Hétvégén készítette el első felvételét a dél-afrikai Carnarvonban épülő MeerKAT rádióteleszkóp, ami még csak negyed olyan erős, mint végső formájában várható. Jövőre 64 antennája lesz összesen, ebből szombaton 16-ot üzemeltek be.
A teleszkóp már most is áttörő eredményt hozott:
első napján mintegy 1300 távoli galaxisról készített felvételt azon a területen, ahol eddig ezek közül 70-et sikerült látni.
A MeerKAT végleges állapotában a Négyzetkilométeres Hálózat (SKA) nevű, multikontinentális rádióteleszkóp-rendszer része lesz, ami 3000 négyzetkilométeres területen fog működni, és
több mint ezer rádióantennából áll majd.
Nagy mérete révén közel 50-szer lesz érzékenyebb, mint a legjobb rádiótávcsövek napjainkban. Egyszerre 200 négyzetfokot tud megfigyelni az égen, ami közel ezerszerese a Hold látszó méretének. Emellett tízezerszer gyorsabb a mai legfejlettebb eszközöknél.
A teljes gyűjtőterülete körülbelül egy négyzetkilométer lesz, azaz
ha összeraknánk egyes távcsöveinek felületét,
egy négyzetkilométer összterületet kapnánk.
A MeerKAT ennek a távcsőrendszernek az első eleme. Az SKA projekt vezetője, Fernandi Camilo szerint a teleszkóppal készült képek jobb minőségűek, mint várták. A még el sem készült MeerKAT már most a déli félteke legerősebb ilyen eszköze, és a vezető szerint bizonyítja, hogy Dél-Afrika is be tud kapcsolódni a nemzetközi űrkutatásba.
A projekthez több mint 20 ország csatlakozott, Nagy-Britanniában található a központ.
Az SKA-t a déli félgömbön építik ki, Dél-Afrika mellett Ausztráliában.
Azért ezeken a területeken, mert a Tejút galaxis képe itt a legjobb, és a rádió-interferencia a legkisebb, nem zavarnak be az emberek által generált jelek.
A komplett hálózat 2024-re érheti el teljes kiépítettségét,
ekkortól kezdhetik használni a kutatók az univerzum eredetének kutatására, az ősrobbanás körülményeinek felderítésére. A modern számítástechnikai lehetőségek révén több észlelő is használhatja majd egyszerre a rendszert, különböző célpontokat vizsgálva.
Az SKA sok milliárd galaxist tud majd feltérképezni,
a világegyetem legkorábbi időszakáig visszamenőleg.
Segítségével a galaxishalmazok térbeli eloszlása és a Világegyetem fejlődése során lezajlott időbeli változásaik is megfigyelhetőek lesznek, ami a láthatatlan tömeg és a sötét energia jellemzőire is utal. A műszer képes lesz az élet szempontjából fontos összetett molekulák messzi azonosítására, és akár távoli értelmes rádiójeleket is felfoghat.
Érzékenysége miatt mérhetővé válik a feltételezett sötét energia hatása, és az általa gyorsuló ütemben táguló univerzum. Képes lesz gyenge Földön kívüli jelek észlelésére
és akár életre alkalmas bolygók felfedezésére is.