Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világot érintő nehézségek megoldásán folyamatosan dolgoznak a legjobb egyetemek legrátermettebb szakemberei. Azonban az ő lehetőségeik is korlátozottak, hisz egy-egy kutatás kiértékeléséhez nagyon nagy teljesítményű komputerre, úgynevezett szuperszámítógépre van szükség.
Ezekből nincs sok, az a kevés, ami üzemel, leterhelt, így a munka elhúzódik.
Ezt az akadályt évek óta próbálják elgördíteni az útból azzal, hogy
kiadják a feladatokat személyi számítógépeknek.
A földönkívüli intelligens élet kutatásával foglalkozó SETI Intézet 1999-ben indította el saját SETI@Home nevű rendszerét. Ennek keretében a felhasználók egy apró, háttérben futó szoftverrel segíthetnek a szervezetnek az óriásteleszkópok által befogott rádióhullámok kielemzésében.
Bizony, ha valaki szerencsés, akár otthon is felveheti a kapcsolatot E.T.-vel, méghozzá anélkül, hogy a kukái bánnák (feltéve, ha nincs igaza Edward Snowdennek, aki szerint az idegenek sem hülyék, mindent titkosítanak). A SETI@Home ráadásul sokat fejlődött az elmúlt 16 évben. Most már egy összetett mobilalkalmazás, a BOINC részét képezi.
Ezt a Berkley Egyetem által fejlesztett appot bárki letöltheti Androidra, és nem csak a SETI-nek segíthet, hanem
fizikai kutatásokat végezhet, aszteroidák viselkedését elemezheti,
vagy biológiai eredményeket értékelhet ki. Mindezt úgy, hogy semmit sem csinál, csak hagyja, hogy az app fusson.
Mivel a mobilok egyre erősebbek, a bennük található processzor erejét felhasználhatják részfeladatok ellátására. A "sok lúd disznót győz" elve pedig az informatikában is érvényesül: ha a világ több mint kétmilliárd okostelefonja foglalkozna egy-egy kardinális kérdéssel, az
sok ezerszer hatékonyabb lenne bármilyen szuperszámítógépnél.
A BOINC hivatalos weboldala szerint 238 ezer önkéntes használja a szoftvert összesen 743 ezer eszközön. Ezek 24 órára mért átlagos számítási kapacitása 10 petaflops. Összehasonlításképpen a világ leggyorsabb szuperkomputere is 33 petaflops teljesítményre képes.
Persze idealista gondolat, hogy minden mobilos ember kutatásra használja a sokmagos kütyü erőtartalékait. Nincs is szükség azonban mindenkire: a DreamLab által fejlesztett rákkutató alkalmazás például háromezerszeresre gyorsítaná az ausztrál szakemberek munkáját, ehhez pedig
csak 100 ezer letöltőre volna szükség.
Az app pedig nem kell, hogy folyamatosan egye a telefon erőforrásait.
Elég, ha akkor fut, amikor a felhasználó már alszik.
A szoftver ez alatt az idő alatt wifin kommunikál a DreamLab szervereivel, fogadja és küldi az adatokat, így segítve a rák megértését, feltérképezését.
A kutatók optimisták, a projektet vezető Dr. Samantha Oakes szerint még ebben az emberöltőben rátalálunk egyes pusztító rákfajták gyógyítási módjára.
És ha már rákkutatás:
a HTC nevű mobilgyártó tavaly dobott piacra egy androidos alkalmazást. A Power to Give nevű app nagyon hasonlít a DreamLab fejlesztéséhez, azaz szintén egy gyógyíthatatlan betegségek megismerését elősegítő szoftverről van szó, amit ugyanúgy alvás közben lehet használni.
Ezek az alkalmazások hosszú távon nagyon hasznosak lehetnek, a felhasználók azonban kénytelenek figyelembe venni, hogy intenzív használat mellett bizony merítik és lassítják a telefont.
Emiatt aztán csak a viszonylag erős, többmagos processzorral felszerelt készülékeken érzik jól magukat, és
éjszakai üzem mellett állandó töltést igényelnek.
Mindazonáltal tény, hogy a legtöbb csúcstelefont sosem használják ki a felhasználók. A rájuk letöltött appokat gyorsan írják meg a fejlesztők, általában az optimalizáláson spórolnak időt, emiatt pedig sok processzormag, memória és egyéb komponens marad kihasználatlan.
Ha tehát azt szeretné, hogy értelme legyen a legújabb iPhone-jának vagy Nexusának, tegyen egy próbát valamelyik említett appal,
még az is lehet, hogy megmenti az emberiséget.
