Legalább háromszor ennyit keresnék, mint most

Július 26-án kiderülnek a felsőoktatási ponthatárok, és hogy kit hova vettek fel. De az se búsuljon, aki nem jutott be egyetemre, egy programozói képzéssel akár másfél év után jól fizető álláshoz juthat. Ez pedig nem a hardcore egyetemi, mérnöki képzés, ahová bizony kell a matek-fizika tudás is.

Az emberbe néha belehasít az érzés, hogy: Ó, ha én a gimi után nem hagyom abba az imádott számtechet,

legalább háromszor ennyit keresnék, mint most.

Július 26-án kiderülnek a felsőoktatási felvételi ponthatárok. Akinek nem sikerült megcsípnie a hőn áhított egyetemet, még mindig gondolkozhat egy képzésben, amivel hasznosan töltheti az időt, amíg újrapróbálkozik, vagy ami esetleg rögtön elindítja a munkavállalók útján.

Július 26-ig még izgulhatnak

Minden jelentkező izgatottan várja július 26-t, amikor kiderülnek a felsőoktatási intézmények ponthatárai, és hogy kit hová vettek fel. A felvételizők összesen hat helyet jelölhettek meg, közülük hármat ingyenesen, minden további szak beírása kétezer forintba került. A felsőoktatási szakképzésbe kerüléshez a minimum ponthatár 240 pont. Az egyetemek azonban kapacitásra és a minőség védelmére hivatkozva tovább emelhetik a küszöböt.

A ponthatárok ismertetését övező feszültséget bulival oldják: a Pont Ott Parti idei helyszíne a budai Infopark lesz. A programok délután 4 órakor kezdődnek, hat órakor már a Margaret Island lép színpadra, majd nyolc órától kezdetét veszi a rendezvény csúcspontja, a Ponthatár Show, azaz a ponthatárok kihirdetése. A folytatásban Deniz, a Drop the Cheese és a Purebeat szolgáltatja a hajnalig tartó partihangulatot.

A Codecool esetében az utóbbi igaz, hiszen a 18 hónapos képzés befejeztével igen komoly esélyük van a diákoknak, hogy

egy nagyobb magyarországi cég rögtön beszippantja őket

– legalábbis az érdeklődés erre utal. Még csak jövő tavasszal végez a legelső évfolyam, de a fejlesztőket hiányoló vállalatok már keselyűként köröznek a nebulók körül.

Nem csoda, ma legalább 22 ezer programozói állás betöltetlen Magyarországon, és ha ezt a hiányt nem tudjuk csökkenteni, annak közvetett módon súlyos negatív következménye lehet az egész nemzetgazdaságra.

Ez kell a cégeknek

„A tapasztalat inkább az, hogy a hallgatóink 90+ százaléka nem a középiskola végeztével, hanem inkább egyetem mellett, után érkezik, vagy félbehagyja azt, mert rájön, hogy mégsem az az irány, amire vágyott” – magyarázza Bonyhádi Gábor, a csapat marketingigazgatója.

Jelenleg kevés olyan fejlesztői képzés van Magyarországon, amely ugyan nem akkreditált, de up-to-date, friss tananyagot kínál, és olyan tudást, amelyre a cégeknek szükségük van. Nem csoda, hogy a Codecool és a Green Fox Academy is nagy népszerűségnek örvend, többszörös túljelentkezéssel.

A Codecool óráin gyakorlatorientált képzés folyik, heti projektekkel Fotó: Hirling Bálint - Origo

A magyar informatikai felsőoktatás „hátránya”, hogy az intézmények mérnökképzésre vannak ráállva, ez pedig nemcsak hosszabb idő, de kemény matematika-, fizikatudás kell hozzá, akinek ez nem fekszik, könnyen kihullik – mondja a Codecool CMO.

Ők mérnököket képeznek,

amely azonban a betöltetlen több ezer állás mindössze 5-10 százalékát teszi ki. Elsősorban nem erre van hatalmas kereslet, igény.”

A másik probléma az egyetemek mellett az OKJ-s képzéseket is érintő akkreditáció. A folyamat relatíve lassú, az IT-ipar meg rettentően pörög.

Mire elfogadnak egy új tananyagot, addigra az gyakorlatilag elavulttá válik.

„A leadástól a valódi oktatásig nálam 2,5 év telt el” – mondja az oktatóként is dolgozó Bonyhádi Gábor.

A fiatalok már YouTube-videókból tanulják meg, keresik ki, amire szükségük van Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ha valaki tud angolul, akkor persze már rengeteg programozói tananyagot megtalál a neten, legyen szó a YouTube felvételeiről vagy olyan videooktatással operáló, ingyenes alkalmazásokról, mint amilyen a Udacity is.

A codecoolos képzésnek azonban van ezzel szemben pár előnye:

• Naprakész, gyakorlatorientált, magyar–angol nyelvű tananyag
• Profi mentorok segítik a tanulást, a kérdések megválaszolását, akik korábban magas pozícióban, fejlesztőként dolgoztak olyan sikeres vállalatoknál, mint a Prezi vagy a Misys
• A programozói gondolkodásmód elsajátítását próbálják meg átadni, nem egyetlen nyelv ismeretét
• A gyakorlati programban kipróbálhatjuk magunkat cégeknél, ahogy a képzés is inkább hasonlít egy munkába való betanításra, mint pusztán oktatásra (pl. soft skillek elsajátítása)
• A képzés díja ugyan borsos, de utótörlesztéssel fizetjük, azaz a leendő fizetésből kezdik levonni, és 18 hónap alatt lehet törleszteni. Ha nem találnak a hallgatónak állást 3 hónapon belül, akkor nem kell visszafizetnie, ez a garancia a sikerességre

A képzés 18 hónapos, az első kilenc hónapban főleg a programozáshoz szükséges alapokat tanulják meg, majd az utolsó három hónapban szakosodnak.

Olyan blokkalapú szoftverrel kezdenek, mint a Scratch, aztán jön a Python és a backend, majd váltanak frontendre (pl. HTML, CSS), és ha már kialakult a gondolkodásmód, váltják a backend nyelvét Javára.

A cél az, hogy egy új programozói nyelv elsajátítása a későbbiekben ne okozzon gondot.

A mentorok a gondolkodásmód elsajátításában, a problémák megoldásában segítenek Fotó: Hirling Bálint - Origo

Váltott műszakban tanulnak: az „A” héten hétfőtől péntekig 9-15 óráig az irodában vannak, és együtt dolgoznak a heti feladaton, amit aztán pénteken demóznak, míg „B” héten egyénileg és csoportokban esnek neki a házi feladatoknak.

A kilenc hónap alapozás után jön a specializálódás, amikor a leendő végzős rááll arra a területre, amelyben majd el akar helyezkedni. Erre erősítenek rá a fél év gyakorlattal a cégeknél. Próbálják majd lehetőség szerint olyan vállalathoz küldeni a diákokat, ahol később munkaállományba is tudják venni.

Az első fecskék

A miskolci évfolyam szeptemberben kezdi meg az első gyakorlati időszakot, és ők végeznek elsőként jövő tavasszal. Baranyai Krisztina régészként végzett, ő az első budapesti csapatot erősíti.

Míg a szeptemberben induló krakkói képzésen a hallgatók 40 százaléka lány, addig Budapesten 25 százalék az arányuk, Miskolcon pedig mindössze egyetlen női diák van.

Simon Gábor, a Codecool alapítója és Baranyai Krisztina, a budapesti évfolyam tanulója Fotó: Hirling Bálint - Origo

A felvételi nem egyszerű történet:

5 lépcsőben szűrik meg a jelentkezőket.

Zsigár Dániel volt joghallgató is kétszer futott neki, mire bekerült, és most megkezdheti a képzést.

Azután, hogy az ember a jelentkezés gombra kattintott, rögtön egy teszten ellenőrzik, hogy a képzés minden részletét megértette, elfogadta-e, és ennek tudatában regisztrált. A képzés ugyanis teljes idős, a háromszor féléves időszakot csak két hét szünet bontja meg, nem akkreditált, a tandíjat pedig utólag kell csak törleszteni.

Aztán felmérik az illető angoltudását, mert bár a képzés magyarul zajlik, a feladatokat, projekteket – ahogy egy multinál is – angolul osztják ki.

Bonyhádi Gábor, CMO, Zsigár Dániel, szeptemberben kezdő diák és Tompa Tamás, mentor Fotó: Hirling Bálint - Origo

Harmadik körben a logikai gondolkodást tesztelik, hogy mennyire alkalmas az illető a programozás elsajátítására, ezt a legutolsó személyes elbeszélgetésen is felmérik, az egyéni és csapatmunkára való képességgel együtt. Hiszen olyan soft skilleket is szeretnének javítani, mint a

kommunikáció, rátermettség, problémamegoldás, proaktivitás.

A negyedik lépcső egy bemutatkozás, ez történhet írásban is, de pluszpontot ér, ha valaki egy kétperces videó formájában meséli el, kicsoda is ő.

Ha minden teszten átmentünk, kezdhetjük is a képzést.

A júliusi ponthatárok után nagyobb jelentkezési hullámra számít a Codecool,

éppen ezért a szeptemberi mellett gondolkodnak egy második, párhuzamos évfolyam indításában novemberben.