Tavalyra ígérték, de az idei évre csúszott a VR-kütyük nagy hulláma. 2015 nyarán kiderült, hogy csak a következő évben jelenik meg a régóta várt Oculus Rift, utána pedig a HTC is bedobta a törölközőt, és csúsztatta a Vive sisakot. A nagy cégek végül mind 2016 első felére időzítették eszközeik megjelenését, és
szinte egyszerre robbannak majd be a piacra.
Jönnek a filmstúdiók számára készülő, első virtuálisvalóság-kamerák is, így valóban útnak indulhat a forradalom, amire oly régóta várnak a fejlesztők.
Igaz, ebből eleinte még nem sokat fogunk érezni. Habár a héten startoló Las Vegas-i CES kütyüexpón sok kütyüt bemutathatnak, sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tömegek számára is megfizethető árkategóriába süllyedjenek ezen eszközök. Az Oculus Rift például önmagában is drága játékszer lesz, ám ahhoz, hogy jól működjön, erős PC is kell majd.
Oculus Rift
A VR sokak számára egyet jelent az Oculus Rift nevű sisakkal, ami 2012-ben úttörőként élesztette fel a kilencvenes években egyszer már elhasalt technológiát. Feltalálója, a mindössze 19 éves Palmer Luckey egy garázsból indította útnak az eszközt, évekkel később pedig már
a Facebook vásárolta fel cégét 2 milliárd dollárért
(552 milliárd forintért). A szemüveget évekig csiszolták, és több prototípus után áprilisban végre megjelenik a végső, fogyasztóknak szánt modell.
Az eszközt PC-hez szánják, és egy USB-vel lehet csatlakoztatni. Használatához azonban egy igencsak erős számítógép kell, és maga az eszköz sem lesz olcsó. Bár pontos ára nem ismert, egy interjúban kiderült, hogy
nagy valószínűséggel 100 ezer forint felett lesz.
Elsősorban a játékosok számára készült, valószínűleg ők lesznek a technológia első használói. Később azonban mozifilmek, videók, interaktív appok és más tartalmak is lesznek rá a Facebook tervei szerint.
Specifikáció
Kijelző: AMOLEDHTC Vive
Az Oculus mellett a másik legizgalmasabbnak tűnő VR-eszköz a HTC virtuális sisakja, a Vive. Bár az eddig elsősorban okostelefonokban utazó cég úgy tervezte, hogy még 2015-ben piacra dobja az eszközt, 2016 első felére csúszott a megjelenés. A HTC nem egyedül dolgozik a headseten, társult hozzá a világ legnagyobb digitális játékáruházát, a Steamet működtető Valve.
Bár a specifikációi majdnem megegyeznek az Oculuséval, van egy meghatározó egyedi vonása, a Steam bázisállomás névre keresztelt funkció. Ez 5x5 méteres területen követni tudja azt, hogy merre jár a játékos a szobában,
így bejárható virtuális tereket tud kialakítani.
Ehhez több mint 70 érzékelőt építettek bele, amelyek a fej minden rezdülését figyelemmel követik.
A HTC Vive használható lesz PC-vel, és a Valve saját Steam Machine nevű boxával is. A gyártó bejelentése szerint nem csupán játékra lesz alkalmas, az HBO és Google is elérhetővé tesz majd rá filmeket.
Specifikáció
Kijelző: OLEDPlaystation VR (Project Morpheus)
Az eddig Project Morpheus kódnéven emlegetett eszköz, a PlayStation VR más területen lép be: a konzolos játékosokat célozza meg.
Használatához nem kell drága PC, csak egy PlayStation 4.
A Sony-nak kézenfekvőnek tűnt az ötlet, hogy elkészítse a sisakot. A játékos mozgásának követéséhez és az irányításhoz szükséges technológia már ott volt a cég kezében - így a jól bevált PlayStation Camera és PlayStation Move fog dolgozni az eszközzel.
Elsősorban belső nézetes, lövöldözős játékok mellé lesz kiegészítő, ezért másodpercenként 120 képkockát jelenít meg viselője előtt. Ez azért fontos, mert így jelennek meg szaggatásmentesen a játékok jelenetei.
Hogy legyen mivel játszani, arról is gondosodott a Sony:
már számos nagy stúdióval megállapodott,
hogy készítsenek szoftvereket az eszközre, így a Crytek, Epic Games, Unity cégekkel.
Pontos árát még nem tudni, de az eddigi híresztelések szerint egy konzol árával lehet egyenlő.
Specifikáció
Kijelző: OLEDAki nem VR-headsetet csinál, az a kamerák és tartalomgyártás területén próbál bekapcsolódni, és erre nagy szükség is van. Nemcsak a fejlesztőknek, de a filmeseknek is oda kell lépniük idén, ha meg akarják mutatni, mit tud valójában a technológia.
A Nokia idén jelentette be virtuális valósághoz készült kameráját, az OZO-t. A cég már nyáron bejelentette a filmstúdióknak szánt eszközt, az árát azonban csak most árulta el. A jövő év elején megjelenő OZO-t 60 ezer dollárért, azaz
több mint 17 millió forintért lehet majd megvásárolni.
A futurisztikus, labda formájú kamerával 360 fokos videókat lehet készíteni, a benne lévő nyolc objektívnek köszönhetően jó minőségű, térhatású felvételeket ígér a Nokia.
A Nokián kívül a Google-nek és a GoPrónak van virtuálisvalóság-kamerája: ez valójában egy 16 GoPro kamerából álló Odyssey. Az Odyssey ugyan csak 15 ezer dollárba (négymillió forint) fog kerülni, de még mindig nem a hétköznapi embereket célozza - erre valószínűleg még éveket kell várnunk, amíg a virtuális valóság tényleg elterjed.
Vannak azonban, akik úgy gondolják: a virtuális nagy testvér mellett elhanyagolt kiterjesztett valóság (AR) sokkal meghatározóbb lehet a jövő hétköznapjaiban. Az AR-szemüvegek a virtuális sisakokkal ellentétben nem egy szimulált környezetet hoznak létre, hanem a valódi világra helyeznek digitális elemeket. Mondhatni egy plusz vizuális réteget kapunk, amin 3D-s objektumok, feliratok vagy komplett alkalmazások férnek el.
A felhasználási területek tárháza szinte végtelen:
orvosok, mérnökök, művészek egyaránt profitálhatnak a technológia nyújtotta lehetőségekből.
Microsoft HoloLens
Ezen a területen a Microsoft HoloLens viszi jelenleg a prímet, aminek fejlesztői verziója 2016 tavaszán jelenik meg, 3000 dolláros (870 ezer forint) árcímkével. Az eszköz első körben a fejlesztőket és az üzleti szférát célozza meg,
azt még egyelőre nem tudni, hogy milyen áron és formában lesz kapható a fogyasztói változat.
A HoloLens előnye, hogy a sisak vagy szemüveg viselője egyszerre látja a valós környezetet és a kivetített virtuális teret. Satya Nadella, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy az egészségügyi szektor érdeklődik leginkább a készülék iránt, így elsősorban ebbe az irányba indul a fejlesztés és tárgyalás, és akár az orvosképzést is forradalmasíthatja az eszköz.
Az Asus is megszellőztette, hogy már jövőre saját AR-készüléket dobna a piacra, igaz, részleteket nem árultak el. A gyártó ugyanakkor elsősorban a fogyasztói piacot veszi célba, és még nem tudni, hogy egy olcsósított HoloLens-ről van-e szó, vagy egy teljesen saját Asus-termékről.