Karácsony este van, Varga doktor pedig feszülten bámulja a monitort. Kittike, a négyéves kislány súlyos beteg, azonnali beavatkozásra van szüksége, amit csak Varga végezhet el.
A műtőben mindenki az orvosra vár, ő azonban még nincs ott, helyette az irodájában gubbaszt a gép előtt. Az aneszteziológus ingerülten rontja rá az ajtót.
Pistám, erre nincs idő, gyere, a kislánynak szüksége van rád!"
– ordítja.
De Varga még nem mozdulhat. A Kittike megmentésére felszólító Facebook-poszt még csak 998 lájknál és 421 megosztásnál jár. Amíg nincs meg az 1000/500-as álomarány, Kittike akár ki is purcanhat.
Szürreális kép, nemde?
Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik elhiszik: egy-egy vírusként terjedő bejegyzés lájkonként száz forintot, egy marék szerencsét vagy épp egy kellemes adag pénzenergiát ad a beteg gyerekeknek, az otthontalan kiscicáknak és ki tudja még, kinek.
A közösségi médiában emberek milliárdjaihoz juthat el egy-egy népszerű poszt, a Facebook pedig a többi portálnál is kirívóbb sikereket ért el a mémek frontján.
És hogy mi az a mém?
Nos, Richard Dawkins biológus az 1976-os, Az önző gén című könyvében úgy határozta meg a jelenséget, mint egy kulturális öröklődési formát: akárcsak a géneket, a mémeket is átadják, mutálódnak, majd idővel elhalnak, csak épp nem egy élő szervezetben, hanem mesterséges környezetben teszik mindezt. Manapság az interneten.
Nem kell messzire mennünk, ha a Facebook-megosztások erejére keresünk példát. A magyar internet egyik legismertebb személyisége, a magát szerényen művészként aposztrofáló Tibi atya december 3-án indította el a bevezetőben is említett rotációs kapás játékot.
Az ominózus poszt több mint 5400 lájkot és 400 feletti megosztásszámot ért el,
ez pedig egy olyan oldal esetében, amit közel egymillió ember követ nap mint nap, egész szép teljesítmény.
Mert bizony a lájk nem minden, sőt viszonylag kis hal. Az igazi cápa az elérés, amely azon felhasználók számát mutatja, akiknek a Facebook-falán megjelent a bejegyzés. Ehhez pedig nem muszáj követni az oldalt, elég, ha vannak olyan ismerősei, akik a portál algoritmusai szerint közel állnak önhöz, és lájkolják a szóban forgó posztot.
Ekkor ugyanis a Facebook jó eséllyel megjeleníti a posztot,
és akár tetszik, akár nem, már ott virít a falán az a csodaszép, babarózsaszín rotációs kapa.
Arra pedig, hogy Tibi atyát követő ismerősünk van, elég magas az esély, hisz nagyon sokan szeretik az oldalt, annak ellenére, hogy a tartalma jórészt kimerül az alkoholizmus, a szexizmus és a vidéki élettel kapcsolatos sztereotípiák köré felhúzott, alpári viccekben – persze én is nézem, szóval nem vethetek követ.
Komoly jóstehetség nélkül megállapítható, hogy a rotációs kapához hasonló megosztáslavina mindig népszerű lesz, tekintve hogy pofonegyszerű szórakozást garantál, miközben összehozza az egymással néha évekig nem is találkozó felhasználókat.
Néha teljesen váratlan helyekről és időben törnek elő a mémek.
Mint például a november óta terjedő "összezavarodott Travolta". A videókban és gifekben a Ponyvaregény Vincent Vegája (John Travolta alakította a szerepet) forgolódik össze-vissza, egy szabadon választott háttér előtt, így jelezve, hogy a kép készítője nem ért egy helyzetet.
Az eredetileg 2012 óta létező reakciógif nemrég új életre kelt ILikeToWonkaMyWilly Imgur-felhasználónak köszönhetően.
Amikor megkérdezem a lányomat, hogy mit kér karácsonyra, és azt mondja: egy babát"
– írja a találó mozgóképhez tartozó szöveg.
A közösségi oldalakon terjedő mémek szinte követhetetlenek, aki többet szeretne tudni róluk, a KnowYourMeme nevű enciklopédiában nézhet utána a témának. Az oldal szerkesztői hatalmas adatbázist halmoztak fel a különböző vicces és találó képekből, videókból, gifekből, utánajárva, honnan indultak ki, és meddig jutottak.
Amíg csak a Ponyvaregény című filmből osztunk meg képeket, vagy macskás mémeket, addig nincs is semmi baj.
Akadnak viszont rosszindulatú és veszélyes üzenetek is,
ezek pedig néha minden földművelőgépnél sebesebben terjednek el. A cikk elején említett Kittike példája nem teljesen a képzelet szüleménye. Több hasonló poszt cirkulál a Facebookon, az egyik leghírhedtebb még 2012-ben járta be először az amerikai, majd az európai, köztük a magyar felhasználók üzenőfalát.
Ez alkalommal egy súlyos arcsebbel született csecsemő képét illesztették a poszthoz, így hatva az internetezők jóhiszeműségére, lájkolásra szólítva őket.
Bár egy lájk és egy megosztás valójában mit sem ér, ezek a posztok két okból is károsak. Egyrészt a tájékozatlan felhasználókban hamis reményt keltenek, mondván:
ők segítettek.
Másrészt a Facebookot hajtó motor elég faramuci szerkezet. A szerteszét megosztott képek tartalmazhatnak adathalász és más káros kódsort. Az oldal fejlesztői folyamatosan harcolnak a Facebook-vírusok ellen, ennek
a háborúnak azonban vannak járulékos veszteségei.
Tavaly például az úgynevezett lájkvadász oldalakat próbálták megleckéztetni, ennek köszönhetően viszont egy rakás kisebb, de hiteles Facebook-oldal elérési száma csökkent drasztikusan.
Mi volt a megoldás? A fizetős rendszer erőltetése. Viszont egyre több nagyvállalat és marketingcég tartja komolytalannak a Facebookot, jórészt az ellenőrizhetetlensége miatt – és hagynak fel pénzelésével.
Rengeteg negatív példa van még.
Az egyik leghíresebb magáról a Facebookról szól, és szinte minden évben előkerül. "Fizetős lesz a regisztráció, minden adatunkat ellopja Mark Zuckerberg, és eljő a világvége, DE ha most ezt megosztja ön is, meg mindenki, akit ismer, a gonosz őskapitalista Zuckerberg szíve meglágyul, felfedezi a Facebook emberi oldalát, és az marad ingyenes."
Persze mondani is felesleges, hogy a Facebook a jelenlegi álláspontja szerint mindörökké ingyenes marad. A feltöltött személyes adatok értéke több, mint amennyit összekalapozna a cég a fizetőképes internetezőktől.
Jó kérdés persze, hogy mégis mi vesz rá több százezer, esetleg millió embert arra, hogy kapálógépeket vagy szomorú hazugságokat osszon meg. Meg fognak lepődni, a válasz egyszerű:
az, hogy ezt mondják nekik!
A közösségi média történetének legnépszerűbb vírusposztjai szinte egytől egyig arra sarkallták a felhasználókat, hogy csináljanak valamit: osszák meg vagy lájkolják a tartalmat, kommenteljenek.
Általános megoldás még a:
November végén bejárta a Facebookot annak az ausztrál férfinak a kínos esete, aki kénytelen volt lefényképezni a személyi igazolványát, hogy a Facebook ne törölje az oldalát a valós név szabályának megsértése miatt.
Phuc Dat Bich története nem csak a közösségi médiát járta be, de a nagyobb hírportálokat is. A férfi neve ugyanis kiejtve egy elég botrányos angol mondatot takar. A vicces sztoriról aztán kiderült, hogy nem igaz: az egészet az ausztrál férfi, valódi nevén Thien Nguyen találta ki, aki így akarta megnevettetni az embereket.
Ez sikerült is: aki látta, nevetett, megosztotta, így lett világhírű a fiatalember.
Pont ahogy Magyarországon a rotációs kapa,
amit bevallom, ez előtt az őrület előtt talán még sosem láttam, szóval már megérte a játék.