Ma már nehezen tudjuk elképzelni, mi lenne velünk internet nélkül. Neten keresztül intézzük a hivatalos ügyeket, otthonról tanulunk, dolgozunk, vagy megnézzük útközben a menetrendet, és híreket olvasunk a metrón - ehhez elég előhúzni a zsebünkből az okostelefont. A dolgok internete lassan mindent behálóz, az eszközök mind-mind "okosodnak", legyen az autó, ruha, vagy óra.
Ez pár évtizede még elképzelhetetlennek tűnt, mégis elkezdődött. Eleinte
egyetemi kutatók és intézmények közti információcserére tervezték,
végül a mindennapok részévé vált az internet.
1990. december 20-án Tim Berners-Lee brit kutató bemutatta a világ első weboldalát a CERN-en (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet). A végtelenül egyszerű, kezdetleges oldal célja az volt, hogy
bemutassa az általa 1989-ben megálmodott World Wide Web (világháló) ötletét,
és a hipertext-alapú hálózat működését. A weboldal azt magyarázta el a kutatóknak, hogyan kereshetnek információkat a weboldalakon, és miként készíthetnek maguk is ilyen lapokat. Ez az egyszerű kis oldal volt az, ami lefektette a mai formában ismert internet alapjait.
A kutató az ehhez szükséges webszervert egy NeXT számítógépen állította fel, ezen készült az első primitív böngésző is. A számítógép még mindig a CERN-en van, és egy ráaggatott piros tintával írt cetli utal a múltra: „Ez a gép egy szerver. Ne kapcsold ki!”
Az oldal bár már 1990 karácsonya előtt kész volt, csak egy évvel később lett nyilvánosan elérhető. Így a világ első, működő webcíme a http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html volt.
Sajnos az oldal 1991-es, eredeti állapotáról nem maradtak mentések, de az egy évvel későbbi változatot a web fejlesztését felügyelő World Wide Web konzorcium a mai napig őrzi ezen a linken.
Az első weblap mellett Berners-Lee bemutatta az URL-t (univerzális erőforrás azonosító), a HTTP protokollt, és a HTML hipertext leíró nyelvet is, mint a webet működtető technológiákat. Megírta az első böngészőt, és szerverszoftvert is - ezzel pedig útnak indította a világhálót, ami
kitört az egyetemi kutató intézetekből.
1993-ban a CERN vezetői közölték, hogy a web bárki számára ingyenes lesz. Következő év végére már tízezer szerver volt szerte a világon, és 10 millió felhasználó csatlakozott a webre.
2015-ben már több mint 4,73 milliárd weboldalt indexeltek,
és akkor még nem is beszéltünk a láthatatlan webről, amelyről úgy tartják: akár ötszázszor akkora lehet, mint a felszínen elérhető, látható web.
Berners-Lee napjainkban a World Wide Web konzorciumot vezeti, mely nyílt szoftver szabványokat alkot a világhálóra. A kutató rendszeresen hangot ad a mai internettel kapcsolatos véleményének. Kiáll amellett, hogy a nyílt webet megvédje a kormány cenzúrájától, és ellenzi a telekommunikációs cégek netsemlegességet sértő intézkedéseit.