25 éve használhatja bárki a webet

Augusztus 23-án van 25 éve, hogy Tim Berners-Lee az emberiség szolgáltatába állította a világhálót. Az internet ekkor tört ki a kutatólaborok mélyéről, és milliárdok életét változtatta meg.

25 éve vált elérhetővé a nyilvánosság számára is a World Wide Web (www), Tim Berners-Lee-nek köszönhetően. Az internet atyja most a legemlegetettebb ember a Twitteren, a boldog netezők rengeteg üzenetben jelölik meg a szakembert, és éltetik a világhálót.

Néhányan ábrákat készítettek a web legfontosabb mérföldköveiről, vagy

egy régies hatású újságcikkben éltetik a technológiát.

2016. augusztus 23.

2016. augusztus 23.

Ugyan a világ első weboldala már 1990-ben elkészült,

a világhálót csak 1991 augusztusában állították az emberiség szolgálatába,

azóta böngészhetnek mások is a weben a CERN (Európai Részecskefizikai Kutatóintézet) kutatóin kívül.

Az internet és World Wide Web fogalmak nem összekeverendők: az internet, mint globális gépek hálózata 1969-ben született meg (akkor még ARPANET néven), ez azon hálózatok összeségére értendő, amelyek lehetővé teszik az adatok áramlását. A WWW (világháló) pedig az az információs tér, amely ezen a hálózaton keresztül érhető el, a weboldalak és dokumentumok összessége.

Az internet atyja

A londoni születésű, idén 61 éves Tim Berners-Lee a nyolcvanas évek második felétől a svájci CERN (Európai Részecskefizikai Kutatóintézet) munkatársaként végzett kutatásai során dolgozta ki a World Wide Web (www) ma ismert formájának alapjait. A fizikus végzettségű kutató alapvető célul a digitális információ megosztását tűzte ki célul, az első megoldást csak a belső kutató hálózatra szánták, ám erre az alapra - például a fizikus által kidolgozott URL-re, az internetes címekre (például www.origo.hu) - épülve született meg a világméretű internet. Szintén ő indította el az első webszervert. Berners-Lee jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él, és a World Wide Web Consortium (W3C) vezetője. A szervezet célja a webhez kapcsolódó, minél szélesebb körben elfogadott szabványok és specifikációk kidolgozása, melyek hozzájárulnak a net átláthatóságához és lehetőségeinek hatékony kiaknázásához.

A hipertext-alapú hálózatot, a www-t még 1989-ben álmodta meg, és elkészítette a világ első weblapját is a CERN kutatóinak.

Az ehhez szükséges webszervert egy NeXT számítógépen állította fel, ezen készült az első primitív böngésző is. A számítógép még mindig a CERN-ben van, és egy ráaggatott piros tintával írt cetli utal a múltra:

Ez a gép egy szerver. Ne kapcsold ki!

Az első weblap mellett Berners-Lee bemutatta az URL-t (univerzális erőforrás azonosító), a HTTP protokollt, és a HTML hipertext leíró nyelvet is, mint a webet működtető technológiákat. Megírta az első böngészőt, és szerverszoftvert is - ezzel pedig útnak indította a világhálót, ami
kitört az egyetemi kutatóintézetekből.

1993-ban a CERN vezetői közölték, hogy a web bárki számára ingyenes lesz. Következő év végére már tízezer szerver volt szerte a világon, és 10 millió felhasználó csatlakozott a webre.

2015-ben már több mint 4,73 milliárd weboldalt indexeltek,

és akkor még nem is beszéltünk a láthatatlan webről, amelyről úgy tartják: akár ötszázszor akkora lehet, mint a felszínen elérhető, látható web.

Még ma is megnézhetjük a világ első weboldalát

A világ első weboldala napjainkban is megnézhető a CERN archívumában. Ezt Berners-Lee 1990. decemberben mutatta be szűk körben, és először csak a CERN alkalmazottai érhették el.

Majd 1991. augusztus hatodikán került ki, augusztus 23-án pedig a nagyközönség számára is látogatható lett. Innen az évforduló neve, az Internaut nap is: az internet és az asztronauta szavak összemosásából.

A végtelenül egyszerű, kezdetleges oldal célja az volt, hogy bemutassa az általa 1989-ben megálmodott World Wide Web (világháló) ötletét, és a hipertext-alapú hálózat működését.

A weboldal azt magyarázta el a kutatóknak, hogyan kereshetnek információkat a weboldalakon, és miként készíthetnek maguk is ilyen lapokat. Ez az egyszerű kis oldal volt az, ami lefektette a mai formában ismert web alapjait.

Tim Berners-Lee NeXT számítógépe volt az első webszerver Forrás: CERN