Dübörög a CES, azaz a szórakoztatóelektronikai vásár Las Vegasban, ahol az idei trendeket meghatározó több millió kütyü mellett a Netflix megtette a magyarok számára is fontos bejelentését.
A film- és sorozatstreamelő szolgáltatás geolokációs korlátozását feloldották: magyar idő szerint
szerda délután óta bárki élvezheti az online téka tartalmait Magyarországon is.
Eltűnt az idegesítő üzenet, miszerint az ön országában nem elérhető a szolgáltatás.
De mi is ez az őrület a Netflix körül, amitől felbolydultak a közösségi oldalak, és minden filmrajongó megrohamozta a cég oldalát?
A szolgáltatás lényege, hogy havidíjért cserébe kínál filmeket, sorozatokat, különböző csatornák saját gyártású műsorait, egyéb videotartalmakat. Azonban ahelyett, hogy ezeket le kellene töltenie a felhasználónak a saját adathordozójára – legyen az egy tablet háttértára, a PC winchestere, a laptop SSD-je – elég elindítani a lejátszást a programon belül egy médialejátszóval, és az interneten keresztül folyamatosan kapjuk az adatot a szerverről.
Így instant tudunk mozizni.
A Netflix valós időben sugározza az adást, akárcsak a YouTube. Ez történhet egy videojáték-konzolon, a mobilappokban (App Store, Google Play) vagy az asztali gépen böngészőben: a netflix.com/hu weboldalon.
Első körben regisztrálni kell, ezek után
kapunk egy ingyenes próbahónapot,
hogy bárki el tudja dönteni, szüksége van-e a szolgáltatásra. Ha 30 nap után is igen a válasz, el kell dönteni, hogy melyik fiókra van szükségünk:
ezek közül választhatunk, azaz havi 2500–3800 forintért legálisan szórakozhatunk. A prémiumcsomag már lehetővé teszi, hogy akár négy eszközön egy időben használjuk a szolgáltatást, akár rendkívül magas, ultra HD felbontásban, minden olyan országban, ahol a Netflix jelen van.
Amint elindítjuk: megláthatjuk a legnépszerűbb és a nekünk ajánlott filmek és sorozatok borítóit a felületen.
Minden tartalomhoz rövid leírás szerepel,
illetve a főbb színészek neve, a megjelenés dátuma, a rész hossza, értékelés és műfaj. Rögtön felajánl az adott filmhez hasonló alkotásokat is.
Bár elsőre úgy tűnt, az amerikaihoz hasonló kínálatot kaptunk, kis kutatómunka után rögtön látszódott, hogy a hazai felületről több tartalom is hiányzik. Ilyenek a brit csatornák műsorai, mint a BBC és a Top Gear. Ahogy például az amerikai változat tele van animációkkal, animékkel, a magyarok kaptak elsőre körülbelül egy tucatot.
A két elérés közti különbséget jól mutatja, hogy közel
feleannyi műfaj van:
míg Amerikában 20 kategória szerepel a listán, nálunk csak 11 – se musicalek, se vallásos tartalmak.
A kínálatot mindenesetre a mostani állapothoz képest biztosan bővítik majd, és országra szabottan egyre több műsor, film és sorozat jelenik majd meg.
130 országot azonban nem lehet rögtön kiszolgálni, még ha készültek is a januári startra.
Az olvasói visszajelzések alapján napról napra duzzad a téka, és kerülnek be újabb művek a kínálatba. Amerikában például havi rendszerességgel hozza le a sajtó, hogy mi kerül be a felületre egy adott hónapban, illetve mi hullik ki.
Sokszor a helyi jogszabályok, szerződések gátolják meg, hogy Amerikán kívül elérhető legyen egy sorozat. Például a Kevin Spacey főszereplésével készült House of Cards (Kártyavár) vélhetően azért nincs még a magyar kínálatban, mert 2014 tavasza óta a Sony Pictures birtokolja a nemzetközi streaming jogait. Az Emmy- és Golden Globe-díjas sorozat hamarosan a Duna Tv-n debütál.
Ahogy az online szolgáltatók közti versengés sem segít a helyzeten:
egymás elől próbálják elhappolni a tévétársaságokkal és filmstúdiókkal kötött kizárólagos megállapodásokat.
Így az egyik sorozat csak az egyik, a másik pedig csak a másik szolgáltatásban érhető el.
Az is korlátozza az online elérhető kínálatot, hogy egy műsort milyen olcsón lehet megvenni, és várhatóan mennyien fogják megnézni, ez pedig egy sor kevésbé populáris alkotást eleve kizár a megjelenésből.
Még a Netflixnek is komoly problémát okoz, hogy az internetes sugárzás jogát korlátozott időre vásárolja meg, így hónapról hónapra több tucat alkotás megy a süllyesztőbe.
A magyar Netflix egyelőre nem magyar: mind a menük, mind a hang és a feliratok még angol nyelven vannak fenn. A következő hónapokban bizonyára sorra töltik majd fel a magyar feliratokat a filmekhez.
A Netflix fejlett algoritmusa figyelheti, hogy mikre keresünk rá, és az alapján előbb a populáris alkotásokat fogja magyar szövegezéssel ellátni. (A keresési statisztikákat a kínálat bővítésénél is felhasználhatják.) Éppen ebben rejlik a szolgáltatás népszerűsége: felhasználó-központúság mindenekfelett.
Aki azonban szinkronhangra és magyar nyelvű adásra vágyik, annak még nagy valószínűséggel sokat kell várnia.
A Netflix hivatalosan nem készít szinkront a saját sorozataihoz,
kérdés, hogy a külső gyártású alkotásokhoz készült szinkronokat átveszik-e majd.
Ennek ellenére a legjobb ár/érték arányú streamelős szolgáltatást indították el Magyarországon. A közösségi oldalakon megjelent reakciókból látszik, aki nem az angol felirat és menük hiányát panaszolta, az örült, hogy végre trükközés nélkül hozzáférhet a Netflixhez, megfizethető áron.
Könnyen lehet, hogy a Netflix hamarosan minden más legális konkurenst kiszorít kis hazánkban – így például az internetes és mobilszolgáltatók appjait, vagy a Google filmjeit. Sőt
a torrentezést is visszavetheti.
A felhasználók ugyanis szeretnek külföldi sorozatokat nézni, ezek azonban legális úton csak nagy késéssel, és sokszor magyar szinkronnal érkeznek meg, és az új filmek beszerzésében a legális vetélytársak sem jeleskednek.
Pedig a jövő generációjának felhasználója a kényelemhez és a gyorsasághoz szokott, hogy
mindent meg tudjon szerezni azonnal.
Ha nem ér el egy új filmet, sorozatot egy szolgáltatáson keresztül, máshonnan fogja beszerezni, és erre még legális keretek között is több opció van.
Hosszú távon ennél is tovább mennék: nem kell sokat várni arra, hogy a tévé-előfizetés is – jelenlegi formájában – értelmét veszítse.
Ugyanis ha vesz az ember egy ChromeCastot (az első változat már 12 ezer forint körül, az új 18 ezerért kapható), Apple TV-t, Roku Sticket, illetve egyéb médiaátjátszó kütyüt, vagy használja egy gyártó saját szolgáltatását, akkor a tartalmakat bármilyen eszközről ki tudja küldeni a tévére.
Nincs idegesítő reklámblokk, megszűnik az időponthoz és helyhez kötöttség.
Miről is van szó: egy USB- vagy HDMI-porton a tévébe szúrható stick, amire például a wifin keresztül csatlakozni tud a mobil, a tablet, a laptop vagy a PC. Ha bármilyen mozgóképet nézünk, megjelenik egy ikon, amire rábökve
a felvétel kiküldhető a tévé képernyőjére,
így nagyobb méretben tudjuk élvezni a jó felbontású filmeket.
De ez hogyan vetne véget a hagyományos tévés korszaknak? – kérdezheti. Ahogy a tévében délután 6 órakor lejátszanak egy megvett vagy saját gyártású műsort, úgy az online áruházban is mindennap 6 órakor jelenne meg.
Azaz a Való Világ legfrissebb izgalmait ugyanúgy adott időben a tévé előtt ülve követhetné a néző. És ha abban az időszakban éppen nem érünk rá, felvenni sem kell az adást, az ott fog várni minket a tékában.
A Szomszédok agyonjátszott részeit sem kellene újra meg újra leadni: elég lenne feltölteni őket, és aki akar, akkor, amikor akar, nosztalgiázhat. Dióhéjban ezt jelenti az igényekre szabott, on-demand szórakozás.
A tévé csak ló
Legkésőbb 2030-ra teljesen eltűnhet a hagyományos tévézés a hétköznapokból, állította egy éve Reed Hastings, a Netflix vezérigazgatója. Szerinte ez egy természetes folyamat, hiszen az előfizetők így maguk állíthaják össze a megnézni kívánt műsorok, és videók listáját. Mint fogalmazott: "A lovak is nagyszerűek voltak, amíg nem jöttek az autók".
A BCC műsorai is felkerülnek már a Netflix tékájába, illetve a nagy forgalmazók is itt indítják el népszerű sorozataikat. Mi akadálya lenne hát, hogy a magyar csatornák is különböző együttműködések révén ilyen online tékával dolgozzanak össze a felhasználók kegyeiért versengve.
Hollywoodot is komolyan befolyásolja a Netflix léte.
A
Tigris és a sárkány 2 című film például 2016. február 8-án egyszerre debütál a Netflix kínálatában, és az IMAX-mozikban.Ezzel egyben egyre mobilabbá is válik a jövő felhasználója. Nemcsak az okostelefon által, ami mára gyakorlatilag egy kis miniszámítógéppé változott (bár az egynapos üzemidő még nem az igazi), de a médiafogyasztás, olvasás, szórakozás – filmek, műsorok, játékok – is beköltöznek a felhőbe, és ezáltal az életünkbe.
Bárhol és bármikor tudunk majd mozizni.
Főleg, ha az LG és a többi nagy gyártó újságként feltekerhető kijelzői is megvalósulnak. Mint piknik közben a terítőt, úgy tudjuk majd magunk elé teríteni a mozivásznat. És ha vége, összetekerem, zsebbe a mobilt, és haladok tovább.
Hogy maga a set-top-box mikor veszti értelmét: nem tudni. A legtöbb tévészolgáltató már elkezdte multifunkcióssá tenni tévédobozait, hogy majd a jövőben adattárolóként, játékkonzolként, újságként, sőt, akár majd miniPC-ként funkcionáljanak, amiken futnak az appok.
A Netflix talán egyetlen nagy hátránya, hogy nincs offline mód, azaz mindig kell internet a használatához. Így lehet elérni, hogy a teljes film sosincs a felhasználó eszközein. A netes videózás pedig – főleg HD és ultra-HD felbontásban –
elég nagy sávszélességet igényel.
Ehhez egy jó wifi, illetve legalább 3G–4G mobilinternet kell.
Ahogy óriási forgalmat is generál az online videózás: ezt pedig nem biztos, hogy elbírják az európai hálózatok, figyelmeztettek korábban szakértők.
Nem csoda, hogy a telekommunikációs cégek hatalmas összegeket ölnek bele vezetékes és vezeték nélküli hálózataik fejlesztésébe, a lefedettség bővítésébe.
A pénzügyi terheket pedig a jövőben az olyan tartalomszolgáltatókkal osztanák meg, mint a Netflix.
Lévén az európai uniós távközlési csomag elfogadásakor elesett a netsemlegesség, nincs kizárva, hogy a Netflix a jövőben fizessen például a UPC-nek, hogy
az előfizetők gyorsabb neten érjék el a téka sorozatait, filmjeit.
Kérdés azonban, hogy akar-e fizetni az online streamszolgáltató, amikor maga is rengeteget költ a tárolókapacitás bővítésére, és a sávszélesség biztosítására. Mielőtt megjelent a szolgáltatás Franciaországban, a Netflix kénytelen volt bővíteni a kapacitást Párizsban, hogy képes legyen másodpercenként 1 terabites forgalmat kiszolgálni, és ki tudja szolgálni a felhasználói keresletet.
A CES kütyüexpón kinn van az Origo tudósítója, aki a legfrissebb hírekkel jelentkezik. Kövesse Facebook-oldalunkat, hogy ne maradjon le semmiről!