélő játékmód, ahol az élőholtak egyre növekvő hordája ellen kell helytállnunk, amíg csak tudunk.
Idén ez a mód is sok bővítésen és fejlesztésen esett át, valamint kapott egy remek, egyedi steampunk jellegű stílust: keveredik benne a harmincas évek Amerikája a futurisztikus és a fantasyelemekkel. Ez a mód egy saját történetet is kapott, négy új karakterrel, akik közül
az egyiket nem más, mint Jeff Goldblum szinkronizálja.
A történet, a többjátékos és a zombiölő mód együttesen nagyon hosszú szórakozást nyújtanak. Ráadásul nemcsak hosszút, de látványosat is: a Black Ops 3 érezhetően szebb még a szintén csinos tavalyi epizódnál is, így aki egy vagány, látványos lövöldözős játékot akar az új konzoljához, nem nagyon nyúlhat mellé vele. Nem ez a helyzet sajnos akkor, ha régi konzolról van szó.
A fentiek ugyanis csak és kizárólag a játék számítógépes, PlayStation 4-es és Xbox One-os változatára igazak. PlayStation 3-on és Xbox 360-on a játékosok egy gagyibb, lebutított Black Ops 3-at kapnak, amiből egy az egyben kivették a történetet és az egyjátékos módot, ráadásul
olyan szinten leegyszerűsítették vizuálisan, hogy az minden tekintetben méltatlan a két gép tudásához.
Bölcsebb lett volna akkor már, ha a Mortal Kombat X fejlesztőiről vesznek példát, akik inkább törölték a régebbi változatokat, mivel azok nem feleltek meg a technikai elvárásoknak. Persze akkor kevesebb pénz jön be, az pedig nem járja.
Az érthetetlen, hogy a régi gépekre hogy jelenhetett így meg, de aki rendelkezik az újak valamelyikével, és szereti a Call of Duty-játékokat, azoknak nem kérdés, hogy érdemes-e megvenni a Black Ops 3-at.
A sorozathoz képest váratlanul vaskos a tartalom, pörgős és élvezetes a multiplayer, és még az egyszemélyes játék is hozza a kötelezőt. Az biztos, hogy ha minden évben ilyen Call of Dutyt kapnánk, akkor akár az idők végezetéig érkezhetnének a folytatások.