A RisingStack elnöke (CEO), és egyben társalapítója vagyok 2014 májusa óta.
Általában az irodából, váltva ülve és álló asztalnál - hosszabb napokon néha a kanapén fetrengve.
Egy enyhén törött iPhone 6.
Ahogy mindenki a cégnél, én is egy Macbook Prót használok egy külső monitorral, és természetesen megfelelően felmatricázva!
Korán kelő típus vagyok, általában 6:30-kor már túl vagyok a reggeli kávémon, és a reggelin is. Közben átnézem, és válaszolok az éjszakai e-mailekre, átpörgetem a Twittert, és ránézek a nemzetközi hírportálokra (BBC, Techcrunch, Hacker News).
A reggelt ha tehetem sportolással indítom, gyakran kosarazunk vagy focizunk a munkatársaimmal, de ha ez elmarad délután futással pótlom.
Az irodába 8 es 10 között érkezik meg mindenki, tízkor standupolunk: mindenki összefoglalja néhány mondatban, hogy mit csinált az előző nap, mit fog csinálni aznap, és szüksége van-e ehhez bárkitől bármilyen segítségre. Ezen a gyors megbeszélésen az egész csapat részt vesz, nem csak a fejlesztők.
Eleinte a szoftverfejlesztés töltötte ki az időm legnagyobb részét - hiszen mindössze hárman voltunk ott a rajtnál, illetve ekkor még csak nagyvállalatoknak dolgoztunk be. Ma már 15-en vagyunk, és mivel egy saját alkalmazással is előrukkoltunk, főként a business developmenttel és a csapat irányításával foglalkozom.
A kódolástól ennek ellenére továbbra sem szakadtam el.
Mivel fejlesztői múlttal rendelkezem, így a munkanapom kisebbik részében még mindig kódolok, de a nap nagy részét az együttműködés teszi ki, na meg persze a blogolás!
A RisingStack nemzetközi szinten is ismert márka -
a Node.js programnyelven fejlesztők körében véleményvezérnek számítunk,
a blogunkat havonta százezernél is több egyedi látogató olvassa. Ennek köszönhetően gyakran járunk nemzetközi konferenciákra, ahol előadunk, kiállítunk és netwörkölünk.A következő két hónapban például Amsterdamban, San Franciscoban és a texasi Austin-ban is megfordulunk majd.
Nem csak itthon nagy a hiány: a legtöbb országban sajnos ez a jellemző. Számos kis és nagyobb cégnél megfordultam én is (Nokia, Evosoft, LogMeIn) és a társalapítónk, Márton Péter is (Wanari, Sanoma, LogMeIn) mielőtt belevágtunk a RisingStack-be.
Ez segített abban hogy lássuk, mi az, ami egy cégnél működik, milyen az a környezet, amit szeretnénk megteremteni ahhoz, hogy hatékonyak és kreatívak lehessünk.
A tapasztalatokat összegyúrva hoztuk létre és vezetjük azóta is a céget.
Egyébként általában akkor váltottam, amikor meguntam a munkahelyem, és úgy éreztem, új kihívásokra van szükségem.
Körülbelül két éve indítottuk be a céget, a "rendes" munkahelyünkkel párhuzamosan. Eleinte ez csak blogolást jelentett, illetve konferenciákra járást, azaz brandépítést.
A Node.js (a programnyelv amit használunk a fejlesztéshez)
abban az időben még nagyon friss, fiatal technológia volt,
a piacon még alig volt néhány szereplő. Úgy éreztük, hogy értünk hozzá eléggé ahhoz, hogy a nemzetközi piacon is versenybe szálljunk.
Ezen felül persze szerettük volna magunkat egy új területen, vállalkozóként is kipróbálni, új kihívásokat kerestünk,nem akartunk többé alkalmazottak lenni. Olyan helyen akartunk dolgozni, ahova minden nap szívesen járunk be. Inspirálni egymást, és a legjobb emberekkel együtt dolgozni - ez volt a cél.
Talán az, hogy nekem kell eldönteni, merre fejlődjön tovább a cég, milyen piacok felé nyissunk a termékünkkel, megtalálni, hol lehetünk igazán sikeresek.
Amerikában nyissunk irodát, vagy Angliában?
Inkább a nagyobb cégeket célozzuk meg, vagy a sok kicsit?
Nagyon szeretek még befektetőkkel ismerkedni és tárgyalni is, nagy kihívás megfelelően bemutatni magunkat és meggyőzni őket az elképzeléseinkről.
Azt, hogy változatos, és minden nap tanulok valami újat. A startup filozófia legfontosabb alappillére szerintem az, hogy folyamatosan kísérletezünk, és ha valami nem működik, azonnal hagyjuk abba, és próbáljunk ki valami mást -
nem szeretjük pazarolni sem az időnket, sem a pénzünket.
Ennek a kísérletezős hozzáállásnak köszönhetően tudjuk a legtöbbet, leggyorsabban tanulni.
A céges kultúránk legfontosabb része, hogy nem baj ha hibázunk! Nem felelősöket keresünk, hanem villámgyorsan elkezdünk azon dolgozni, hogy ne kövessük el még egyszer ugyan azt a hibát, hogy tanuljunk valamit az esetből.
Másik sikerei rendkívül motiválnak, illetve a magunk elé állított célok.
Chrome: nem szeretek alkalmazásokat telepíteni, így mindennek a böngészőben futtatható változatát használom, ha tehetem. 1Password - nem tudok nélküle élni, az összes adatom és jelszavam ott tárolom, titkosítva persze. Uber: mióta nincsen Magyarországon, szomorúak a hétköznapjaim - a városban való közlekedéshez, bulizáshoz ideális volt.
Leginkább az open-source projektek és az önvezető gépkocsik nyűgöznek le. Hatalmas potenciált látok az elterjedésükben, rengeteg időt fognak nekünk megspórolni a dugók minimalizálásával, így falom a velük kapcsolatos híreket, fejlesztői és vállalkozói szemmel is.
Egyszerre egy dolgot csinálj! Egy darab to-do listád legyen, akár papíron. Sokkal jobb érzés áthúzni a papíron egy feladatot, mint kipipálni egy netes felületen.
Wunderlist, és papír-ceruza.
Kaotikus. Kávés bögrék, ceruzák, papírok, könyvek hevernek mindenfelé, a munkatársaim nagy örömére.
Néha azért rám szólnak, hogy tegyek már rendet.
Kurt Vonnegut: A Man Without a Country
Reddit, Twitter, LinkedIn és a kötelező tech blogok.
"The biggest room is the room for improvement" - Záboji Péter tanácsa volt, aki a CX-Ray-ben töltött három hónapom alatt mentorommá vált. Tőle rengeteget tanultam az agilis cégvezetésről, és tanácsai máig fontosak nekem.
Bakó Zsoltét, aki a Miutcank.hu társalapítója volt, mostanában pedig digitális nomádként dolgozik a bolygó különböző részeiről.
Útmutatás
A sorozat célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiataloknak utat mutasson, illetve bárki, aki kiváncsi az IT szakma iránt, betekintést nyerjen startupok, multik, techcégek működésébe; mérnökök, fejlesztők, mentorok mindennapjaiba.