A kanadai CIGI-Ipsos felmérése szerint az internetezők 71 százaléka törölné el a föld színéről a sötét webet (dark web), amelyet az internet alvilágaként is emlegetnek. A kutatás során összesen 24 ezer embert kérdeztek meg a világ minden tájáról arról, miként vélekednek az anonim hálózatokról, mennyire bíznak meg az interneten található tartalmakban, szolgáltatásokban, illetve a kormányban.
Az úgynevezett "dark web" az internetnek azon láthatatlan része, ahol akár olyan illegális tevékenységeket is folytatnak anonimitásba burkolózva, mint például fegyverkereskedelem, drogkereskedelem, hamis okiratokkal való kereskedés vagy a gyermekpornográfia terjesztése.
A sötét web oldalai online anonimitást biztosító szoftvereket – főként a Tort és az I2P-t – használják, az ezeken zajló forgalom ugyanis titkosított, ráadásul az adatokat véletlenszerűen kiválasztott számítógépeken keresztül továbbítják a feladótól a címzettig.
A fogalmat sokan keverik a deep webbel.
Sok cikkben utalnak arra, hogy a Dark Web az internet kilencven százalékát lefedi, valójában a Deep Webre (mély web) gondolnak: azokra az indexeletlen weboldalakra, amelyeket nem érnek el az olyan széles körben használt keresők, mint a Google vagy a Yahoo.
Szakértők becslése szerint
a deep web körülbelül ötszázszor akkora lehet, mint a látható internet,
amit a hétköznapi böngészőkön keresztül is elérünk.
Bár a megkérdezettek 71 százaléka nem kívánja a rejtett hálózat létezését, azt akkor sem lehetne megszüntetni, ha mindenki ezt akarná. A kormányok még az olyan nagyobb kalózoldalak működését sem tudják végleg megállítani, mint a The Pirate Bay.
Így elképzelhetetlen, hogy egy egész, több rejtett weboldalból álló hálózatot lekapcsoljanak,
főleg ha az titkosított kommunikációt és rejtett IP címeket használ.
Másrészt az emberek a dark web hallatán csak a Tor hálózat által rejtett oldalakra gondolnak, ám ott vannak még a Freenet és I2P megoldások is, amelyek ugyanezt az anonimitást kínálják. Bár a dark web kicsiny részét teszi ki a deep webnek, és úgy általában a világhálónak, megszüntetése mégis hatalmas munkát igényelne.
Hogyan működik?
A sötét web oldalai online anonimitást biztosító szoftvereket – főként a Tort és az I2P-t – használják, az ezeken zajló forgalom titkosított, ráadásul az adatokat véletlenszerűen kiválasztott számítógépeken keresztül továbbítják a feladótól a címzettig. A rendszer részét képező számítógépek közül minden egyes gép lehánt egy-egy réteget a titkosításból, mielőtt továbbítaná az adatokat; elméletben ez a módszer megakadályozza, hogy bárki felkutathassa az adatok forrását – bár már több módszer is napvilágot látott a védelem kijátszására.
A Toron működő honlapokat csak azok az internetezők tudják megnyitni, akik maguk is feltelepítik a titkosított hálózat eléréséhez szükséges kliensszoftvert, és rendelkeznek a megfelelő böngészővel.
Az anonim oldalak üzemeltetőit nehéz visszanyomozni, de magát a portált lelőni
nem lehetetlen feladat.
A drog eBayének is nevezett Silk Road (Selyemút) online kábítószer-áruház alapítóját tavaly életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Az anonimitást azonban nem mindenki használja illegális tevékenységre. Ennek előnyeivel élnek többek közt
az internetes és információszabadságért küzdő aktivisták
és az olyan, kormányzati túlkapásokról, visszaélésekről, vállalati korrupcióról beszámoló szivárogtatók is, mint az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden.
Az egyik első közismert dark web oldalt épp a titkos kormányzati dokumentumok, diplomáciai levelek, nagyvállalati összeesküvések kiszivárogtatására alakult WikiLeaks gründolta, lehetővé téve az informátorok számára, hogy névtelenül, az inkognitójukat megőrizve tegyék közkinccsé a birtokukba került bizalmas adatokat.
Előszeretettel használják a rejtett netet az újságírók is.
A kutatás során kiderült az is, hogy
a megkérdezetteknek csak 38 százaléka hiszi azt, hogy az internetes aktivitásukat nem figyelik meg.
A többiek nem bíznak a látható internetben, sokan ezért választják a rejtett webet. Az emberek 46 százaléka úgy gondolja, hogy az internetes tevékenységüket nem cenzúrázzák, a maradék 54 szerint igen.
Érdekes adatok derültek ki arról is, mit gondolnak az emberek a nemzetbiztonság kontra magánszféra (privacy) kérdéséről. Ez főleg az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és az Apple vitájának kapcsán lett felkapott téma.